GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.14

Hajmeresztő ötletnek tűnik rég üzemen kívül helyezett jazz-helyszínek bemutatása érdekfeszítően úgy, hogy a jazz iránt fogékony közönség lelkesedése ne hagyjon alább. Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, újságíró, a Jazztörténeti időutazás a belvárosban című városi séta vezetője sikerrel teljesítette a feladatot. Ebben segítsége is volt Szakcsi Lakatos Béla jazzmuzsikus személyében.

 

jazzseta_1
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

Az Astoria Szálló alagsori bárjába meghirdetett találkozón az összegyűltek ízelítőt kaphattak a röpke száz évet maga mögött tudó jazzműfaj magyar vonatkozásaiból. A hotelben hajdanán mások mellett a Citrom becenévre hallgató Kertész Kornél és zenekara játszott, és a zenekarvezető feltett szándéka volt, hogy elválassza a zenét a vendéglátástól.

Jazztörténeti sétánkra szakmabeli vendég is érkezett, méghozzá a hazai jazzélet kiválósága, Szakcsi Lakatos Béla személyében. A zongorista, zeneszerző kedélyes stílusban avatta be a jelenlévőket a pályakezdés nehézségeibe és a kezdeti próbálkozások nem egyszer humoros helyzeteibe. Csak úgy röpködtek az olyan, ma már a magyarországi jazz kultikus figuráinak tekinthető művészek nevei, mint Kovács Andor és Kovács Gyula, és hamar azon kaphattuk magunkat, a jazz legrejtettebb kulisszatitkaiba merülünk alá.


Szakcsi_jazzseta
Szakcsi Lakatos Béla és Jávorszky Béla Szilárd
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu


Külön fejezetet érdemelne, hogy a jazz magyarországi elterjedése nagyban köszönhető a muzsikus cigányok tevékenykedésének is, akiknek a repertoárjában az egyéb műfajok mellett a jazz is helyet kapott.


Az ötvenes évek kemény politikai változásai ezt a műfajt sem kímélték, mégpedig olyannyira nem, hogy néhány szerencsésebb zenekart leszámítva az összes többit betiltották. „Budapesten dörögnek a fegyverek, és mi nem tudhatjuk, hogy a most következő fiatal muzsikusok közül kik vannak még életben” – idézte Jávorszky Willis Conovert, az Amerika hangja műsorvezetőjét, aki ezzel a felvezetővel adta le az 1956-ban titokban rögzített és hozzá eljuttatott magyar jazz zenészek játékát tartalmazó felvételt november 23-án. A későbbiekben a tiltást ideológiai alapokra hivatkozva feloldották, és valamivel szabadabb korszak köszöntött be a jazz hazai életében.


Tabanyi_egyuttes._1jpg
A Tabányi együttes
Kép forrása: beyondbudapest.hu


A jazz történetét bemutató séta főbb állomásai a műfaj szempontjából nem akármilyen helyszíneket érintettek, például a Centrál Kávéházat, ahol a fiatal Szabó Gábor is megfordult, vagy a korábban Duna Szállóként ismert Bristolt, ahol az 1956-ban emigrálni kényszerült, a stride-piano iskolát képviselő Solymossy Lulu játszott.


A séta utolsó két színhelye, a Fúga és a Merlin Színház arról is nevezetes, hogy a fiatal Kőszegi Imre, Oláh Kálmán és Balázs Elemér szintén zenélt ezeken a helyeken, utóbbiban még Al Di Meola is.


Jazzseta_beyondBp
Kép forrása: beyondbudapest.hu


Kérdésünkre, hogy a fiatal jazz-zenészek követik-e az elődeiktől kapott zenei örökséget, Jávorszky Béla Szilárd elárulta, hogy a mai fiatal zenészek zeneileg általában sokkal képzettebbek, mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak.


„Míg Szakcsi Lakatos Bélának, Deseő Csabának, valamint Vukán Györgynek alapvetően rossz minőségű felvételekről kellett „lekagylózniuk" a számokat, kitalálni a harmóniákat vagy az idősebb zenészektől ellesniük a műfaj trükkjeit, addig a mai fiatalok számára minden „titok" könnyen elérhető, kottában, felvételben, videóban.


Astoria_kavehaz
Kép forrása: beyondbudapest.hu


„Viszont épp az információbőség, túlképzettség és tökéletességre való törekvés miatt sokszor háttérbe szorul az egyéniség, a karakteresen különböző megoldások, megszólalások” – mondta. Úgy véli, a jazz vélhetően sosem fog a klasszikus zenével azonos megítélés alá esni.


A feltételezést, hogy a jazz méltán elismert művészei, mint Lakatos Ablakos Dezső, Bacsik Elek vagy Szabó Gábor szert tehetnek-e valaha akkora ismeretségre, mint Liszt Ferenc vagy Bartók Béla, Jávorszky azért is kétkedéssel fogadta, mert Bartók többrétegű és széles horizontú zsenialitása vagy Liszt virtuozitása sokkalta nagyobb hatást váltott ki a magyar és az egyetemes zenetörténetben, mint az említett jazzmuzsikusok, akik – Szabó Gábort leszámítva – alapvetően előadóművészek voltak, meglehetősen egyenetlen színvonalú életművekkel.


Javorszky_Bela_Szilard__
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu


A résztvevők az eredetileg kétórásra tervezett, de valamivel hosszabbra nyúlt sétán sok érdekes történetet és anekdotát hallhattak, ami után garantáltan másképp gondolkodnak majd a jazzről.

 

Ayhan Gökhan

plakat003

Sara_Sandor_India_1
2019.03.20

Imádkozó nő és férfi fotója egymással szemben, sokszínű karakterű és szuggesztív tekintetű arcok, a nők és a gyermekek mindennapjai. Boldogság, gyönyörű környezet, szegénység, nyomorúság és bánat. Ezek a fő témái Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező fotóinak. A TÉR-KÉP Galériában kiállított nyolcvanhárom képe India ezer arcáról mesél.

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

nureyev-6
2019.03.20

Orosz balett – e szókapcsolat patinás „brand”, márkanév, mely mögött több mint kétszázhetven éves, páratlanul gazdag történelem ragyog, olyan nevekkel, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova vagy Rudolf Nurejev. A tánctörténet kulisszái mögé a Táncarchívum vezetője, Halász Tamás kalauzol el.

A kétoldalú együttműködés számos formájában állapodtak meg a Magyar és a Szlovák Írószövetség vezetői. Megegyeztek például a kortárs szlovák és magyar irodalom kölcsönös és rendszeres fordításában először folyóiratok és antológiák, később egyéni kötetek formájában.

Az underground dj-világnak idén is több helyszínt szentel a Balaton Sound. Ismét jelentkezik az Elrow, és új helyszín nyílik The Club néven. A világ egyik legkedveltebb show-sorozata, az Elrow felhozatalában fellép például Paul Kalkbrenner, Jamie Jones, a CamelPhat és Wade is. A modern elektronikus zenei klub arculatát és hangulatát idéző, részben a Balaton vizére épített The Club nevű új helyszínen ad műsort többek között Marco Carola, Martinez Brothers dj-duó, Dubfire és az Alle Farben is. A fesztivál idén július 3. és 7. között lesz Zamárdiban.

Christian Silvain belga művész munkáinak plagizálásával vádolta meg az ismert kínai festőt, Je Jong-csingot. A 69 éves Silvain a belga sajtónak panaszkodott arról, hogy Je mintegy 30 évvel korábban több festményét lemásolta, és ezek közül egy százszor annyiért kelt el, mint az eredeti mű. A kínai művész azt állítja, hogy több alkalommal sikertelenül próbált meg kapcsolatba lépni az őt plágiummal vádoló Silvainnel, hogy személyesen tisztázhassák az ügyet, így nem maradt más választása, mint hogy jogi úton mossa tisztára a nevét.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A Magyarság Háza különleges lelki élményeket ígérő nagyböjti programként rendezi meg Sebestyén István bukovinai székely népdalénekes, mesemondó lemezbemutató koncertjét március 22-én 18.00-kor. Sebestyén István ma már tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását.

Sebestyen_Istvan

Már hagyomány, hogy a fesztiválévadot a Feszt!Eger nyitja, idén május 30-án. Három nap a hazai pop, rock és hip-hop jegyében, festői környezetben, a löszfalba vájt pincéiről híres egri Bolyki-völgyben. Egyedi koncerthelyszíneken, a több mint negyven éve használaton kívüli bányaudvarok és borospincék közvetlen szomszédságában a hazai könnyűzenei élet legnagyobbjai lépnek fel.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma