IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.07.13

A Művészetek Völgye a hagyományokhoz híven idén is színes programokkal várja az érdeklődőket július 20. és 29. között. Különféle udvarok programjai szórakoztatják a közönséget, köztük a Muflon Jazz Udvaré, amely idén első alkalommal nyitja meg kapuit azok előtt, akik szeretik a jazzt, a pálinkát és a jó hangulatot. Az Udvar egyik alapító-szervezőjével, Szaszkó Benedekkel beszélgettünk.

Öt éve történt, hogy egy nagykovácsi biciklis társaság állt meg Fülig Jimmy pálinkaházánál Vigántpetenden. Miután megkóstolták a főzde életet adó vizét, egy gyorsan bontakozó barátság vette kezdetét a vándorok és a főzde személyzete között, hisz kiderült, hogy embereink a nagykovácsi Muflon Itató méltán híres jazzkocsmáját képviselik, ahol pont hiány volt pálinkában. Gyorsan fény derült arra is, hogy a Muflon Itató képviselői nemcsak pálinkát rendelni tudnak professzionálisan, hanem a zenéhez is konyítanak, nem is kicsit. Így vált minden évben visszatérő vendéggé a Muflon zenekar a Kapolcson gyökeret verő Fülig Jimmy kocsmában. Az idei évben pedig már a Muflon Itató törzsgárdáját adó jazz-zenészek is csatlakoznak fognak, hogy 10 napon át duruzsoljon a fergeteges muzsika a kapolcsi akácfák árnyas ligetében.


Muflon1
Fotó: muveszetekvolgye.hu

 

A Művészetek Völgye honlapján olvasható ismertető már látatlanban is azt mutatja, hogy a Muflon Jazz Udvarban, egy kellemes környezetben jó hangulat és fülbemászó jazz honol majd a Művészetek Völgye ideje alatt. Az idén első alkalommal megnyíló Udvar megszületéséről Szaszkó Benedek alapító-szervező így mesélt: „ez az Udvar egy nagyon régi kapcsolatból fejlődött ki. A vigántpetendi pálinkaház méltán híres Fülig Jimmy pálinkája vonzotta be úgy 5 évvel ezelőtt a nagykovácsi Muflon Itató tulajdonosát, Ormay Csabit hozzánk, akik éppen Kapolcson vettünk egy házat egy olyan telekkel, ahol zenés helyszínt terveztünk kialakítani. Mivel Csabiék kocsmája sok-sok jazz-zenész törzshelye, az évek során egyszer csak felmerült a kérdés: miért ne szervezzünk egy Muflon Udvart Kapolcson?”.

 

Szaszkó Benedek azt is elárulta nekünk, mi a helyszín különlegessége. „Az Udvar természeti adottságaiból fakadóan olyan, mintha egy »zöld« hangversenyteremben ülne az ember. Az akácok az Udvar fölé borulnak, és az akusztika a szabadtér ellenére elég jól szól.

 

A jazz-zenészeknek tehát minden adott, hogy a közönségből kicsalogassák a táncot, a tapsokat!


BBQ
Fotó: Tóth Zsombor/Balázs Balogh Quintet Facebook-oldala

 

Az Udvar programjainak összeállítása során az volt a fő célunk, hogy a neves jazz-zenészek mellett a fiatal, tehetséges zenekaroknak is lehetőséget adjunk. Így már általában délután 2-től zene fog szólni valamilyen improvizálás vagy épp koncert formájában. Esténként jönnek a jazz-körökben ismertebb nevek, de lesz olyan nap is, amikor éjszakába nyúló élőzenés jazz-swing buli zárja a napot” – mondta Szaszkó Benedek, majd hozzátette: „az első szombaton, július 21-én a Muflon Itató saját zenekarai fognak örömzenélni. A Muflon Para Jazz Band és a Napfénypresszó koprodukciója biztosan tetszeni fog a közönségnek!”.

 

A Muflon Jazz Udvar programjait kár lenne kihagyni, hiszen olyan jazz-zenészek játszanak majd a természet ölelésében, mint többek között a Vagabond Trio, az Orákulum, a Balogh Balázs Quintet, az Indigó Utca Acoustic, valamint a Molnár-Orbán Duó.

 

A Művészetek Völgye programja ITT található.

 

Kultúra.hu

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma