IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2014.02.13
Weninger Andrea

A Fonó Szalon megnyitóján tartja lemezbemutató koncertjét a Juhász Gábor trió. A Making a Change című korongon John Coltrane híres, „A Love Supreme” című művének egy különleges feldolgozása, Juhász Gábor három szerzeménye, valamint egy Debussy átdolgozás kapott helyet. A koncert mellett fotókiállítás és bormustra is várja az érdeklődőket.

juhasz1Mit kell tudni az új lemezről?

Nagyon örülünk, hogy megjelent a CD. Tavaly nyáron jutott eszembe Pannonhalmán a labirintusnál, hogy fel kellene dolgozni, John Coltrane, A Love Supreme című művét. Felhívtam Lukács Miklóst és Szalai Pétert, szerencsére egyből igent mondtak. Télen sokat próbáltunk, majd a Nyitott Műhelyben tavasszal eljátszottuk a darabot. Liszkay Szilvia és Varga Mátyás lefordították Coltrane zsoltárát, amit a ’64-es lemezen ő elszaxofonozik, én pedig a sajátunkon elgitározok. Írtam három új dalt, amelyek tematikájukban kapcsolódnak John Coltrane művéhez, Miklós pedig hozott egy nagyon szép Debussy átiratot, és ezt eljátszottuk a Fonó 18 programsorozat keretében. Horváth László, a Fonó vezetője, megszervezte, hogy Kopcsik Márton remek minőségű felvételt készítsen a koncertről. Ezután megkértem Varga Mátyást, hogy küldjön egy fotót a pannonhalmi labirintusról, hogy Kiss Dóra elkészíthesse a borítótervet, ami szerintem nagyon szép lett.

 

1964-ben jelent meg az „A Love Supreme”, és azóta több mint tízmillió példány elkelt belőle. Mi az, ami ennyire megfogja benne az embereket?

Az „A Love Supreme” a legmélyebb szakrális jazz mű, amit ismerek. Coltrane zsoltárát több mint tíz éve először naivnak olvastam. Később értettem meg, hogy mennyire mély és őszinte szöveg. Az apja lelkész volt, spirituális érdeklődése közismert. Sokként ért, amikor felfedeztem, hogy elszaxofonozza a szöveget, és szintén megdöbbentett, hogy a felvételen jelen volt Archie Shepp, akivel volt szerencsém zenélni, és aki testvérének szólított. Huszonöt éve ismerem a zenét, de az első tíz évben kazettán volt meg a szövegek nélkül, ezzel magyarázható a kései felismerések sora. Amikor a közelmúltban behatóan tanulmányoztam a művet, sok apró részletre fény derült. Például ugyanabban a hangnemben indul a négytételes mű és ugyanabban zárul, mint a Máté Passió.

 

Mennyiben különbözik a Juhász Gábor trió-féle feldolgozás az eredeti Coltrane műtől?

Elsősorban a hangzás tér el gyökeresen az eredetitől. A Gitár-cimbalom-ütőhangszerek felállás alapvetően máshogy szól, mint a szaxofon-zongora-bőgő-dob hangzás. Másodsorban a személyiségünk különbözik az elődeinkétől. A jazz alkalmas műfaj arra, hogy a művész a saját érzelmeit, gondolatait közölje. A CD-n még négy másik darab is hallható: a három új saját, valamint Lukács Miklós Debussy feldolgozása, tehát nagyon más ez a lemez, mint az 1964-es. Coltrane zsenialitása talán abban is tetten érhető, hogy ennyire más hangzás és előadás is pontosan tudja közölni az érdemi tartalmat, legalábbis mi hárman minden előadás után ezt érezzük.

 

Mire számíthat a Fonó közönsége? Mivel készülnek a fellépésre?

A koncertünk a Fonó Szalon programsorozat részeként hangzik el február 15-én. Előtte pódiumbeszélgetést hallhat a közönség Varga Mátyással, de lesz fotókiállítás megnyitó, pannonhalmi bormustra és még több kulturális finomság. A mi koncertünk a hab lesz a tortán. Eljátsszuk a lemez anyagát, de mivel az improvizáció fontos eleme a jazz-nek, más élményre is számíthat a közönség, mint lemezhallgatáskor. Reményünk szerint a koncert és a lemez kiegészíti, támogatja egymást.

 

Mik a Juhász Gábor trió tervei az év többi részére?

Már most érkeznek meghívások nyárra, amiknek igyekszünk eleget tenni. A kollégáim és én is sokat koncertező zenészek vagyunk, és az életünkben a tanítás is fontos szerepet játszik, tehát az egyeztetés munkát igényel. Már most tudom, hogy a BMC Opus Jazz Club márciusra meghívott minket, és Rátóti Zoltán magyarföldi Fatemplom Fesztiváljára is hivatalosak vagyunk. Sok helyről érdeklődnek a produkcióról, és mivel a lemez készítése annyira gördülékenyen sikerült, mint még eddig egyetlen munkám sem, így nagyon derűlátó vagyok.

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma