NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2014.06.13
Milojev Zsanett

„Számomra egy dalban nem az számít, hogy virtuóz módon énekeljék el, hanem az, hogy legyen az énekes előadásmódjában valami plusz” – mondta el Pápai Zsanett, a Jazzin’ the Box és az Imitation projektek énekesnője. A tehetséges előadóművésszel a jazz szeretetéről és az előadás fontosságáról beszélgettünk és arról, milyen tervekkel tekint a jövőbe.

Az érettségi utáni évek nem rögtön az zenéléssel indultak. Milyen vargabetűk vezettek az énekléshez?

A zenélés mindig alapvető volt az életemben. Utólag azt gondolom, hogy tudhattam volna már gyerekkoromban is, hogy ezzel kell foglalkoznom, viszont annyi más dolog is érdekelt, hogy többféle mellékútra is eltévedtem a festészettől a pszichológiáig. Érettségi után elsőként közgazdász képesítést szereztem - ennek egyszerűen praktikus oka volt, hiszen az vezérelt, hogy felnőttként meg tudjak élni valamiből. Utána jött a filozófia szak, amelyet abszolút hobbiból csináltam és a mai napig nagyon kellemes élményként tekintek rá. Mindeközben jártam énektanárhoz, énekelgettem kisebb amatőr zenekarokban. A filozófia szak végére jöttem rá, hogy az éneklés az én utam.


Mióta foglalkozol professzionálisan az énekléssel?

Hat éve foglalkozom komolyabban a zenéléssel: három éve kezdtem el koncertezni különböző formációkkal, és azt megelőző három évvel kezdtem el a konzit.

papai
Kalocsai Richárd fotója

A neved több projekttel is összekapcsolható. Pontosan milyen párhuzamos zenekarokban dolgozol?

Az Imitation (http://www.imitation.hu/) a legújabb projektünk, ebben elektronikus popot játszunk. Ez nagyon más, mint amit eddig csináltunk: ez abszolút saját dolog. Tojással (Horváth ’Tojás’ Gábor) együtt írjuk a zenét, valamint én a szövegekért is felelek. Korábban sok jazzt játszottunk együtt, de a dalok írása közben úgy alakult, hogy inkább a pop felé mozdultunk el. Most ez a fő irányvonalunk. Felvettük az első számunkat (a Recordernél debütált: http://recorder.blog.hu/2014/02/05/dalpremier_imitation_directions), amelyhez most forgatjuk az első videoklipünket.

Ezzel párhuzamosan a jazz projektjeim (https://www.facebook.com/pages/P%C3%A1pai-Zsanett-Jazz-Projects/144797478918514) is futnak. Ezek közül a legfontosabb a kvartettem, a Jazzin’ the Box, amellyel jazz sztenderdeket és popfeldolgozásokat játszunk. A formáció egyik érdekessége, hogy dob helyett beatboxszal egészül ki, ezáltal modernebb hangzást kölcsönzünk a daloknak.


Hogy találtál rá a jazz zenére?

Teljesen véletlenül alakult így. Szerettem volna fejleszteni a hangom, ezért elkezdtem énektanárhoz járni, aki történetesen egy jazz énekesnő, Balogh Márta (Csoki) volt. Ő ismertetett meg a jazzel, és rájöttem, hogy ez a műfaj nekem nagyon bejön. Sokat tanultam Csokitól, nem csak zeneileg, hanem emberileg is.


Vannak olyan zenészek, akik inspirálnak?

Általában azokat az előadókat szeretem, akiknél a kifejezésmódnak nagy jelentősége van. Számomra egy dalban nem az számít, hogy virtuóz módon énekeljék el, hanem az, hogy legyen az énekes előadásmódjában valami plusz, amelynek több köze van az előadóművészethez, mint a „puszta” zenéléshez. Nagy kedvencem Madeleine Peyroux jazzénekesnő, aki egyébként nem túl népszerű a jazz zenészek körében, talán azért, mert nem úgy áll hozzá ehhez a műfajhoz, ahogyan az megszokott. Nagyon sajátos, intim kifejezésmódja van, amelyben a különböző hangszínek használata és a frazeálás előtérbe kerülnek. Épp ezek miatt nagyon szeretem Leonard Cohent, Kurt Cobaint és Jim Morrisont is.

pzs_
Fotó: MTAphoto.com Smink: Csieklinszki Zsanett Styling: Bendik Boglárka Utómunka: Törzsök Borbála


Hogyan jelenik meg a te előadóművészetedben a kifejezés fontossága?

A mai jazzoktatásban megtanítják neked, hogy melyik hangot milyen hangszínnel kell megfogni, meddig kell kitartani, mert úgy a jó. Ebből az lesz, hogy sok magyar jazzénekes ugyanúgy énekel, és nem tudod megkülönböztetni őket egymástól. Szerintem sokkal többféleképpen lehet előadni. Például egy dal esetében nem mindegy, hogy mit akarsz vele kifejezni. Ugyanaz a szöveg lehet szentimentális, de ironikus is – attól függően, hogy milyen hangszíneket, hangsúlyokat, hajlításokat használunk. Én szeretem úgy előadni a dalokat, hogy a saját magam képére formálom azokat. Sok értelmező gesztust használok, amellyel mögöttes tartalmakat szeretnénk átvinni.


Magyar előadók közül van olyan, aki közel áll Hozzád?

Ez nehéz kérdés. Van egy-két előadó, akinek tetszik a munkássága, ilyen például Szalóki Ági. Más műfajokban szeretem Mitsoura Mónikát vagy a Besh O Drom-ot és a Zagart. Persze ezeknek a zenéknek nagyon kevés köze van ahhoz, amit mi csinálunk.
A mai magyar „trendi” zenekarok többségétől azonban nem vagyok elájulva.


A szövegeket kizárólagosan Te írod?

Igen. Ezt nem szívesen bíznám másra. A szövegek egyébként kevésbé fontosak számomra. A dallam és a ritmika van meg először, ezekhez mindig ragaszkodom. Erre keresek olyan szöveget, amely ritmikailag és szótagszámban is passzol, ezután a következő szempont az, hogy szóljon is valamiről.


Minden dalod angol nyelvű. Magyarul szándékosan nem írsz?

Szerintem vannak olyan műfajok, amelyekhez nem passzol a magyar nyelvű szöveg. Általában a jazz és az a fajta popzene is ilyen, amit mi játszunk. Magyarul kevésbé jönnének át a számomra fontos tartalmak, hangulatok.

x_MG_5788
Imitation projekt

fotó: Sin Olivér

festmény: Sin Olivér

(smink: Papi Gabriella)

A jazz és az elektronikus zene hogy fér meg együtt a repertoárodban?

Könnyen. Nekem az a furcsa, hogy Magyarországon nagyon különválasztják a műfajokat: azt tartják, hogy a jazz zenész jazzt, a popzenész meg csak popot játszik. Itt nincs átjárás a kettő között. Ha azonban kicsit távolabb tekintünk, láthatjuk, hogy ez nem így működik a világ más részein (ld. Herbie Hancock, Brad Mehldau). Az ember nem úgy kezd el dalokat írni, hogy akkor most írok egy pop számot. Ez mindig belülről jön és később a szakma kategorizálja be.


Milyen cél lebeg a szemed előtt, amelyet mint énekesnő szeretnél elérni a jövőben?

Azt szeretném elérni, hogy legyen egy saját albumunk, olyan dalokkal, amelyeket mi írtunk - attól már boldog lennék.

 

Honlap: http://www.papaizsanett.hu/, http://www.imitation.hu/

Kulcsszavak:

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

gyori-mark-R

2019.09.18

Győri Márk apja hippilelkész volt, az első keresztény rockbandát ő alapíotta. Ő tehénpásztornak készült, de operatőr lett, nem is akármilyen: az első magyar, aki netflixes filmet fényképezett, a Calibre című „skót Gyilkos túrát”, amely még Stephen Kingre is a frászt hozta. Dolgozott mások mellett Peter Stricklanddal (Varga Katalin balladája), Sopsits Árpáddal (A hetedik kör), a Mátyássy Áron rendezte Víkend című film fényképezéséért pedig Aranyszem-díjat kapott. Soós Tamás interjúja.

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

Le kell bontani a Sheraton-lánc egy szállodáját Cuzco városában, mert építésekor ötszáz éves inka falakat romboltak le – döntött egy perui bíróság. Arról is döntöttek, hogy a lerombolt inka falakat újra kell építeni. A hétemeletes szállodát olyan városrészben, Cuzco történelmi belvárosában emelték, ahol az épületek magasságát két emeletben korlátozzák. A kulturális minisztérium korábban az építtetőt 2,2 millió dollárra (664 millió forint) büntette. A hatóságok 2016-ban állították le az építkezést, amikor már majdnem készen állt a szálloda. Cuzco történelmi városközpontja 1983-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Kollar-Klemencz_Laszlo

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma