IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.08

Hét év után ismét Dead Can Dance-koncert lesz a Papp László Budapest Sportarénában: a világzene egyik kultikus csapata jövőre, 2019. június 19-én lép fel A Celebration – Life & Works 1980–2019 című turnéja keretében. A csapatnak idén novemberben jelenik meg új, kilencedik stúdiólemeze Dionysus címmel.

A Lisa Gerrard énekesnő és Brendan Perry multiinstrumentalista által alkotott csapat 1981-ben alakult Ausztráliában, de 1982-ben áttette működését Londonba. (Lisa Gerrard jó ideje újra Ausztráliában él, Brendan Perry pedig Írországban.) A jellegzetes Dead Can Dance-es világzenei hangzást a neoklasszikus, emelkedett muzsika jelenti, amely a nyolcvanas évek közepétől teljesedett ki és egyaránt felfedezhetőek voltak benne arab-bizánci elemek, illetve középkori spanyol, kelta, ázsiai és dél-amerikai hatások. Az együttes olyan, ma már klasszikusnak nevezhető számokat írt és adott elő, mint a Saltarello, a The Wind That Shakes the Barley, a How Fortunate the Man With None, a Sanvean, a Yulunga vagy a Severance. Hét lemezt készítettek 1996-ig, akkor azonban felfüggesztették működésüket.


DeadCanDance2

 

Ám 2005-ben ismét összeálltak egy turnéra, 2012-ben pedig egy új stúdióalbum is született Anastasis címmel – ennek turnéja nagy sikerrel zajlott, a Budapest Sportarénában is felléptek. „A pontos okát nem tudnám megfogalmazni annak, miért döntöttünk úgy Brendannel, hogy ismét működtetjük a Dead Can Dance-t. Elkezdtünk beszélgetni, szóba került mindaz, amit együtt elértünk. Könnyű felismerni, hogy ha valami nagyon hiányzik, és mi a Dead Can Dance-szel most így voltunk. Egy-egy koncert számunkra egyfajta ünnep, a közönség pedig mindig kedvezően fogad minket” – mondta akkor az MTI-nek adott interjúban Lisa Gerrard. Ezután egy újabb hosszabb szünet következett, majd a Dead Can Dance 2016-ban Eleusis címmel írt dalt, hogy támogassa Eléfszina görög város pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre (ezt harmadmagával el is nyerte).


DeadCanDance1

 

Még készülő, Dionysus című albumukat azok a régi múltra visszatekintő európai tavaszi és őszi fesztiválok ihlették, amelyek Dionüszosszal kapcsolatosak. Az anyag előtérbe helyezi azokat a rítusokat és rituálékat, amelyeket a görög istennek tulajdonítanak. A lemez hét mozzanata Dionüszosz mítoszának és kultuszának hét különböző arcát mutatja be. A zenei forma az oratórium, amelynek spirituális és világi részei is vannak – olvasható a budapesti koncertet szervező ShowTime Budapest közleményében. Mint írják, a zeneszerző Brendan Perry a természet hangjaiból merített ihletet, leginkább az állatok hívó hangjaiból, ezeket a világ különböző tájairól szerzett népi hangszerek segítségével mutatják be.

 

Ezek között van az iráni daf dob vagy a szlovák pásztorfurulya, a fujara. Ahogy a Dead Can Dance korábbi lemezein, a Dionysuson is a világ különböző népeinek hagyományai, és azok ütemei játsszák a főszerepet. Hallhatóak svájci kecskepásztorok, új-zélandi méhkasok, mexikói és brazil madárhangok is. „Gyerekkoromban a házunkban mindenféle zene és költészet jelen volt. Nagy hatással volt rám a görög, a török kultúra, a zene, és ezeket a dalokat valahogy akkor is érti az ember, ha nem beszéli a nyelvet és nincs tisztában a szöveggel” – mondta Lisa Gerrard.


DeadCanDance3

 

A Dead Can Dance először 1996 nyarán lépett fel Magyarországon, a ma már nem létező Budai Parkszínpadon, a World Music Festival keretében. Akkora volt az érdeklődés, hogy még a környező fákon is lógtak az emberek. Lisa Gerrard – akárcsak Brendan Perry – azóta elsősorban szólóelőadóként dolgozik és jelentet meg lemezeket, emellett számos filmzenében működött közre előadóként és dalszerzőként. Énekelt Koltai Lajos 2005-ben bemutatott mozijában, a Sorstalanságban is, amely Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas regénye nyomán készült Ennio Morricone zenéjével.

 

Forrás: MTI

Fotó: Dead Can Dance Facebook-oldala

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma