IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.14

Második világháborús tömegsírt találtak a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A hat elesett katona nemzetiségét egyelőre nem tudni, a mellettük talált tárgyak jövőbeni sorsa pedig kérdéses. Ugyanakkor nincs szó régészeti ásatásról, hiszen ez kegyeleti feltárás – árulta el a Kultúra.hu-nak dr. Simonyi Erika főmuzeológus, régész.

Download.aspx
Fotó: Máthé Zoltán/MTI


Hat, a második világháborúban elesett katona maradványai, valamint személyes tárgyak és lőszerek is kerültek elő a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében feltárt tömegsírból május 7-én. „Jelenleg is zajlik a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének rekonstrukciója, így kicserélik az összes vezetéket – éppen egy régi vízvezetéket emeltek ki, amikor megtalálták ezt a katonasírt” – mondta el a főmuzeológus. Majd hozzátette: egyelőre nagyon kevés az információ a leletekkel kapcsolatban, mindössze annyit tudni, hogy 1945-ben, Budapest ostroma alatt folytak komolyabb harcok a múzeum kertjében, ekkor eshettek el a most megtalált katonák is. Ekkoriban Fettich Nándor volt a múzeum igazgatója, ő az ostrom ideje alatt a múzeumban lakott és mindent pontosan feljegyzett az ostrommal kapcsolatban; az ő naplójából, amelyet a múzeum ki is adott, ismerni a részleteket – fűzte hozzá Simonyi Erika, aki azt is elárulta: ezekből a feljegyzésekből tudni, hogy a múzeumot teljesen körbezárták az ostrom alatt, így nagyon sokan vesztették életüket a harcokban, ezeket a holttesteket pedig rögtönzött sírokba temették. „Fettich azt is leírta, hogy tizenegy német és hat orosz katonát temettek el a kertben.” Amikor a háború befejeződött, ezeket a katonákat javarészt exhumálták, de előfordulhatott olyan eset is, hogy aki eltemette a halottakat, meghalt vagy nem emlékezett, hol van pontosan a sír, így akár több kisebb sír is maradhatott a múzeum területén – mondta el a régész, majd hozzátette: több, mint valószínű, hogy a most megtalált sír is egy ilyen, ott felejtett sír lehet.


63-2016_mnm_ostrom


A katonák nemzetiségét még nem lehet tudni, ugyanis nem volt mellettük dögcédula, csupán használati tárgyakat – ollót, bicskát, kis bádog bögrét – és fegyvereket találtak náluk, de ezek alapján sem tudni, hogy orosz, német vagy magyar katonák lehetnek-e a halottak. Találtak ugyanis orosz marokgránátot és nyeles német kézigránátot, illetve éles lőszereket is. „A lőszerek végén általában van valamilyen jelzés, amely alapján szintén be lehet határolni a nemzetiséget, de ezek a lőszerek már rozsdásak, így időbe telik, amíg meg lehet állapítani ezekről bármit is. Ugyanakkor maga a fegyver sem árul el több mindent, hiszen valóban hatalmas harcok folytak itt, így mind a két felet érte veszteség, sőt: be is dobhattak bármit a sírba” – mesélte a főmuzeológus, aki kitért arra is: a genetikai azonosítás fel sem merülhet, mert nagyon költséges eljárásról van szó, és nincs is megfelelő génbank, hiszen képtelenség lett volna minden elhunyt hozzátartozójától DNS-mintát begyűjteni.


Ez nem régészeti, hanem kegyeleti feltárás volt.


„Tehát a csontok kihantolását onnantól kezdve, hogy megtaláltuk, már nem régész végzi, hanem a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Osztálya” – hívta fel a figyelmet a főmuzeológus arra is, hogy a második világháború korszaka nem régészeti korszak, hiszen még nagyon közeli időszak a történelemben, így semmilyen feltárást nem végeznek, csupán exhumálták a halottakat és kiemelték a mellettük talált tárgyakat. Hangsúlyozta azt is: Budapest ostroma alatt rengetegen haltak meg, a körbezárt fővárosban pedig nem tudták az összes rögtönzött sírt kihantolni és újratemetni a katonákat, így ilyen sírok véletlenszerűen, Budapest bármely pontján felbukkanhatnak egy-egy építkezés során. „Sok olyan tömegsírt, amelyről pontosan tudták, hol fekszik, exhumáltak a háború után és a halottakat elszállították német vagy orosz katonai temetőkbe. Azt is tudjuk, hogy a Nemzeti Múzeum területéről is exhumáltak holttesteket a háború után, a szovjetek ugyanis nagy ünnepség keretében vitték el a halottakat. Ám sajnos nagyon sok ilyen elfeledett sír lehet még a fővárosban” – tettet hozzá Simonyi Erika.


MNM1945_003
Szovjetek a múzeumkertben


A halottak mellett talált tárgyak sorsa kicsit bonyolultabb kérdés. Ugyanis, ha megállapították a holttestek nemzetiségét, a szakemberek kötelesek felkeresni a nagykövetségeket, ha találtak dögcédulát, akkor az elhunyt családját, ha ők igényt tartanak a tárgyakra, azok őket illetik. „Ha lemondanak a tárgyról, akkor a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba vagy a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. A most fellelt használati eszközök azonban nem olyan régészeti tárgyak, amelyek automatikusan egy múzeumhoz kerülnek, hiszen még nagyon friss történelmi korszakhoz tartoznak.”



Kultúra.hu

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma