2018.05.14

Második világháborús tömegsírt találtak a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A hat elesett katona nemzetiségét egyelőre nem tudni, a mellettük talált tárgyak jövőbeni sorsa pedig kérdéses. Ugyanakkor nincs szó régészeti ásatásról, hiszen ez kegyeleti feltárás – árulta el a Kultúra.hu-nak dr. Simonyi Erika főmuzeológus, régész.

Download.aspx
Fotó: Máthé Zoltán/MTI


Hat, a második világháborúban elesett katona maradványai, valamint személyes tárgyak és lőszerek is kerültek elő a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében feltárt tömegsírból május 7-én. „Jelenleg is zajlik a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének rekonstrukciója, így kicserélik az összes vezetéket – éppen egy régi vízvezetéket emeltek ki, amikor megtalálták ezt a katonasírt” – mondta el a főmuzeológus. Majd hozzátette: egyelőre nagyon kevés az információ a leletekkel kapcsolatban, mindössze annyit tudni, hogy 1945-ben, Budapest ostroma alatt folytak komolyabb harcok a múzeum kertjében, ekkor eshettek el a most megtalált katonák is. Ekkoriban Fettich Nándor volt a múzeum igazgatója, ő az ostrom ideje alatt a múzeumban lakott és mindent pontosan feljegyzett az ostrommal kapcsolatban; az ő naplójából, amelyet a múzeum ki is adott, ismerni a részleteket – fűzte hozzá Simonyi Erika, aki azt is elárulta: ezekből a feljegyzésekből tudni, hogy a múzeumot teljesen körbezárták az ostrom alatt, így nagyon sokan vesztették életüket a harcokban, ezeket a holttesteket pedig rögtönzött sírokba temették. „Fettich azt is leírta, hogy tizenegy német és hat orosz katonát temettek el a kertben.” Amikor a háború befejeződött, ezeket a katonákat javarészt exhumálták, de előfordulhatott olyan eset is, hogy aki eltemette a halottakat, meghalt vagy nem emlékezett, hol van pontosan a sír, így akár több kisebb sír is maradhatott a múzeum területén – mondta el a régész, majd hozzátette: több, mint valószínű, hogy a most megtalált sír is egy ilyen, ott felejtett sír lehet.


63-2016_mnm_ostrom


A katonák nemzetiségét még nem lehet tudni, ugyanis nem volt mellettük dögcédula, csupán használati tárgyakat – ollót, bicskát, kis bádog bögrét – és fegyvereket találtak náluk, de ezek alapján sem tudni, hogy orosz, német vagy magyar katonák lehetnek-e a halottak. Találtak ugyanis orosz marokgránátot és nyeles német kézigránátot, illetve éles lőszereket is. „A lőszerek végén általában van valamilyen jelzés, amely alapján szintén be lehet határolni a nemzetiséget, de ezek a lőszerek már rozsdásak, így időbe telik, amíg meg lehet állapítani ezekről bármit is. Ugyanakkor maga a fegyver sem árul el több mindent, hiszen valóban hatalmas harcok folytak itt, így mind a két felet érte veszteség, sőt: be is dobhattak bármit a sírba” – mesélte a főmuzeológus, aki kitért arra is: a genetikai azonosítás fel sem merülhet, mert nagyon költséges eljárásról van szó, és nincs is megfelelő génbank, hiszen képtelenség lett volna minden elhunyt hozzátartozójától DNS-mintát begyűjteni.


Ez nem régészeti, hanem kegyeleti feltárás volt.


„Tehát a csontok kihantolását onnantól kezdve, hogy megtaláltuk, már nem régész végzi, hanem a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Osztálya” – hívta fel a figyelmet a főmuzeológus arra is, hogy a második világháború korszaka nem régészeti korszak, hiszen még nagyon közeli időszak a történelemben, így semmilyen feltárást nem végeznek, csupán exhumálták a halottakat és kiemelték a mellettük talált tárgyakat. Hangsúlyozta azt is: Budapest ostroma alatt rengetegen haltak meg, a körbezárt fővárosban pedig nem tudták az összes rögtönzött sírt kihantolni és újratemetni a katonákat, így ilyen sírok véletlenszerűen, Budapest bármely pontján felbukkanhatnak egy-egy építkezés során. „Sok olyan tömegsírt, amelyről pontosan tudták, hol fekszik, exhumáltak a háború után és a halottakat elszállították német vagy orosz katonai temetőkbe. Azt is tudjuk, hogy a Nemzeti Múzeum területéről is exhumáltak holttesteket a háború után, a szovjetek ugyanis nagy ünnepség keretében vitték el a halottakat. Ám sajnos nagyon sok ilyen elfeledett sír lehet még a fővárosban” – tettet hozzá Simonyi Erika.


MNM1945_003
Szovjetek a múzeumkertben


A halottak mellett talált tárgyak sorsa kicsit bonyolultabb kérdés. Ugyanis, ha megállapították a holttestek nemzetiségét, a szakemberek kötelesek felkeresni a nagykövetségeket, ha találtak dögcédulát, akkor az elhunyt családját, ha ők igényt tartanak a tárgyakra, azok őket illetik. „Ha lemondanak a tárgyról, akkor a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba vagy a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. A most fellelt használati eszközök azonban nem olyan régészeti tárgyak, amelyek automatikusan egy múzeumhoz kerülnek, hiszen még nagyon friss történelmi korszakhoz tartoznak.”



Kultúra.hu

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár

42202491_1852967491425827_1752762946473164800_n

2018.09.25

Fennállásának huszadik évét ünnepli a Falk Miksa utcában található Virág Judit Galéria, amely első aukcióját 1998. október 5-én tartotta a Budapest Kongresszusi Központban. Az évforduló alkalmából idén szintén október 5-én tartják meg a jubileumi aukciójukat, amelyen 212 tétel, köztük számos hazai nagymester remekműve szerepel.

margo_2018_3nap_valuska-30504_nyomdai_

2018.09.25

Negyven kiadó mutatja be legfrissebb köteteit a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron október 18. és 21. között a Várkert Bazárban, ahol számos népszerű külföldi író is bemutatkozik. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként szervezett esemény négy helyszínén egymást követik az irodalmi programok.

_D0A1251_Copy

2018.09.25

Csaknem négyszáz látogató volt kíváncsi az NKA Fesztiválhajóra, amelyet a MANK Nonprofit Kft. indított el a Dunán szeptember 24-én. A fedélzeten a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) létrehozásának 25. évfordulója alkalmából 25 éves képzőművészek műveiből nyílt kiállítás.

A Debreceni Egyetem (DE) az idén már 12. alkalommal csatlakozik a Kutatók éjszakájához. Ezúttal három városban – Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény –, 15 helyszínen, mintegy 120 programmal várják az érdeklődőket. A programokba az egyetem szinte valamennyi egysége bekapcsolódik, az idén centenáriumát ünneplő általános orvostudományi kar pedig kiemelkedő programokkal készül a szeptember 28-ai eseményre.

A 27 éves Darja Parhomenko győzött a bukaresti George Enescu klasszikus zenei nemzetközi verseny zongora kategóriájában! A fiatal orosz zongoraművész szoros küzdelmet vívott a második helyezettel, Daumants Liepinssel. A szeptember 1. és 23. között lezajlott George Enescu Versenyen 39 országból 270 fiatal művész vett részt, akiket mintegy 400 jelentkező közül választottak ki.

Johann Sebastian Bach orgonaművei szólalnak meg a Hold utcai református templom új orgonáján a Violin Travel sorozat őszi-téli szezonjában október 12-től újabb hét koncerten Budapesten. A közismert művek mellett az itthon ritkábban hallható darabok is megszólalnak Fassang László, Christoph Bossert (Németország), Benjamin Steens (Belgium), Vincent Thévenaz (Svájc), Szatmáry Zsigmond, Szabó Balázs és Mészáros Máté Zsolt tolmácsolásában.

Négy bemutatót tervez az új évadban a Kolozsvári Magyar Opera, amely továbbra is a ritkán játszott művekre összpontosít. Az évad első bemutatója november 15-én lesz: Giuseppe Verdi Otello című operáját Albu István állítja színpadra. Karácsony után, december 27-én Maurice Ravel két egyfelvonásosát, a Pásztorórát, valamint A gyermek és a varázslatok című operát mutatja be a társulat Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében. Országos bemutató lesz Giacomo Puccini A fecske című operájának áprilisi premierje Anger Ferenc rendezésében. Az évadot Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának premierjével zárja a társulat, amelyet Szabó Emese rendez.

Az egész estés dokumentumfilm kategória győztese Domokos János A te neved című filmje lett, a rövid dokumentumfilm kategóriát Balla Dávid alkotása, a Ne bámuljanak már című film nyerte, míg a rövid, fikciós szekcióban Chilton Nóra Telefonok összetörve és célkeresztben című alkotása bizonyult a legjobbnak az Ars Sacra Filmfesztiválon.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma