Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.05.14

Második világháborús tömegsírt találtak a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A hat elesett katona nemzetiségét egyelőre nem tudni, a mellettük talált tárgyak jövőbeni sorsa pedig kérdéses. Ugyanakkor nincs szó régészeti ásatásról, hiszen ez kegyeleti feltárás – árulta el a Kultúra.hu-nak dr. Simonyi Erika főmuzeológus, régész.

Download.aspx
Fotó: Máthé Zoltán/MTI


Hat, a második világháborúban elesett katona maradványai, valamint személyes tárgyak és lőszerek is kerültek elő a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében feltárt tömegsírból május 7-én. „Jelenleg is zajlik a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének rekonstrukciója, így kicserélik az összes vezetéket – éppen egy régi vízvezetéket emeltek ki, amikor megtalálták ezt a katonasírt” – mondta el a főmuzeológus. Majd hozzátette: egyelőre nagyon kevés az információ a leletekkel kapcsolatban, mindössze annyit tudni, hogy 1945-ben, Budapest ostroma alatt folytak komolyabb harcok a múzeum kertjében, ekkor eshettek el a most megtalált katonák is. Ekkoriban Fettich Nándor volt a múzeum igazgatója, ő az ostrom ideje alatt a múzeumban lakott és mindent pontosan feljegyzett az ostrommal kapcsolatban; az ő naplójából, amelyet a múzeum ki is adott, ismerni a részleteket – fűzte hozzá Simonyi Erika, aki azt is elárulta: ezekből a feljegyzésekből tudni, hogy a múzeumot teljesen körbezárták az ostrom alatt, így nagyon sokan vesztették életüket a harcokban, ezeket a holttesteket pedig rögtönzött sírokba temették. „Fettich azt is leírta, hogy tizenegy német és hat orosz katonát temettek el a kertben.” Amikor a háború befejeződött, ezeket a katonákat javarészt exhumálták, de előfordulhatott olyan eset is, hogy aki eltemette a halottakat, meghalt vagy nem emlékezett, hol van pontosan a sír, így akár több kisebb sír is maradhatott a múzeum területén – mondta el a régész, majd hozzátette: több, mint valószínű, hogy a most megtalált sír is egy ilyen, ott felejtett sír lehet.


63-2016_mnm_ostrom


A katonák nemzetiségét még nem lehet tudni, ugyanis nem volt mellettük dögcédula, csupán használati tárgyakat – ollót, bicskát, kis bádog bögrét – és fegyvereket találtak náluk, de ezek alapján sem tudni, hogy orosz, német vagy magyar katonák lehetnek-e a halottak. Találtak ugyanis orosz marokgránátot és nyeles német kézigránátot, illetve éles lőszereket is. „A lőszerek végén általában van valamilyen jelzés, amely alapján szintén be lehet határolni a nemzetiséget, de ezek a lőszerek már rozsdásak, így időbe telik, amíg meg lehet állapítani ezekről bármit is. Ugyanakkor maga a fegyver sem árul el több mindent, hiszen valóban hatalmas harcok folytak itt, így mind a két felet érte veszteség, sőt: be is dobhattak bármit a sírba” – mesélte a főmuzeológus, aki kitért arra is: a genetikai azonosítás fel sem merülhet, mert nagyon költséges eljárásról van szó, és nincs is megfelelő génbank, hiszen képtelenség lett volna minden elhunyt hozzátartozójától DNS-mintát begyűjteni.


Ez nem régészeti, hanem kegyeleti feltárás volt.


„Tehát a csontok kihantolását onnantól kezdve, hogy megtaláltuk, már nem régész végzi, hanem a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Osztálya” – hívta fel a figyelmet a főmuzeológus arra is, hogy a második világháború korszaka nem régészeti korszak, hiszen még nagyon közeli időszak a történelemben, így semmilyen feltárást nem végeznek, csupán exhumálták a halottakat és kiemelték a mellettük talált tárgyakat. Hangsúlyozta azt is: Budapest ostroma alatt rengetegen haltak meg, a körbezárt fővárosban pedig nem tudták az összes rögtönzött sírt kihantolni és újratemetni a katonákat, így ilyen sírok véletlenszerűen, Budapest bármely pontján felbukkanhatnak egy-egy építkezés során. „Sok olyan tömegsírt, amelyről pontosan tudták, hol fekszik, exhumáltak a háború után és a halottakat elszállították német vagy orosz katonai temetőkbe. Azt is tudjuk, hogy a Nemzeti Múzeum területéről is exhumáltak holttesteket a háború után, a szovjetek ugyanis nagy ünnepség keretében vitték el a halottakat. Ám sajnos nagyon sok ilyen elfeledett sír lehet még a fővárosban” – tettet hozzá Simonyi Erika.


MNM1945_003
Szovjetek a múzeumkertben


A halottak mellett talált tárgyak sorsa kicsit bonyolultabb kérdés. Ugyanis, ha megállapították a holttestek nemzetiségét, a szakemberek kötelesek felkeresni a nagykövetségeket, ha találtak dögcédulát, akkor az elhunyt családját, ha ők igényt tartanak a tárgyakra, azok őket illetik. „Ha lemondanak a tárgyról, akkor a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba vagy a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. A most fellelt használati eszközök azonban nem olyan régészeti tárgyak, amelyek automatikusan egy múzeumhoz kerülnek, hiszen még nagyon friss történelmi korszakhoz tartoznak.”



Kultúra.hu

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár

Roma_nok_kultura_banner_002

Harsanyi_Attila_es_Kiraly_Attila_

2019.06.25

A tizenegy éve elhunyt Kaszás Attiláról elnevezett kitüntetés a színházi szakma egyik legrangosabbjának számít. Három kiváló színészt, Harsányi Attilát, Orosz Ákost és Király Attilát jelölték idén a díjra. A három színművész közül a közönség választja ki azt, aki átveheti az elismerést augusztus 30-án a Pesti Magyar Színházban, az országos színházi évadnyitón.

Bori6

2019.06.25

A Péterfy Bori és a Love Band lemezei mindig olyanok, mint egy film, amelyen egy adott női karakter vonul végig: a Szédülés egy szerelmi dráma volt, az új lemez, a BoriX szereplője pedig őrülten bulizik egy Dark Discóban. Az énekesnő azt mondja, szereti ezt a fajta változatosságot, a zenekar művészi halálát jelentené, ha mindig ugyanazt kellene csinálniuk.

cegled_R

2019.06.25

„Igen szép és érdekes levelezőlapok készültek el és kaphatók Sebők Béka papírkereskedésében. A levelezőlapokon városunk legszebb pontjai közül az Árpád tér, takarékpénztár, református templom, római katolikus templom és a városháza vannak reprodukálva igen szép kivitelben. Úgy hisszük, hogy eme csinos levelezőlapok nagy kelendőségnek fognak örvendeni” – olvasható a Czegléd hetilap 1898. március 20-ai számában az első ceglédi képeslapról.

Bogdán Árpád filmje Ázsia egyik legnevesebb filmes rendezvényén a Belt and Road, azaz „egy övezet, egy út” válogatásában szerepelt, melynek mottója „a fény és az élet” volt. 24 alkotás közül választották ki a Genezist, a díjátadón a rendező mellett Dobos Tamás operatőr is részt vett. A film hamarosan Kínában is látható lesz.

A 83 évesen, hétfőn elhunyt zongoraművész Budapesten született 1936-ban. Ötéves korában kezdett zongorát tanulni, később a Zeneakadémián Kadosa Pál volt a mestere. Zeneszerzést is tanult, olyan tanároktól, mint Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Nagy Olivér és Szőnyi Erzsébet. 1956 után egy amerikai ösztöndíj segítségével a bécsi zeneakadémián tanult tovább, 1961-ben diplomázott zeneszerzés- és zongoraszakon. Volt korrepetitor a Bécsi Állami Operánál Herbert von Karajan ajánlásával, szólistaként pedig Karl Böhmmel és a bécsi filharmonikusokkal lépett föl. 1967-től a grazi zeneakadémia, 1989-től a bécsi Musikhochschule professzora volt. Erőd Ivánt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia zenei alkotóművészeti osztálya 2009-ben választotta meg rendes tagnak.

Az Új-mexikói Egyetem könyvtárának volt professzora, Russ Davidson ajándékozza George Orwell angol író, kritikus és újságíró (1903-1950) műveiből álló gyűjteményét. Az Állatfarm és az 1984 különböző nyelvekre fordított első kiadásait is tartalmazó kollekcióból kiállítást is rendeznek.

A július 5. és 7. zajló Bogart Fesztivál helyszíne a Festetics-Inkey kastélyt övező húsz hektáros terület lesz, ahol minden korosztály számára kínálnak szórakozást. Ehhez hasonló, hagyományőrző és -teremtő fesztivál még nem volt a somogyi községben. Fellép mások mellett Szabó Balázs Bandája, a Balkán Fanatik, a Nox énekesnőjeként ismertté vált Péter Szabó Szilvia, az Anima Sound System, a Zagar DJ set, a Budapest Bár és a Gypo Circus is.

A Pink Floyd együttes frontemberének 126 hangszere 21,5 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény legdrágább darabja egy 1969-ben készült Black Fender Stratocaster lett, amelyet kilététét felfedni nem kívánó vásárlója négymillió dollárért szerzett meg. A Christie's adatai szerint ez a világ legdrágábban elárverezett gitárja. A 73 éves Gilmour a bevételt a klímaváltozás ellen harcoló ClientEarth környezetvédelmi csoportnak adja.

Weöres Sándor műveit állítja középpontba a Gyulai Várszínház szezonnyitó, június 26-án és 27-én zajló programsorozata.

az-ejszaka-csodai-1024x683

Június 28-án kezdődik a Szent László Napok programsorozat Győrben, ahol három napon át többek közt lovas bemutatókkal, játszóházzal és a király életét feldolgozó lovasszínházi zenés show-val várják az érdeklődőket.

Június utolsó hétvégéjén, június 29-30-én megnyílnak a Csepel Művek épületei, és felfedezhetjük a 240 hektárnyi, gazdag ipari örökség izgalmas jelenkora.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma