2018.05.14

Második világháborús tömegsírt találtak a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A hat elesett katona nemzetiségét egyelőre nem tudni, a mellettük talált tárgyak jövőbeni sorsa pedig kérdéses. Ugyanakkor nincs szó régészeti ásatásról, hiszen ez kegyeleti feltárás – árulta el a Kultúra.hu-nak dr. Simonyi Erika főmuzeológus, régész.

Download.aspx
Fotó: Máthé Zoltán/MTI


Hat, a második világháborúban elesett katona maradványai, valamint személyes tárgyak és lőszerek is kerültek elő a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében feltárt tömegsírból május 7-én. „Jelenleg is zajlik a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének rekonstrukciója, így kicserélik az összes vezetéket – éppen egy régi vízvezetéket emeltek ki, amikor megtalálták ezt a katonasírt” – mondta el a főmuzeológus. Majd hozzátette: egyelőre nagyon kevés az információ a leletekkel kapcsolatban, mindössze annyit tudni, hogy 1945-ben, Budapest ostroma alatt folytak komolyabb harcok a múzeum kertjében, ekkor eshettek el a most megtalált katonák is. Ekkoriban Fettich Nándor volt a múzeum igazgatója, ő az ostrom ideje alatt a múzeumban lakott és mindent pontosan feljegyzett az ostrommal kapcsolatban; az ő naplójából, amelyet a múzeum ki is adott, ismerni a részleteket – fűzte hozzá Simonyi Erika, aki azt is elárulta: ezekből a feljegyzésekből tudni, hogy a múzeumot teljesen körbezárták az ostrom alatt, így nagyon sokan vesztették életüket a harcokban, ezeket a holttesteket pedig rögtönzött sírokba temették. „Fettich azt is leírta, hogy tizenegy német és hat orosz katonát temettek el a kertben.” Amikor a háború befejeződött, ezeket a katonákat javarészt exhumálták, de előfordulhatott olyan eset is, hogy aki eltemette a halottakat, meghalt vagy nem emlékezett, hol van pontosan a sír, így akár több kisebb sír is maradhatott a múzeum területén – mondta el a régész, majd hozzátette: több, mint valószínű, hogy a most megtalált sír is egy ilyen, ott felejtett sír lehet.


63-2016_mnm_ostrom


A katonák nemzetiségét még nem lehet tudni, ugyanis nem volt mellettük dögcédula, csupán használati tárgyakat – ollót, bicskát, kis bádog bögrét – és fegyvereket találtak náluk, de ezek alapján sem tudni, hogy orosz, német vagy magyar katonák lehetnek-e a halottak. Találtak ugyanis orosz marokgránátot és nyeles német kézigránátot, illetve éles lőszereket is. „A lőszerek végén általában van valamilyen jelzés, amely alapján szintén be lehet határolni a nemzetiséget, de ezek a lőszerek már rozsdásak, így időbe telik, amíg meg lehet állapítani ezekről bármit is. Ugyanakkor maga a fegyver sem árul el több mindent, hiszen valóban hatalmas harcok folytak itt, így mind a két felet érte veszteség, sőt: be is dobhattak bármit a sírba” – mesélte a főmuzeológus, aki kitért arra is: a genetikai azonosítás fel sem merülhet, mert nagyon költséges eljárásról van szó, és nincs is megfelelő génbank, hiszen képtelenség lett volna minden elhunyt hozzátartozójától DNS-mintát begyűjteni.


Ez nem régészeti, hanem kegyeleti feltárás volt.


„Tehát a csontok kihantolását onnantól kezdve, hogy megtaláltuk, már nem régész végzi, hanem a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Osztálya” – hívta fel a figyelmet a főmuzeológus arra is, hogy a második világháború korszaka nem régészeti korszak, hiszen még nagyon közeli időszak a történelemben, így semmilyen feltárást nem végeznek, csupán exhumálták a halottakat és kiemelték a mellettük talált tárgyakat. Hangsúlyozta azt is: Budapest ostroma alatt rengetegen haltak meg, a körbezárt fővárosban pedig nem tudták az összes rögtönzött sírt kihantolni és újratemetni a katonákat, így ilyen sírok véletlenszerűen, Budapest bármely pontján felbukkanhatnak egy-egy építkezés során. „Sok olyan tömegsírt, amelyről pontosan tudták, hol fekszik, exhumáltak a háború után és a halottakat elszállították német vagy orosz katonai temetőkbe. Azt is tudjuk, hogy a Nemzeti Múzeum területéről is exhumáltak holttesteket a háború után, a szovjetek ugyanis nagy ünnepség keretében vitték el a halottakat. Ám sajnos nagyon sok ilyen elfeledett sír lehet még a fővárosban” – tettet hozzá Simonyi Erika.


MNM1945_003
Szovjetek a múzeumkertben


A halottak mellett talált tárgyak sorsa kicsit bonyolultabb kérdés. Ugyanis, ha megállapították a holttestek nemzetiségét, a szakemberek kötelesek felkeresni a nagykövetségeket, ha találtak dögcédulát, akkor az elhunyt családját, ha ők igényt tartanak a tárgyakra, azok őket illetik. „Ha lemondanak a tárgyról, akkor a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba vagy a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. A most fellelt használati eszközök azonban nem olyan régészeti tárgyak, amelyek automatikusan egy múzeumhoz kerülnek, hiszen még nagyon friss történelmi korszakhoz tartoznak.”



Kultúra.hu

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár

cello-110981_960_720

2018.05.20

Mintegy kétszáz év magyar zenéjéből válogat a kitűnő karmester, Vashegyi György május 24-én a Nemzeti Filharmonikusok Pesti Vigadóban tartandó hangversenyén. A Lukács Ervin bérletsorozat zárókoncertjének szólistája a számos hazai és nemzetközi díjjal elismert csellóművész, Rohmann Ditta.

Cannes4_-_Copy

2018.05.20

A japán Kore-eda Hirokazu Shoplifters című alkotása érdemelte ki május 19-én este a Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznő vezette zsűritől az Arany Pálmát a 71. cannes-i filmfesztiválon. A második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat Spike Lee amerikai rendező BlacKKKlansman című filmje kapta, míg a zsűri díját Nadine Labaki libanoni rendezőnő Capharnaüm című alkotása nyerte el.

egy_nap_werk_szilagyizsofia_mti_foto_kallos_bea

2018.05.19

Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje nyerte el ma, május 19-én a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) kategóriadíját a 71. cannes-i filmfesztivál párhuzamos válogatásaiban bemutatott első és második filmek közül. A magyar rendező első játékfilmjét a Kritikusok Hete válogatásban mutatták be a világ egyik legrangosabb filmes szemléjén.

Hat nagyszínpadi bemutatóval nosztalgikus magyar évadra készül az egri Gárdonyi Géza Színház, ahol három-három stúdiószínpadi premiert és új gyermekelőadást is láthat majd a közönség. Az évadot Móricz Zsigmond és Szakonyi Károly Rokonok című társadalmi drámájának bemutatójával indítják szeptember 28-án. Ezt október 16-án Békeffi István és Lajtai Lajos operettje, A régi nyár követi.

Az európai kortárs táncművészet meghatározó alakjaként ünnepelt Anne Teresa De Keersmaeker és Salva Sanchis koreográfus közös munkája, az A Love Supreme című előadás új, átdolgozott változatát nézhetik meg az érdeklődők május 24-én, 25-én és 26-án a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A május 24-ei előadás után a közönség személyesen is találkozhat és beszélgethet Salva Sanchis társkoreográfussal, aki másnap workshopot is tart az érdeklődőknek.

Csaknem húsz helyszínen hetven programot kínál a Rippl-Rónai Fesztivál: a Kaposvár világhírű szülöttének, Rippl-Rónai József festőművésznek emléket állító összművészeti rendezvény május 24. és 27. között lesz a somogyi megyeszékhelyen. A fesztivál programjairól bővebb információk a www.ripplfeszt.hu oldalon olvashatók.

Matteo Garrone olasz rendező Dogman című filmjének kutyaszereplői kapták meg a legjobb kutyaalakításért járó Palm Dog-díjat (Kutya Pálma) május 18-án a 71. cannes-i filmfesztiválon. A film főhőse Marcello (Marcello Fonte), elvált, 40 év körüli, naiv és jó kedélyű kutyakozmetikus, aki kábítószer-kereskedésből egészíti ki szerény jövedelmét. Kislányán kívül csak az üzletébe betérő kutyákban talál igazi társakra. „A kutyák a főszereplők. Az alakításukat különösen nagyra értékelte a zsűri” – mondta a díjátadón Toby Rose, a díj alapítója. A zsűri a Nagydíjat a Kritikusok Hete válogatásban fődíjat nyert, Diamantino című francia-portugál-brazil komédia rózsaszín bundájú kutyaszereplőinek ítélte, amelyek a főhős hallucinációiként jelennek meg a vásznon.

Other Than Unusual című új lemezét mutatja be a Barabás Lőrinc Quartet, a hazai nujazz színtér kiváló csapata május 25-én a fővárosi Akvárium Klubban. Barabás Lőrinc trombitás, zeneszerző, a formáció vezetője elmondta: „egy kicsit poposabb lett az új lemez, mint a két évvel ezelőtti Beardance, sok szempontból viszont most több elvontabb elemet tartalmaz”.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma