2018.05.14

Második világháborús tömegsírt találtak a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A hat elesett katona nemzetiségét egyelőre nem tudni, a mellettük talált tárgyak jövőbeni sorsa pedig kérdéses. Ugyanakkor nincs szó régészeti ásatásról, hiszen ez kegyeleti feltárás – árulta el a Kultúra.hu-nak dr. Simonyi Erika főmuzeológus, régész.

Download.aspx
Fotó: Máthé Zoltán/MTI


Hat, a második világháborúban elesett katona maradványai, valamint személyes tárgyak és lőszerek is kerültek elő a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében feltárt tömegsírból május 7-én. „Jelenleg is zajlik a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének rekonstrukciója, így kicserélik az összes vezetéket – éppen egy régi vízvezetéket emeltek ki, amikor megtalálták ezt a katonasírt” – mondta el a főmuzeológus. Majd hozzátette: egyelőre nagyon kevés az információ a leletekkel kapcsolatban, mindössze annyit tudni, hogy 1945-ben, Budapest ostroma alatt folytak komolyabb harcok a múzeum kertjében, ekkor eshettek el a most megtalált katonák is. Ekkoriban Fettich Nándor volt a múzeum igazgatója, ő az ostrom ideje alatt a múzeumban lakott és mindent pontosan feljegyzett az ostrommal kapcsolatban; az ő naplójából, amelyet a múzeum ki is adott, ismerni a részleteket – fűzte hozzá Simonyi Erika, aki azt is elárulta: ezekből a feljegyzésekből tudni, hogy a múzeumot teljesen körbezárták az ostrom alatt, így nagyon sokan vesztették életüket a harcokban, ezeket a holttesteket pedig rögtönzött sírokba temették. „Fettich azt is leírta, hogy tizenegy német és hat orosz katonát temettek el a kertben.” Amikor a háború befejeződött, ezeket a katonákat javarészt exhumálták, de előfordulhatott olyan eset is, hogy aki eltemette a halottakat, meghalt vagy nem emlékezett, hol van pontosan a sír, így akár több kisebb sír is maradhatott a múzeum területén – mondta el a régész, majd hozzátette: több, mint valószínű, hogy a most megtalált sír is egy ilyen, ott felejtett sír lehet.


63-2016_mnm_ostrom


A katonák nemzetiségét még nem lehet tudni, ugyanis nem volt mellettük dögcédula, csupán használati tárgyakat – ollót, bicskát, kis bádog bögrét – és fegyvereket találtak náluk, de ezek alapján sem tudni, hogy orosz, német vagy magyar katonák lehetnek-e a halottak. Találtak ugyanis orosz marokgránátot és nyeles német kézigránátot, illetve éles lőszereket is. „A lőszerek végén általában van valamilyen jelzés, amely alapján szintén be lehet határolni a nemzetiséget, de ezek a lőszerek már rozsdásak, így időbe telik, amíg meg lehet állapítani ezekről bármit is. Ugyanakkor maga a fegyver sem árul el több mindent, hiszen valóban hatalmas harcok folytak itt, így mind a két felet érte veszteség, sőt: be is dobhattak bármit a sírba” – mesélte a főmuzeológus, aki kitért arra is: a genetikai azonosítás fel sem merülhet, mert nagyon költséges eljárásról van szó, és nincs is megfelelő génbank, hiszen képtelenség lett volna minden elhunyt hozzátartozójától DNS-mintát begyűjteni.


Ez nem régészeti, hanem kegyeleti feltárás volt.


„Tehát a csontok kihantolását onnantól kezdve, hogy megtaláltuk, már nem régész végzi, hanem a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Osztálya” – hívta fel a figyelmet a főmuzeológus arra is, hogy a második világháború korszaka nem régészeti korszak, hiszen még nagyon közeli időszak a történelemben, így semmilyen feltárást nem végeznek, csupán exhumálták a halottakat és kiemelték a mellettük talált tárgyakat. Hangsúlyozta azt is: Budapest ostroma alatt rengetegen haltak meg, a körbezárt fővárosban pedig nem tudták az összes rögtönzött sírt kihantolni és újratemetni a katonákat, így ilyen sírok véletlenszerűen, Budapest bármely pontján felbukkanhatnak egy-egy építkezés során. „Sok olyan tömegsírt, amelyről pontosan tudták, hol fekszik, exhumáltak a háború után és a halottakat elszállították német vagy orosz katonai temetőkbe. Azt is tudjuk, hogy a Nemzeti Múzeum területéről is exhumáltak holttesteket a háború után, a szovjetek ugyanis nagy ünnepség keretében vitték el a halottakat. Ám sajnos nagyon sok ilyen elfeledett sír lehet még a fővárosban” – tettet hozzá Simonyi Erika.


MNM1945_003
Szovjetek a múzeumkertben


A halottak mellett talált tárgyak sorsa kicsit bonyolultabb kérdés. Ugyanis, ha megállapították a holttestek nemzetiségét, a szakemberek kötelesek felkeresni a nagykövetségeket, ha találtak dögcédulát, akkor az elhunyt családját, ha ők igényt tartanak a tárgyakra, azok őket illetik. „Ha lemondanak a tárgyról, akkor a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba vagy a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. A most fellelt használati eszközök azonban nem olyan régészeti tárgyak, amelyek automatikusan egy múzeumhoz kerülnek, hiszen még nagyon friss történelmi korszakhoz tartoznak.”



Kultúra.hu

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma