2013.11.08

Különböző korokban és helyeken, más-más szerepekben élő nők szólalnak meg Falcsik Mari Nőket néző képek című verseskötetében. A könyvből november 5-én, a Gödör Klubban rendezett verskoncerten kaphattak ízelítőt az érdeklődők. A szerzővel a kötetről, a szereplőkről és a művészeti ágak találkozásáról beszélgettünk.

1454913_712176025478293_938557681_n
Fotó: Molnár Márton
A saját szexualitását éppen csak felfedező tizenéves, az internetes világ által elnyelt amerikai szájberlány, lázadó punk énekesnő és középkori francia nemes kisasszony is szerepel a kötetben, illetve szólalt meg a színpadon. Hogyan születtek meg ezek a nőalakok?

Ahogy minden író, én is figyelek. Az emberek, akikkel életemben találkoztam, hatással voltak rám, megihlettek, kezdve Leopoldina nénitől, aki gyerekkoromban a szomszédunkban lakott sok más nőig, akivel az eddigi életem során futólag találkoztam vagy mélyebben megismerkedtem. Belőlük, illetve néha több nő összegyúrt személyiségéből született meg a kötet 48 fiktív nőalakja. Azt mondanám, ők az én meg nem írt regényem szereplői. Prózát írni nekem nehéz, az elmúlt 10 évben azonban ezek a szereplők elkezdtek megszólalni, és egyszer csak észrevettem, hogy vannak verselő fiktív figuráim, akiket érdemes lenne egy kötetbe rendezni.


A verskoncerten az életrajzokat Triceps és Kettős Tamás adja elő, gitáron pedig Szolnok Bence Dániel és Finding Ádám kísér. A verseidre egyébként is jellemző a zeneiség – fontos volt, hogy több művészeti ág is képviseltesse magát a színpadon?

Teljes mértékben! Én abban hiszek, hogy nem létezik más, csak összművészet. A költészetnek minden érzékszervet meg kell érintenie, ha nincs benne zeneiség, ha nem idéz fel előtted egy sosem látott tájat, akkor megette a fene az egészet. Ezt az előadást közösen raktuk össze, mindenki hozta a maga gondolatait, ötleteit. Mindenképpen szeretném még megemlíteni Major Bálint nevét, aki eredetileg szintén gitározott volna, de végül egy betegség miatt most nem tud itt lenni. Viszont több olyan dallam is felcsendült az előadás alatt, amelyet ő hozott, amely az ő ötlete volt.


Van további tervetek az előadással?

Egy éve dolgozunk rajta, de mindenképpen szeretnénk még tovább csiszolni, többször előadni. Ma még papírt fogtunk a kezünkben, nem azért, mert feltétlenül szükség volt rá, inkább csak kapaszkodóként. Amikor eljutunk arra a szintre, hogy már nincs szükség a papírra és tényleg úgy érezzük, hogy ez az előadás készen van, akkor szeretnénk CD-re venni az egészet.


Beszéljünk még egy kicsit a kötetről. Szokatlanul igényes maga a szerkesztés is. Te elégedett vagy vele?

Nem győzök elég hálás lenni a Scolar Kiadónak, mert pénzt és időt nem sajnálva egy valóban gyönyörű könyvet raktak össze. Jó kézbe venni. A kötettel kapcsolatban egyébként ugyan egy fekete-fehér-piros dizájnt választottunk, de a versekhez kapcsolt kollázsok színesben is megvannak, ezekből akár egy kiállítás is születhet, mert érdemesek rá.


A verseidben, még ha komoly, esetleg komor történetet mesélnek is el, mindig ott van egy csipet humor, és erre a színpadon is rájátszottatok. Fontosnak tartod az iróniát?

Már az első kötetem megjelenésekor rám sütötték, hogy ott van a humor a verseimben, én pedig nem is bánom ezt. Szerintem a kulcsszó az egyensúly, önmagában sem a pátosz, sem az irónia nem mond olyan sokat, mint ha együtt jelennek meg, és azt hiszem, az igazán sötét helyzetekben az irónia egyszerre vigasz is lehet.

 

Kulcsszavak:

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma