Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2013.01.29

Az észak-budaiak könyvmegállói a mai napig zavartalanul működnek: aki visz egy könyvet, el is hozhat. Bárki válogathat, éjjel és nappal is. Egy-egy feltöltéssel civil szervezetek, az önkormányzat és az Óbudai Platán Könyvtár segítik a könyvolvasás terjesztését – mondta Gyulai Ivánné, a könyvtár igazgatója.
Három szervezet működött együtt azért, hogy három KönyvMegállóval gazdagodjon Óbuda-Békásmegyer. Ki inspirálta Önöket a KönyvMegállók megalkotására, és miért volt szükség három félre a megvalósításhoz?
Nyugat-Európában már tíz éve működnek ilyen könyvszekrények, az ötlet onnan és a három szervezettől származott, mely végül 2012-ben meg is valósult. A fenntartó szerepében az önkormányzat anyagi támogatása ahhoz kellett, hogy a könyvmegállókat egyedileg, de egységes dizájnban készíttethessük el. A mi segítségünkre és a civil szervezet közreműködésére pedig az ellenőrzés, illetve a folyamatos feltöltés miatt volt szükség. Az egyes KönyvMegállók 300-300 könyvet képesek tárolni, ha pedig túlságosan kiürülnek, feltöltjük őket a különböző felajánlásokból. Mivel folyamatos őrzésre nincs lehetőség, és nem is lenne túl szerencsés egy ellenőr jelenléte, csak naponta nézünk rá a helyekre. Egyrészt figyelni kell arra, hogy a szekrények ne ürüljenek ki, másrészt a műszaki problémákat is orvosolni kell.
 
Honnan érkeznek felajánlások?
A könyveket az első feltöltéskor mind a három esetben az Óbudai Platán könyvtárba érkező könyvekből biztosítottuk. Az olyan könyveket tudtuk a megállókba eljuttatni, amelyekből már volt példányunk, vagy nem illeszkedtek a profilunkba. Ugyan célunk az, hogy ezek a KönyvMegállók a „vigyél egy könyvet, hozzál egy könyvet” elv alapján önfenntartók legyenek, az indulás óta többször vittünk további köteteket. Sokan több doboz könyvvel érkeztek, majd csak egyet vittek el, de előfordultak olyanok is, akik többet vittek, mint amennyit hoztak. Bizonyára akadt olyan is, aki értékesítette az itt talált darabokat.
 
Szerencsére a felajánlásokból alkalmanként fel tudjuk tölteni a könyvespolcokat: kaptunk már könyvet kerületi íróktól és a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületétől. Sokan közvetlenül a könyvtárat keresik fel, és ránk bízzák, hogy mikor helyezzük ki a köteteket. Nyolc hónap után elmondható: a könyvmegállók működnek, hoznak és visznek köteteteket az emberek. Esetenként előfordul, hogy az egyik nap szinte üres a szekrény, másnapra azonban ismét megtelik.
 
 
Az országban pedig több helyen be kellett zárni a hasonló könyvelosztókat éjszakára, mert azokat nem rendeltetésszerűen használták.
Mind a három könyvmegálló Békásmegyer egy-egy nagyon forgalmas területén található, minden szekrény sorsát egy szervezet felügyeli. Nálunk éjjel-nappal nyitva vannak a szekrények, szándékos rongálás nem történt. Persze előfordul, hogy újságot vagy tankönyvet helyeznek el – ezeket figyeljük, és kivesszük, hogy ne szelektív szemétgyűjtőként használják a könyvszekrényeket.
 
Mekkora forgalmat bonyolítanak a könyvmegállók?
Mivel nem vagyunk folyamatosan jelen, ezt nem tudom megmondani. Amikor azonban a Sziget Fesztiválon kihelyeztük a később a III. kerületi Szent Lélek téren felállított harmadik KönyvMegállót, hatalmas sikert arattunk: 9 500 látogatóval büszkélkedett a szekrény, ott a környezetet babzsákokkal rendeztük be. A Szigetre az önkormányzat támogatásával vásároltunk köteteket, részben idegen nyelvű könyveket. Ott nem a cserére helyeztük a hangsúlyt, hanem arra, hogy az olvasás után mindenki hozza vissza a kötetét. Ugyanezt a könyvkölcsönző jelleget szeretnénk jövőre is érvényesíteni.
 
Terveznek hasonló könyvszekrényeket a kerület más pontjaira is?
Szeretnénk még több könyvmegállót létesíteni, illetve ötletként szintén felmerült, hogy a kerület játszóhelyeire kifejezetten gyermekkönyvek cseréjére alkalmas könyvmegállókat telepítsünk.
 
Az Aquincumi KönyvMegálló a Római tér 1. szám előtt, míg a Csillaghegyi KönyvMegálló a Mátyás király út 5-nél várja a könyvbarátokat Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, az Óbudai Platán Könyvtár és a csillaghegyi KultúrMontázs Civil Egyesület jóvoltából. A Szigetről érkezett könyvszekrény a Szent Lélek téren található.

Rofusz-Kinga_otthon_res

2019.06.14

Idén Rofusz Kinga, Keresztesi József, Holló Kati, Todero Anna, Zágoni Balázs, Kiss Judit Ágnes, Papp Dóra, Farkas Róbert, Miklya Zsolt és Kürti Andrea gyerek- és ifjúsági irodalmi alkotásait, illetve tevékenységét díjazták az Ünnepi Könyvhéten.

PEN_2_R

2019.06.12

Az erdélyi katolikus pap a román kommunista diktatúra legkegyetlenebb időszakában szervezkedett a sztálinista állam és kiszolgálói ellen. Szoboszlay Aladár lelkészt és 56 társát végül államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban, majd kilenc társával együtt kivégezték. A témával foglalkozó kutatók több kötetben dolgozták fel a Szoboszlay-perből és a megfigyelés időszakából megmaradt dokumentumokat.

racz_vali

2019.06.12

Halálos körhinta címmel könyv jelent meg az Erdélyi Szalon Kft. gondozásában Rácz Valiról, a 30-as, 40-es évek ünnepelt dizőzéről.

Teotihuacán mexikói romvárosban talált leletek arra utalnak, hogy a maják vezetői a város nagy szabadtéri rendezvényein vettek részt. Több feltárt koponya deformációról és a fogak csonkításáról árulkodik, amit Teotihuacánban nem alkalmaztak, a tőlük mintegy ezer kilométerre élt maják birodalmában volt ismert. A tudósok eddig a két kultúra közötti első érintkezéseket Kr. u. 378-ra tették, az új leletek szerint azonban ennél korábbiak: 300 és 350 közöttiek. A romváros Mexikóvárostól 50 kilométerre északkeletre fekszik, virágkorát az 5-6. évszázadra teszik, amikor a metropolisz Közép-Amerika legnagyobb, a korabeli világ egyik legfontosabb városa volt. Nem tudni, mi okozta bukását a 800-as években.

A MúzeumDigitár virtuális kiállítással támogatta az Év Kiállítása 2019 pályázat díjazottjait. A nyertes Szent István Király Múzeum Vonalba zárt történetek (Réber László grafikusművész kiállítása) című állandó kiállításáról készült kedvcsináló itt, a különdíjas Gödöllői Királyi Kastély Múzeum ZÁR(OL)VA – Egy kastély titkos élete, 1950–1990 című időszaki kiállítás digitális változata itt tekinthető meg.

A Himnusz megzenésítésének és a Hunyadi László című opera bemutatójának 175., valamint a várfürdő fennállásának 60. évfordulója alkalmából felavatták a vidéki Magyarország első teljes alakos Erkel Ferencszobrát vasárnap délelőtt a Gyulai Várfürdő parkjában. A korábbi kastélyparkban a kiváló zeneszerző rengeteg időt töltött, a környezet inspirálta művészetét.

A 69 éves spanyol rendező az 1980-as években kezdte pályafutását. Legismertebb filmjei között szerepel az Asszonyok az idegösszeomlás szélén, a Mindent anyámról és a Volver. Legutóbbi, Fájdalom és dicsőség című filmjét a cannes-i filmfesztiválon mutatták be. A produkció főszerepét alakító Antonio Banderas a legjobb színész díját kapta. A velencei filmfesztivált augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik meg.

A mexikói kormány azzal vádolja a Carolina Herrera divatházat, hogy Resort 2020 nevű kollekciójában mexikói kulturális motívumokat használt fel. A mexikói kormány új tervében szerepel, hogy az őslakos közösségek megkapják a jogot arra, hogy kultúrájuk elemeiről maguk rendelkezzenek, hogy megakadályozzák „hagyományos művészetük plagizálását". A Carolina Herrera szóvivője szerint a divatház elismeri, hogy a kollekciót „a kultúra gazdag színei és művészi technikái" inspirálták.

Tíz színpadi előadással és új programokkal várja a közönséget a Pécsi Nyári Színház június 20. és augusztus 11. között.

stephen-sachs-valodi-hamisitvany-original-129282

Harmadszor rendezi meg a PAD Utcafesztivált Debrecenben a b24 Galéria június 19. és 21. között. A három nap alatt többek között pop-up kiállítással, színielőadással, felolvasásokkal, filmvetítésekkel és koncertekkel várják az érdeklődőket.

15. alkalommal rendezi meg a Győri Balett a magyar hivatásos táncegyüttesek legnagyobb országos seregszemléjét: a Magyar Táncfesztivált, melyen a néptánctól a kortárs táncokon át a klasszikus balettig szinte valamennyi műfajban kínálnak előadásokat hazai és nemzetközi társulatok közreműködésével.

Több hónapon át tartó előadás- és beszélgetéssorozattal idézi meg Budapesten a száz éve elhunyt Csontváry Kosztka Tivadar művészetét a Csontváry Emlékműterem és Műhely Kulturális Egyesület. A június 19-én kezdődő sorozaton neves szakemberek tematikus előadásai vezetik végig az érdeklődőket a festő életútján, szakmai és személyes megközelítésből egyaránt.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma