GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.02.20

Az év novellái 2019 című, frissen megjelent könyv bemutatójával és az Irodalmi Magazin legújabb, Jókai-számának ismertetésével ünnepelték a magyar széppróza napját február 18-án a Magyar Írószövetség székházának dísztermében.

szepproza_napja_19

Mezey Katalin, az Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője köszöntötte a szép számban összegyűlt közönséget, és történelmi ívet vázolt fel. Míg a 16-17. században az értekező próza és a bibliafordítások jelentették a magyar szépprózát olyan jeles alkotókkal, mint Misztótfalusi Kis Miklós, Pázmány Péter, Heltai Gáspár, a 19. században világszínvonalra emelkedett szépprózánk, éppen Jókai által, akit már sok nyelvre lefordítottak.

Mikszáth, Gárdonyi, Móricz, Krúdy, Móra Ferenc folytatták a sort, majd Babits és Kosztolányi, akik a széppróza területén éppúgy maradandót alkottak, mint a költészet műfajában. Kodolányi János hatalmas szépprózai életművében a mitológia, vallástörténet, magyar történelem is helyet kap, mégsem szerepel tananyagban, ami a mai oktatás hiányossága.

Szentmartoni

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében örömének adott hangot azért, hogy felhívásukra a magyar széppróza napja ünneplésére Kárpát-medence szerte rendezvények zajlottak. Már a tavalyi, induló évben iskolák, könyvtárosok szerveztek a magyar szépprózát ünneplő programokat Kolozsvártól Szegedig, Soprontól Miskolcig. A magyar széppróza napja olyan széleskörű összefogást eredményezett, amilyen a 2016-os emlékezés az 1956-os forradalomra, vagy a tavalyi Arany János-év volt. Könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, irodalmi estek, előadások hívták fel a figyelmet szépprózánk értékeire ebben az időszakban.

Az Irodalmi Magazin legújabb száma Jókai Mórt állította középpontba. A fiatalokat is megszólítani kívánó lap ritkán látható fotókat, rövid esszéket, interjúkat, szépprózákat tartalmaz, és közelebb visz az ember Jókaihoz anélkül, hogy a bulvár eszközeivel élne. A jelen lapszámot Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária szerkesztők ismertették.


szepproza_napja
 

Erős Kinga író, kritikus, a Magyar Írószövetség titkára Az év novellái 2019 kötet szerkesztője úgy látja, erősödik a széppróza merítése, évről-évre könnyebb az összeállítás, amely az előző év nyomtatott folyóiratainak új megjelenéseiből merít. Minden évben feltűnnek fiatal alkotók, ami azt mutatja, van folytonosság. A frissen kiadott kötet legfiatalabbja Bíró Zsombor Aurél huszonegy éves, és egy 1956-os vidéki történettel szerepel.

Az idei antológiánál elmondható, hogy elérkeztünk egy olyan időbeli távolsághoz, amely a közelmúltat segít feldolgozni, így már a rendszerváltozás körüli évek is megjelennek. Sokféle írás, sokféle alkotó helyet kap, humoros, szellemes írásoktól a komor ábrázolásig, újvidéki történettől a 16. századi Mohácsig. Előtérbe került a történetmesélés, és fő szempont a válogatásnál, hogy az alkotók olyan irodalmi nyomvonalat kövessenek, mely a magyar valóság hiteles ábrázolására törekszik az alapító Oláh János író, szerkesztő irányelve nyomán.


Az_ev_novellai_bemutato
 

Bíró Gergely, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese, próza szerkesztője az antológia néhány szerzőjét kiemelve segített betekinteni az új kötet anyagába. Urbán Péter, Mezey Katalin, Kötter Tamás, Csabai László, Hegedűs Imre János, Marosi Gyula, Kontra Ferenc, Hajnal Csaba, Molnár Csaba, Ircsik Vilmos, Ferdinandy György, Jászberényi Sándor írásairól hallhattunk néhány mondatban, konklúzióként megállapítva, hogy a novella műfaja kitágul: találkozhatunk szociografikus és riportszerű írásokkal is a 33 novellát tartalmazó könyvben.


Iroszovetseg_m_szepproza
 

Az est során Mirtse Zsuzsa beszélgetett a résztvevőkkel, a köszöntőket, bemutatókat a Másik Oldal zenekar élőzenéje színesítette, Turi Bálint színművész pedig egy humoros Jókai Mór-novellát és Molnár Vilmos Az ismeretlen ismerős című, megrázó történetét olvasta fel.

Az est végén a vendégek vásárolhattak az új kiadványokból, beszélgethettek és dedikáltathattak az antológia jelen levő szerzőivel.

Csanda Mária

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Szalinger-Balazs-768x512

2019.03.18

Szálinger Balázs József Attila-díjas költő képviseli Magyarországot A költészet világnapja című rendezvényen március 21-én Rómában.

Julia_Roskovics__Ignac
2019.03.15

Valóban Szendrey Júlia készítette az első kokárdát? Miért intézett támadást a kor meghatározó kritikusa, Gyulai Pál Petőfi felesége ellen? Egyáltalán: milyen volt női írónak lenni a forradalom leverése után? Ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki részt vett az Országos Széchényi Könyvtárban március 8-án megtartott, Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítás finisszázsán.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma