2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2018.10.29

A budai Várban található Cseh Tamás Archívumban október 26-án tartották meg a 16. Alkotóművészeti Szalont a MANK Nonprofit Kft. szervezésében. A Versek dalban című estet Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg, akinek beszédét változtatás nélkül közöljük. A szalon vendégei Farkas Wellmann Éva költő és Radványi Balázs, a Kaláka együttes zeneszerzője voltak.

_D0A4551_Copy
Farkas Wellmann Éva és Radványi Balázs voltak
a Versek dalban című, 16. Alkotóművészeti Szalon vendégei


A hónapról hónapra megtartott Alkotóművészeti Szalon célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző területen tevékenykedő magyar alkotóművészeket, megerősítse vagy éppen megteremtse köztük a kapcsolatot. Az esteknek a budai Várban, az Úri utca 54–56. alatt található Mailáth-palota, azon belül is a Cseh Tamás Archívum ad otthont, a Szalon így általában egy filmes összeállítással kezdődik, amelyet Hanák Gábor, a Cseh Tamás Archívum alapítója készít. Nem volt ez másként az október 26-án megtartott 16. Alkotóművészeti Szalonon sem. A Versek dalban című est vendégei Farkas Wellmann Éva költő, a Bárkaonline irodalmi portál szerkesztője és Radványi Balázs, a Kaláka együttes zeneszerzője, zenésze voltak, akikkel ezúttal is Mirtse Zsuzsa, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója beszélgetett. Az archívum igazgatójának filmes válogatása az 1956. október 23-ai eseményekről emlékezett meg.


Az estet Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg, akinek beszédét változtatás nélkül közöljük.


_D0A4844_Copy
Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezetője (jobb oldalon), a két művész (bal oldalon)
és Mirtse Zsuzsa (középen)


Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Vendégeink!


A MANK Nonprofit Kft. nevében sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket ma esti találkozónkon. Zsuzsa nagyon trükkös címet adott a mai beszélgetésnek: Versek dalban. A cím megfogalmazása alapján úgy tűnhet, hogy különleges, a szokottól eltérő módon találkozunk ma versekkel. De ne dőljünk be Zsuzsa fondorlatainak, hiszen ez koránt sincs így. A versnek, sőt, magának a nyelvnek egyik legalapvetőbb tulajdonsága a dallama és a ritmusa, sajátos zeneisége.


Két olyan kiemelkedő alkotóval tölthetünk ma el néhány órát, akik a legautentikusabban tudnak minket beavatni a szavak, dallamok, ritmusok világába. Farkas Wellmann Éva költő idén megjelent Parancsolatok című kötete a Tízparancsolat által ihletett 10 verset adja közre CD-melléklettel és Ferencz Zoltán kiváló grafikáival. Szöveg, kép és dallam olyan egymást kiegészítő elegyet hoz létre, mely nemcsak hozzásegít minket a befogadáshoz, de elmélyíti és még maradandóbbá teszi az élményt.


S ha már marandóról beszélünk! Egy fontos ténnyel szembe kell néznünk: az elmúlt évtizedekben kiveszett a memoriter az iskolai oktatásból. Az én generációm lényegesen kevesebb verset tud felidézni, mint szüleink. Mégis, számtalan vers kúszott a lelkünkbe és a fejünkbe a megzenésített verseken keresztül. Radványi Balázsnak és a Kaláka együttesnek megszámlálhatatlanul sok verset köszönhetünk. Életműve, életművük nélkül egészen biztosan kevesebbekhez jut el Kányádi Sándor életműve, vagy éppen Varró Dániel versei. Ez az, ami miatt a Radványi Balázshoz hasonló dalnokoknak hatalmas felelőssége és nagyon fontos szerepe van: kulcsot adnak mindannyiunk kezébe, hogy hozzáférhessünk, vagy visszafoglalhassunk egy elfeledett területét kultúránknak, irodalmunknak.

Kányádi Sándor fogalmaz így a Kaláka zenekarról: „Elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti „eredeti dallamot”.” Kányádi szív-némaságában megbújik egy fontos tényező: kell, hogy szülessenek szívbéli versek. Felszínes világunkban létfontosságú az a munka, melyet Farkas Wellmann Éva végez: kell, hogy szülessenek ne csak szép, de a szó etikai értelmében is vett jó versek is, amik dalba kívánkoznak.


Költészet és zene így talál ismét egymásra, és meggyőződésünk, hogy autentikusabb helyen nem lehetne ezt az egymásra találást, ezt a Kányádi által kimuzsikálásként aposztrofált kiteljesedést ünnepelni, mint itt a Cseh Tamási életművet őrző és éltető Archívumban.


Köszönjük, hogy elfogadták a meghívásunkat és mindannyiuknak tartalmas perceket kívánok a ma estéhez.


A Versek dalban című 16. Alkotóművészeti Szalonról készült beszámolónk A zenész és a költő találkozása című cikkünkben olvasható.



Fotó: Csákvári Zsigmond

Ady_Endre_
2019.07.15

Ady gondolatai kortárs megfogalmazásban, műfaji megkötöttség nélkül: verseken, képeken kívül versszínházi előadásokat, mozgásművészeti produkciókat, megzenésített verset tartalmazó videoklipeket is vár a Magyar Alkotóművészet Nonprofit Kft. most meghirdetett, ADY100 – Ady arcai című pályázata. Mirtse Zsuzsa művészeti tanácsadóval arról is beszélgettünk, tud-e még nekünk ma újat mondani az egy évszázaddal ezelőtt elhunyt költő.

Sarkozi_5

2019.07.12

„Mindazonáltal a leveleibe mindig beleszőtt egy-egy jó történetet, egyszer például azt, hogy ő nyerte meg a második világháborút” – mondja Sárközi Mátyás író. Nemrég kiadott Margit című könyve Vészi Margit életét dolgozza fel. Vészi személyiségéről, élete fordulópontjairól és egyéb érdekességekről is beszélgettünk vele.

Hay_Janos

2019.07.12

„Amikor kisgyerekként felvetődött bennem, hogy írónak is lehetne lenni, kitalálni világokat és felépíteni, a szüleim kicsit lököttnek néztek. Sarabolás, krumplitöltés vagy épp kapálás közben ez tényleg abszurdnak látszott” – mondja Háy János író, költő, a Kik vagytok ti? című rendhagyó irodalomtörténeti könyv szerzője. A magyar irodalom konzervativizmusáról, a női szerzők helyzetéről és a könyv fogadtatásáról is beszélgettünk vele.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma