hangf_spotify_banner_728x90

2014.01.06

A Magyar Írószövetség Versek Szódával elnevezésű rendhagyó irodalmi sorozatának alapvető célja, hogy a kortárs irodalmat közelebb hozza az érdeklődő, színházba járó közönséghez. A sorozat legutóbbi főszereplője Csukás István volt.

A Nemzeti Színház Kaszás Attila termében megrendezett esten Bodrogi Gyula, Tallián Mariann, Lázár Balázs színművészek és Darvas Ferenc zeneszerző lépett színpadra a legendás szerzővel.

szoda027
Fotók: Bach Máté

Az est házigazdája Mikos Ákos volt, aki először szokásos módon a kezdetekről, ezen belül is fiatalságának állomásairól faggatta Csukást. A háttérben látható gyermekkori fotók vetítése közben megtudtuk, a kis Csukás jó tanuló rossz gyerek volt, kovácsmester apja mellett a műhelyben zajlott az élet, az ott elhangzó mesékből, történetekből sokat merített később. Tizenévesen került zeneiskolába, a hegedű lett a kedvenc hangszere, később Kodállyal is együtt dolgozott. Mikos Ákos itt jegyezte meg, ez a zsigeri zeneiség máig ott van a verseiben. Csukás erre reflektálva elmesélte, hogy Weöres Sándor Kodály szövegírója volt, aki egyik nap Csukásnak üzent, hogy menjen hamar, mert munka van. Kodály Zoltánhoz Weöres ajánlotta be Csukást, mint szövegírót, így alkották meg ketten azt a gyerekdalokkal teli füzetet, amin generációk nőttek fel. Csukás elmondta a zene még mindig az élete része akárcsak a vers. Szerinte a zene elvont nincs közvetlen mondanivalója, mint a versnek, ezért egészíti ki a kettő kiválóan egymást. Ezt a gondolatmenetet Tallián Mariann és Lázár Balázs színpadi etűdje zárta, a szerző verseivel. Csukás elmondta, hirtelen hagyott fel a zenéléssel, majd beiratkozott a jogi egyetemre, de akkor már verseket is írt, két-három fővárosi lap le is hozta ezeket. szoda017


Alkotni akart, nem interpretálni, mondta, ezért lett költő. Amikor Mikos rákérdezett arra, hogyan hat rá az új generáció költészete, azt feleli: ha az ember megtalálja a saját világképét és a saját költői hangját, már nem hatnák rá úgy az új versek mint korábban, de azért kíváncsiságból néha el-el olvas egy-egy új verset. Szerinte a mai gyerekek sokkal okosabbak, viszont érzelmileg jóval szegényebbek, mert nem élnek társaságban és nem tudnak igazán játszani. Hiszi, hogy a gyerekek hat éves korukig valódi zsenik, nyelvalkotó kis tehetségek, akiktől rengeteget tanult, és akiknek a „kreálmányait” gyakran használta meséiben, verseiben. Azt vallja, hogy a mese az egyetlen műfaj, amely képes az egész világot ábrázolni és egy gyereknek ez kell. Arra a kérdésre, hogy mennyire csempészi bele jellemét a karaktereibe, válaszul megtudtuk: Bagaméri létezett és Kisújszálláson élt. Szó esett még a Süsü kulisszatitkairól, ekkor Bodrogi Gyula is mesélt, Darvas Ferenc pedig zongorán elevenítette fel a legendás Csukás dalokat, az estet egy a „Pintyőke cirkusz világszám!” című meseregényhez írt dallal zárta.


A Versek Szódával estek következő főszereplője Szentmártoni János író, költő (és a sorozat szerkesztője) lesz január 15-én.


Tóth Júlia Éva

Kulcsszavak:

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Csender_Levente
2019.05.23

A MANK Alkotóművészeti Szalonjának vendége 2019. május 17-én Csender Levente volt. A József Attila-díjas író rendhagyó mesekönyvvel jelentkezett: A különleges Meditittimó kalandjai című, humorral és mélységekkel megírt, a Magyar Napló Kiadónál megjelent kötete az autizmus univerzumába visz el, hogy a megértést és az elfogadást erősítse az olvasóban a valóság és a csodák között egyensúlyozó történeteken keresztül. A szerzővel Mirtse Zsuzsa író, költő, szerkesztő beszélgetett.

Man-varhegyi
2019.05.23

A szerző a Mágneshegy című regényével érdemelte ki a rangos elismerést. A European Prize for Literature díjat minden évben 11-14 európai ország egy-egy olyan alkotója kapja meg, aki már nem pályakezdő, de még nem tartozik a legelismertebb írók közé.

konyvvasar

2019.05.21

Simon Márton, Pályi András és Berta Zsolt mutatkozik be a szerdán kezdődő varsói nemzetközi könyvvásáron, amelyen a magyar irodalom klasszikusai, Krúdy Gyula és Márai Sándor műveinek új lengyel fordításait is bemutatják.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma