NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.05.31

A mesék szerepe és jelentősége a magyar populáris kultúrában címmel néprajzkutatók, múzeumpedagógusok, közművelődési szakemberek, előadóművészek részvételével konferenciát rendeztek pénteken Budapesten a Magyar Versmondók Egyesülete szervezésében.

SO_Nepmesepont1
A soproni Népmesepont


A TEMI Fővárosi Művelődési Házában rendezett konferencián Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára előadásában az élőszavas mesemondás jelentőségéről, a népmesék nemzeti kultúrában betöltött szerepéről beszélt.


Felidézte: az Emmi 2015-ben meghirdetett programja, amely a népmesemondás hagyományainak felelevenítését, népszerűsítését és újszerű alkalmazását tűzte ki célul, nagyon sikeres volt, ezen felbuzdulva indították el a Népmesepont hálózat kialakítását, amelyre csaknem 1,2 milliárd forintot fordítottak. Ennek eredményeként a duplájára bővült Mesemúzeumon kívül jelenleg országszerte 14 helyszínen találhatóak Népmesepontok, amelyek egyszerre játszóházak és közösségi terek is, a legmodernebb technikával felszerelve.


nepmesepont


A Népmesepontok a népmesék megélésnek fontos, igényes helyszínei, ahol a gyerekek a különböző meseszerepeken, történeteken keresztül játékos formában ismerhetik meg a felnőtté váláshoz vezető út állomásait. Rétvári Bence fontosnak nevezte, hogy ne csak a fogyasztói szerepekbe nőjön bele a felnövekvő generáció, hanem a népmeséken keresztül a fantáziát, szókincset, gondolkodást, kifejező készséget javító helyzetekbe is.


A rendszeres mesemondás fontosságát hangsúlyozva azt mondta: kutatások szerint azok a gyerekek, akik szülei népmeséket mondanak, felnőttkorukban sikeresebbek lesznek: nagyobb lesz a kreativitásuk, jobb lesz a fellépésük és a konfliktusmegoldó képességük is. Emellett a mese fontos kapocs a családhoz, a nemzethez, az előző generációkhoz is.


mesemuzeum_2
Mesemúzeum
Fotó: Máthé Zoltán/MTI


Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesülete ügyvezető elnöke elmondta: a Hagyományok Háza megbízásából rendezett konferencia célja, hogy a hagyományos magyar népmesekincs 21. századi társadalmi igényekhez igazított felhasználási területeit megismertesse, illetve bemutassa a kultúra egészében a népmesék és a műmesék jelentőségét.


Szombaton, a konferenciához kapcsolódóan országos vers-, mese- és balladamondó gálát, döntőt rendeznek a TEMI Fővárosi Művelődési Házában, ahová csaknem száz, a korábbi területi fordulókról, válogató versenyekről bejutott gyermek és felnőtt előadót várnak.


A konferencián előadás hangzott el többek között a népmese és a műmese szerepéről az ifjúság nevelésében, a népmesék társadalmi szerepéről és jelentőségéről, valamint a meseszó, énekszó gyerekekre gyakorolt hatásáról és a Mesemúzeum lehetséges válaszairól a 21. századi gyermekek szükségleteire. A rendezvényen bemutatkozott az ország 14 Népmesepontja is.


Az előadók között szerepelt többek között Halász Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, énekes, Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, Kiss László Radnóti-, Csokonai- és Bessenyei-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, Nemes-Jakab Éva múzeumpedagógus, a Mesemúzeum munkatársa és Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató.


Forrás: MTI

nepmesepont

2019.09.17

A XV. Országos népmesekonferenciát szeptember 20-án és 21-én rendezik meg Százhalombattán.

mozes-kantor-laszlo-foto

2019.09.16

Bari Károly költő, műfordító és Ferencz Győző költő, irodalomtörténész, valamint posztumusz Mózes Attila prózaíró, esszéista került a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé. A döntést a Digitális Irodalmi Akadémia 2019. évi tagválasztó gyűlésén hozták meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

TereyMTICzimbalGyula

2019.09.16

Az idén júniusban elhunyt Térey János író, költő, drámaíró, műfordító minden kétséget kizáróan nagy költő volt, akinek alkotói fellépése jelentős változásokat hozott a magyar irodalomban. Szeptember 12-én a Fugában tartott, Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című, Térey szándékait tükröző kötet bemutatóján minden hely megtelt.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma