NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.09.08

Szeptember nyolcadikán ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Kalász Márton kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, a Magyar Írószövetség egykori elnöke, a nemzet művésze.

Kalasz_Marton
Kalász Márton
Forrás: MMA


Kalász Márton különleges életutat tudhat magáénak. A Baranya megyei Sombereken született sváb családban, tíz éves koráig nem tudott magyarul. „Első anyanyelvét" az irodalomban soha nem használta, magyar költőként magyarul szeretett volna írni, eredeti neve helyett ő maga döntött a Kalász vezetéknév mellett. A ciszterci gimnáziumban érettségizett Pécsett 1952-ben. Költészet iránti lelkesedésére irodalomtanára, az elismert katolikus költő, Ágoston Julián figyelt fel, és ő küldte el első verseit a katolikus Vigilia című folyóiratnak.


1953-tól egy ormánsági állami gazdaságban dolgozott, majd Siklóson és Szigetváron népművelési előadó, illetve művelődésiház-igazgató volt. Ezt követően a Falurádió riportere, valamint az Európa Könyvkiadó szerkesztőjeként tevékenykedett, 1964-ben ösztöndíjasként egy évet töltött Berlinben. 1970-től 1985-ig az Új Írás munkatársaként, majd rovatvezetőjeként, 1971 és 1974 között a berlini Magyar Kultúra Házának munkatársaként dolgozott. 1986-ban lett a Vigilia főmunkatársa, szerkesztőbizottsági tagja, 1991 és 1994 között a stuttgarti Magyar Kulturális Tájékoztatási Központ igazgatója. 1995-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. 2001 és 2007 között a Magyar Írószövetség elnöke volt, távozásakor a szervezet örökös taggá választotta. 2009 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011-től rendes tagja.


Kalasz_Marton_3
Szondi György (Sal Antal) felvétele


Első verseit 1954-ben publikálta a Vigiliában, költői pályája kezdetén a népi elkötelezettségű lírai realizmus követője volt (Hajnali szekerek). Verseiben hamar jelentkezett az elszakadás élménye: a tájköltészetet, látványköltészetét felváltotta a gondolatiság (Változatok a reményre, Hírek Árgyélusnak). Versépítő módszerét a tapasztalatok vizsgálatában, a gondolatok metaforikus megfogalmazásában lelte meg, de a szenvedély segítségével védekezett is az absztrakció ellen. Szereti a ciklikus szerkesztést (Viola d'amour, Az imádkozó sáska, Szállás), költészetét műgond és választékos nyelvi erő, sokrétű szókészlet (a tájnyelvi kifejezésektől a német nyelvű vendégszövegekig) és szokatlanul összetett mondattan, Hölderlint, Rilkét, Celant idéző nyelvi koncentráció, létbölcseleti igény, poétikai kiműveltség jellemzi.


„Szelíd látás uralkodik ezen a megfontolt versbeszéden, mely nagy érzékenységgel vonja hatókörébe a külső világ illetékes tárgyait” – írta verseiról Vasadi Péter.


Húsznál több verseskötete mellett prózai műveket is írt. Ő maga legfontosabb művének a Téli bárányt tartja, a regény édesapja történeteként indul, végül pedig a magyarországi németség regénye lesz; ezt a témát dolgozza fel Tizedelőcédulák című dokumentumregényében is. A Téli bárányról tanulmánykötet is megjelent. Műveinek nagy része foglalkozik szülőfalujával, ahol magyarok, németek és dél-szlávok éltek együtt, majd 1945-ben a betelepítéseket követően bukovinai székelyek is érkeztek.


2012-ben mondta egy interjúban: „Akik közül jöttem, nem csak németek voltak. Németek, magyarok, szerbek, sokácok között nőttem föl, sőt '45-ben jöttek, letelepedtek, velünk éltek a bukovinai székelyek és a Felvidékről elűzött magyarok is. Ebből a különös együttélésből azonban hamarabb lett közösség, mint gondolni lehetett, a nagy vizsga pedig épp '56 őszén volt, amikor ezek az emberek hűek maradtak egymáshoz, megvédték, segítették egymást. Én azt vallom, hogy magatartásomra, erkölcsi felfogásomra nézve mindannyiuktól tanultam, mindannyiuk örökösének érzem magam.”


Kalasz_Marton_4
Szondi György (Sal Antal) felvétele


Berlin – zárt övezet: emlékezések című kötetében berlini élményeit idézte fel, irodalmi tanulmányait az Atossza királynő álma című könyvében adta közre. Mivel kétnyelvű környezetből érkezett, kitűnő műfordító is, elsősorban kortárs német költők, írók (Franz Fühmann, Günter Kunert, Rolf Hochhuth) tolmácsolója.


Munkásságát számos rangos kitüntetéssel ismerték el: 1971-ben és 1987-ben József Attila-díjat, 1994-ben Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott, 2013-ban a magyar és az egyetemes irodalmat egyaránt gazdagító költői életművéért, hiteles prózai műveiért, jelentős műfordításaiért, irodalomszervező, irodalmi-közéleti tevékenysége, életműve elismeréseként a Kossuth-díjat vehette át, 2016-ban a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 1996-ban Weöres Sándor-díjat és Artisjus Irodalmi Nagydíjat, 2001-ben Arany János-, 2002-ben Deák Dénes-, 2007-ben Stephanus-díjat vehetett át, 2006-ban Prima-díjas lett, 2013-ban megkapta a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot, 2014-ben Magyar Örökség Díjjal ismerték el és megkapta a Salvatore Quasimodo nemzetközi költőverseny életműdíját is. Díszpolgára szülőfalujának, Sombereknek és lakhelyének, Újbudának, ahol a mai napig írógéppel készíti műveit, 2017-ben kismonográfia jelent meg róla. Nyolcvanötödik születésnapján lát napvilágot új verseskötete Annyi ábrándunk címmel, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia, a PIM és a Magyar PEN Club szervezésében köszöntik pályatársai.

Ayhan Gökhan

nepmesepont

2019.09.17

A XV. Országos népmesekonferenciát szeptember 20-án és 21-én rendezik meg Százhalombattán.

mozes-kantor-laszlo-foto

2019.09.16

Bari Károly költő, műfordító és Ferencz Győző költő, irodalomtörténész, valamint posztumusz Mózes Attila prózaíró, esszéista került a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé. A döntést a Digitális Irodalmi Akadémia 2019. évi tagválasztó gyűlésén hozták meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

TereyMTICzimbalGyula

2019.09.16

Az idén júniusban elhunyt Térey János író, költő, drámaíró, műfordító minden kétséget kizáróan nagy költő volt, akinek alkotói fellépése jelentős változásokat hozott a magyar irodalomban. Szeptember 12-én a Fugában tartott, Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című, Térey szándékait tükröző kötet bemutatóján minden hely megtelt.

Emlékülést tartanak Kötő József születésének 80. évfordulóján a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezésében pénteken. A szeptember 20-án péntek 14 órakor kezdődő eseményen a 2015-ben elhunyt Kötő József életpályáját Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, Bodó A. Ottó dramaturg, Gajdó Tamás színháztörténész és Nánay István kritikus méltatja. A rendezvény vendégeit Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója köszönti.

Két nagyszabású versenymű, Beethoven Esz-dúr és Csajkovszkij b-moll zongoraversenye csendül fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szeptember 26-án 19:30-kor a Kossuth-díjas Hegedűs Endre zongoraművész előadásában a Duna Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Deák András vezényletével.

Nagy Oszkár 19 évesen érkezett Nagybányára, a Thorma János, Hollósy Simon és Réthy István által alapított festőiskolába, ahol kibontakozott a modern magyar festészetet elindító mozgalom. Bár a művésztelep egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon, ez az első alkalom, hogy azon a helyen, ahol élt és alkotott, egyéni kiállítás nyílik munkáiból. A kiállított 43 kép magángyűjtők tulajdonában van és egy helyen eddig még nem láthatta őket a közönség.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Duo_Aliada_c_Maria_Jarzyna

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2019. szeptember 21-én ismét megnyílik a látogatók előtt a Kőbányai víztároló medence.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma