IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.12.15

Kiss Gy. Csaba magyar irodalom- és művelődéstörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár vehette át december 14-én a Polgári Magyarországért-díjat magas színvonalú tudományos és közéleti tevékenységéért, a közép-európai népek történelmének és kultúrájának hiánypótló, több évtizedes kutatásáért, példaértékű morális helytállásáért.

D_NOE20171214021
Gulyás Gergely, az országgyűlés alelnöke, az alapítvány főigazgatója, Balog Zoltán, Kiss Gy. Csaba, Mádl Dalma, Kövér László (balról jobbra)


Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az elismerést odaítélő Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kurátora beszédében kiemelte: a díjazott tudósként, közéleti személyiségként és politikusként is jelentékenyen hozzájárult a nemzedékek életét megnyomorító kommunista rendszer lebontásához. A múltból merítsenek fiaid erőt – idézte a litván himnuszt a magyar házelnök, hangsúlyozva: Kiss Gy. Csaba munkásságának központi eleme a nemzeti emlékezet, a múlttal való szembenézés, az ahhoz való világos viszonyulás kérdése. Kövér László hozzáfűzte: a tudósra meghatározó befolyást tettek lengyelországi útjai, amelyek során nem csupán a helyiek kommunistákkal szembeni, „mély hitből és hazaszeretetből fakadó, mindenütt tapasztalható ellenállása” érintette meg, de II. János Pál pápa kisugárzása is. Ott vált világossá számára, hogy fegyverekkel még elnyújthatja uralmát az elnyomó rendszer, „de egy hazugságra és az emberek leggonoszabb gondolataira, érzései apelláló ideológia és rendszer, mint amilyen a kommunizmus volt, nem tud fenn maradni, nem maradhat fenn örökké; egy rendszer, amelyik nem tűri meg az igazságot, az törvényszerűen megbukik”. Hozzátette: Kiss Gy. Csaba azt is látta, hogy a magyarok is évtizedeken át hazugságban éltek, és sokan még magukban sem mertek szembenézni annak pusztító következményeivel, hogy egy idegen megszálló csapatok által fenntartott diktatúrában élünk. Kiss Gy. Csaba felismerte, hogy a legnyomorúságosabb ember, akinek még a gondolatai sem szabadok – fogalmazott Kövér László, majd hozzáfűzte: ezzel a meghatározó élménnyel szemben akarta becsületét, tartását egész ezt követő életében megőrizni. Igazságban akart élni, mert az igazság az, ami teljességgel szabaddá tesz, még a legnagyobb elnyomás közepette is – jelentette ki a házelnök, utalva arra, hogy a díjazott a kommunizmus fojtó légkörében is a szabadság kis köreinek megteremtésén munkálkodott.


D_NOE20171214028
Kiss Gy. Csaba, Mádl Dalma és Balog Zolán (balról jobbra)


Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a PMA elnöke vette át a szót, aki beszédében felhívta a figyelmet arra: Kiss Gy. Csabában fiatal kora óta azt a protestáns magyar szabadértelmiségit, írástudót tiszteli, „akinél a hit és a tudás úgy tartozik össze, hogy a keresztény protestáns hite fölébreszti benne a tudásvágyat, a tudása ad a keresztény hitének egy intellektuális összerendezettséget, az érzelme inspirálja az értelmét és az értelme moderálja az érzelmet”. Olyan írástudót tisztel benne, aki minden helyzetben hű maradt önmagához, teremtőjéhez, Magyarországhoz és Közép-Európához – mondta. Kiss Gy. Csaba köszönetet mondva a díjért arról beszélt: kulcskérdés, hogy „ismerjük-e a szomszéd világot”, ezért arra van szükség, hogy minél több értelmes fiatal kapjon támogatást a környező népek kultúrájának, nyelvének megismeréséhez.


A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért-díjat. Az alapítvány – megfogalmazása szerint – minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, amely/aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget. A Polgári Magyarországért díjat az alapítás évében Mádl Dalma, majd Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009), Wilfried Martens (2010), Duray Miklós (2011), a Békemenet (2012), Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely, a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók (2013), a Konrad Adenauer Alapítvány (2014) kapta meg. Tavalyelőtt a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány kapta, tavaly pedig Osztie Zoltán, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia plébánosa volt a kitüntetett. A díjazottak az elismerő oklevél mellé bronzplakettet és nettó hárommillió forintot kapnak.

 


Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi/MTI

lukoviczky

Tozser_R

2019.04.17

A Felvidéken élő Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, műfordító, a kortárs magyar irodalom ikonikus figurája nem mindennapi utazásra hívta a hallgatóságot április 11-én az Országos Széchényi Könyvtár KönyvTÁRlat rendezvénysorozatán. Vergiliusként kísért minket végig Gömörországon, a huszadik századi történelem legsötétebb időszakán, hogy együtt érkezhessünk meg oda, ahol mindig is otthon érezte magát: a Parnasszus tetejére.

poket1

2019.04.17

Háy János új novelláskötetével és egy hatásalapú versválogatással ünnepelte első születésnapját a POKET zsebkönyvek sorozat. Az okostelefon méretű, modern és klasszikus regényeket tartalmazó kötetekkel szeretnék elérni, hogy a fiatalok utazás közben mobilozás helyett olvassanak.

balatonszarszo-emlekmu

2019.04.16
2020. április 11-én, József Attila születésének 115. évfordulóján útjára indul a Visz a vonat projekt, a József Attila-kultuszt, a kulturális nevelés és a turizmus erősítésére. A program a ferencvárosi József Attila Emlékhely, az öcsödi József Attila Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény, a szabadszállási Dörmögő-ház, a makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeum, valamint a balatonszárszói József Attila Emlékház együttműködésében jött létre.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma