Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.12.15

Kiss Gy. Csaba magyar irodalom- és művelődéstörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár vehette át december 14-én a Polgári Magyarországért-díjat magas színvonalú tudományos és közéleti tevékenységéért, a közép-európai népek történelmének és kultúrájának hiánypótló, több évtizedes kutatásáért, példaértékű morális helytállásáért.

D_NOE20171214021
Gulyás Gergely, az országgyűlés alelnöke, az alapítvány főigazgatója, Balog Zoltán, Kiss Gy. Csaba, Mádl Dalma, Kövér László (balról jobbra)


Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az elismerést odaítélő Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kurátora beszédében kiemelte: a díjazott tudósként, közéleti személyiségként és politikusként is jelentékenyen hozzájárult a nemzedékek életét megnyomorító kommunista rendszer lebontásához. A múltból merítsenek fiaid erőt – idézte a litván himnuszt a magyar házelnök, hangsúlyozva: Kiss Gy. Csaba munkásságának központi eleme a nemzeti emlékezet, a múlttal való szembenézés, az ahhoz való világos viszonyulás kérdése. Kövér László hozzáfűzte: a tudósra meghatározó befolyást tettek lengyelországi útjai, amelyek során nem csupán a helyiek kommunistákkal szembeni, „mély hitből és hazaszeretetből fakadó, mindenütt tapasztalható ellenállása” érintette meg, de II. János Pál pápa kisugárzása is. Ott vált világossá számára, hogy fegyverekkel még elnyújthatja uralmát az elnyomó rendszer, „de egy hazugságra és az emberek leggonoszabb gondolataira, érzései apelláló ideológia és rendszer, mint amilyen a kommunizmus volt, nem tud fenn maradni, nem maradhat fenn örökké; egy rendszer, amelyik nem tűri meg az igazságot, az törvényszerűen megbukik”. Hozzátette: Kiss Gy. Csaba azt is látta, hogy a magyarok is évtizedeken át hazugságban éltek, és sokan még magukban sem mertek szembenézni annak pusztító következményeivel, hogy egy idegen megszálló csapatok által fenntartott diktatúrában élünk. Kiss Gy. Csaba felismerte, hogy a legnyomorúságosabb ember, akinek még a gondolatai sem szabadok – fogalmazott Kövér László, majd hozzáfűzte: ezzel a meghatározó élménnyel szemben akarta becsületét, tartását egész ezt követő életében megőrizni. Igazságban akart élni, mert az igazság az, ami teljességgel szabaddá tesz, még a legnagyobb elnyomás közepette is – jelentette ki a házelnök, utalva arra, hogy a díjazott a kommunizmus fojtó légkörében is a szabadság kis köreinek megteremtésén munkálkodott.


D_NOE20171214028
Kiss Gy. Csaba, Mádl Dalma és Balog Zolán (balról jobbra)


Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a PMA elnöke vette át a szót, aki beszédében felhívta a figyelmet arra: Kiss Gy. Csabában fiatal kora óta azt a protestáns magyar szabadértelmiségit, írástudót tiszteli, „akinél a hit és a tudás úgy tartozik össze, hogy a keresztény protestáns hite fölébreszti benne a tudásvágyat, a tudása ad a keresztény hitének egy intellektuális összerendezettséget, az érzelme inspirálja az értelmét és az értelme moderálja az érzelmet”. Olyan írástudót tisztel benne, aki minden helyzetben hű maradt önmagához, teremtőjéhez, Magyarországhoz és Közép-Európához – mondta. Kiss Gy. Csaba köszönetet mondva a díjért arról beszélt: kulcskérdés, hogy „ismerjük-e a szomszéd világot”, ezért arra van szükség, hogy minél több értelmes fiatal kapjon támogatást a környező népek kultúrájának, nyelvének megismeréséhez.


A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért-díjat. Az alapítvány – megfogalmazása szerint – minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, amely/aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget. A Polgári Magyarországért díjat az alapítás évében Mádl Dalma, majd Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009), Wilfried Martens (2010), Duray Miklós (2011), a Békemenet (2012), Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely, a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók (2013), a Konrad Adenauer Alapítvány (2014) kapta meg. Tavalyelőtt a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány kapta, tavaly pedig Osztie Zoltán, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia plébánosa volt a kitüntetett. A díjazottak az elismerő oklevél mellé bronzplakettet és nettó hárommillió forintot kapnak.

 


Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Roma_nok_kultura_banner_002

Szasz_Janos_Opium_Egy_elmebeteg_no_naploja_R

2019.06.25

Különleges André Kertész-kiállítás mellett filmes, színházi, zenei program is lesz június 26. és július 7. között a Petőfi Irodalmi Múzeum nyári fesztiválján.

olvasosarok3

2019.06.24

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) olvasósarkot alakít ki a Fiumei úti sírkertben, Arany János sírja mellett. A padból, éjjeliszekrényből és ernyős lámpából álló jelképes olvasósarokban rendszerint a közelben nyugvó íróink, költőink legismertebb műveit lehet kézbe venni. A NÖRI célja az akcióval az olvasás népszerűsítése mellett az, hogy hangsúlyozza: a Fiumei úti sírkert több mint temető.

margo

2019.06.24

A Fausttól a Szívlapátig című irodalmi segédkönyv azoknak a középiskolai tanároknak készült, akik szeretnének kicsit kiszakadni a kerettanterv merevségéből és friss, élő irodalmi szövegeken keresztül akarják közel hozni a nagy klasszikusokat a diákjaik számára. A kötet elemzései az irodalom jelenvalósága, életszerűsége mellett teszik le a voksukat.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma