IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.07

Kihirdették a Versmaraton kísérő rendezvényeként iskolák, osztályok, diákcsoportok számára első alkalommal meghirdetett Szaval a suli! elnevezésű pályázat végeredményét; a zsűri döntése szerint a budapesti XXI. kerületi Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Általános Iskola felső tagozata lett az első.

gyoztes


A győztes iskola Serfőző Simon Az eget, földet nézzétek című versének előadásával lett az első, a felkészítő tanár Varga Veronika volt. Második helyezést ért el a budapesti Gádor Általános Iskola felsős színjátszócsoportja Gál Sándor Itt sok a csend már című költeményével, a gyerekeket Szabados Mónika készítette fel. Harmadik lett a tiszaújvárosi Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola (4.a és 4.b osztály) Lázás Balázs Tartózkodó kérelem című versével. A felkészítő tanár Csernikné Nagy Mária Krisztina és Papp Zsuzsanna volt.
 

A Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap partnerségben az idén nyolcadik alkalommal megrendezendő Versmaraton kísérő rendezvényeként meghirdetett pályázatán négyszáznál is több diák szavalt kortárs verseket. A pályázatra a Zsille Gábor szerkesztette Az év versei 2018 antológiában megjelent 103 költő mintegy 350 verséből választhattak a jelentkezők. A megmérettetésen 15 iskola vett részt, a diákok 15 költő versét szavalták el. A csoportok átlagosan 20-25 főből álltak, de volt, ahol száznál is többen szavaltak.


A győztes szavalat a linkre kattintva megtekinthető: ITT


Az ország minden részéről érkeztek pályázatok Budapest mellett Hernádnémetiből, Gyulaházáról, Mátészalkáról, Salgótarjánból, Biatorbágyból, Miskolcról, Tiszaújvárosból és Letenyéből is.

A zsűri tagja voltak Farkas Tibor (népművelő, zenész), Horváth Szilárd (szerkesztő, műsorvezető), Stifner Gábor (szerkesztő, kulturális újságíró), Szentmártoni János (író, költő, a Magyar Írószövetség elnöke), valamint Zsille Gábor (József Attila-díjas költő, műfordító).


A győztest élőben is hallhatja a közönség április 11-én a Versmaratonon, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

lukoviczky

somfaisandor2

2019.04.21

„Mindig tetszett, hogy egyes írók megalkották a sajátos, hozzájuk kötődő figuráikat, például Krúdy Gyuláról mindig eszünkbe jut Szindbád, Tersánszky-Józsi Jenőről pedig Kakukk Marci. Én is szerettem volna egy főhőst, amelyet a saját ízlésemre formálhatok” – mondja a Magyar Írószövetség Debüt díjával jutalmazott Pataki Tamás író, újságíró, akit pályakezdésről, regénybeli figurájáról és irodalmi elődökről is kérdeztünk.

konyvhet_Kolozsvar

2019.04.21

Május 9. és 12. között immár kilencedik alkalommal szervezik meg a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, melynek mottója: Beolvasunk a hétköznapoknak.

Tozser_R

2019.04.17

A Felvidéken élő Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, műfordító, a kortárs magyar irodalom ikonikus figurája nem mindennapi utazásra hívta a hallgatóságot április 11-én az Országos Széchényi Könyvtár KönyvTÁRlat rendezvénysorozatán. Vergiliusként kísért minket végig Gömörországon, a huszadik századi történelem legsötétebb időszakán, hogy együtt érkezhessünk meg oda, ahol mindig is otthon érezte magát: a Parnasszus tetejére.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma