2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.07.12

„Amikor kisgyerekként felvetődött bennem, hogy írónak is lehetne lenni, kitalálni világokat és felépíteni, a szüleim kicsit lököttnek néztek. Sarabolás, krumplitöltés vagy épp kapálás közben ez tényleg abszurdnak látszott” – mondja Háy János író, költő, a Kik vagytok ti? című rendhagyó irodalomtörténeti könyv szerzője. A magyar irodalom konzervativizmusáról, a női szerzők helyzetéről és a könyv fogadtatásáról is beszélgettünk vele.

_D0A9722_Copy

 

Volt mostanság irodalomkönyv a kezében? Okozott meglepetést vagy csalódást?

Hát nem volt. Általában nincs érdeklődés bennem a tankönyvek iránt. Persze, mikor a gyerekeim iskolások voltak, bele-belelapoztam. De az még olyan időszak volt, amikor a magyartanárok eldönthették, hogy miből tanítsanak, s piacra kerültek néhány modern gondolkodású tanár, Arató László vagy Fenyő D. György tankönyvei, oktatási programjai. Ha jól hiszem, most a tanárok e téren sem élvezhetnek túl nagy szabadságot.


A Kik vagytok ti? című, jól átgondolt, szubjektív magyar irodalomtörténete sok tekintetben felkavarta az állóvizet. Provokációnak (is) szánta?

Engem a provokáció soha nem érdekelt. Ha nincs tartalmi közlésem, azért nem szólalok meg, hogy másokat froclizzak. Akartam egy olyan könyvet írni, ami összefoglalja minden tekintetben, hogy mit gondolok művészetről, irodalomról, ezek társadalmi és lélektani vonatkozásairól. Mik a saját tapasztalataim e kérdések kapcsán. Mindezt nem tudtam volna konkrét alkotók és művek kihagyásával megtenni. Így csúszott bele ez a kicsit írói eszköztárral élő, folyamatosan problémákban gondolkodó könyv az irodalomtörténet terepére.

_D0A9678_Copy

 

Az iskolában általában megközelíthetetlen, olimposzi magasságból néznek le a diákokra a falra aggatott író- és költőportrék. Emlékszik, Önnek mikor lett egyértelmű, hogy a költő-író szintén hús-vér, esendő ember? Nem keltett-e sokkot a felismerés?

Amikor kisgyerekként felvetődött bennem, hogy írónak is lehetne lenni, kitalálni világokat és felépíteni, a szüleim kicsit lököttnek néztek. Sarabolás, krumplitöltés vagy épp kapálás közben ez tényleg abszurdnak látszott. A nagyanyám egyszerűen csak azt mondta, költőnek ott van a Petőfi, írónak meg a Jókai, szóval ezek a pozíciók már foglaltak, nem kéne ezzel foglalkoznom túl sokat, mert a végén bezárnak a diliházba olyanok közé, akik azt hiszik magukról, hogy ők királyok vagy híres hadvezérek. Az első valódi szembesülés az volt, amikor kiderült, hogy az egyik osztálytársam nagypapája Németh László, akitől akkor már sok mindent olvastam, s éppúgy nem tartottam valóságos személynek, mint azokat, akik régebben éltek. De az mégiscsak valóságos, akinek vannak unokái. Azt hiszem, tizennégy éves voltam.

 

A könyvbe bekerült Erdély Miklós és Petri György is, sok kortárs szöveg az ő munkásságuk ismeretében érthető és értelmezhető. Nincs vesztes helyzetben a mindennapi olvasó a kortárs irodalom befogadásával szemben, ha átkötő kapcsokkal, fontos elemekkel nincs tisztában?

Igyekeztem minden szerzőt úgy megírni, hogy a szövegek önmagukban is érvényesek legyenek, s e két alkotót kivált fontosnak tartottam, mert valami módon a modern vagy épp avantgárd világmegközelítést képviselik. S a könyvben ennek a modernitásnak teret akartam adni, hiszen a magyar irodalom egyébként rendkívül konzervatív, és nem csak az a fele, amit szokás konzervatívnak nevezni, hanem a modernnek tartott része is. Elég csak a Nyugat alkotóira gondolni, akik Baudelaire mákonyában éltek, holott valójában T. S. Eliot kortársai voltak.

_D0A9783_Copy


A kánon meghatározásával eléggé csínján kell bánni, ami ma érdekes, az holnap érdektelen lehet. Miért? A következő nemzedék esztétikai ítélete mindig pontosabb, mint az előzőé? Például Balázs Béla költői munkássága szorosan nem a kánon része, pedig ő jegyzi az egyik legjobb szövegkönyvet, a Kékszakállú herceg várát,
A kánon, ez a rettenetes szó, jó volna, ha kicsit háttérbe szorulna. Van irodalmi tradíció, amiben némely alkotók elhalványulnak, mások újra lesznek fényezve. A múltból nem hiszem, hogy sok meglepetés érhet bennünket. Bár el lehetne képzelni egy nem szerző, hanem műcentrikus felfogást is, aminek révén esetleg kanonizálódhatnak olyan szövegek, amelyeknek az alkotói egyébként csak néhányszor dobtak jelentőset. Ilyen kísérlet pl. Weöresnek a Három veréb hat szemmel című antológiája. Vagy vehetnénk úgy a 19. század második felének novellistáit, hogy Lovik-, Gozsdu-, Bródy- és Mikszáth-szövegek keverednek egy kötetben, elkerülve a szerzőség túlhangsúlyozását. Ennek mintájára elképzelhető egy olyan antológia, amiben a Nyugatosok vezérhajói mellett ott volna Szép Ernő, Balázs Béla, Nagy Zoltán is, de nem mint brandek, hanem egy-egy művel.

_D0A9704_Copy

 

Az irodalom olyan játékhoz hasonlít, ahol különféle elemek kerülnek a helyükre, ezek az elemek lennének olyan írók, mint Ady, József Attila, Tandori Dezső, Borbély Szilárd vagy Térey János, hogy a minőségi folytonosság meglegyen. De mi a helyzet a többiekkel? Szendrey Júlia, Barta Sándor vagy Méliusz József kívül esik a játékon?

Hát igen. A legjobbak közül is feledésbe merül jó néhány arc. Van, akit időről időre vissza lehet hozni, van, aki elveszik örökre, legalábbis a látszat ez, holott az ő munkájuk – például a Bródy Sándoré – feloldódik a maradandóbbnak bizonyuló kortársak és az utánuk következők munkáiban. Amit most második vonalnak tartunk a múltból, ott is releváns művek létrehozása volt a cél. Én például elég sok, talán minden elérhető György Mátyás-verset olvastam, mert érdekelt az avantgárd, és kíváncsi voltam, hogy mit sikerült elérnie poétikailag egy magyar avantgárd alkotónak. Láttam, hogy miképpen taknyolnak el ezek a versek, de mégis hatással voltak arra, ahogyan a versről gondolkodom. Szerintem a kutúra ilyen organikus valami, amit – ha nem az alkotói ikonosztáz felől nézünk – egy eleven világmegközelítési rendszerként látunk, amely mélységesen összefügg az ember önmagáról való gondolkodásával, és kölcsönhatásban áll azzal. Amikor a Kik vagytok tit írtam, rettenetesen fontos volt nekem, hogy a könyv ezt az örökösen rákérdező gondolkodást képviselje, s ne legyen belemerevedve a tulajdonképpen kultúra és művészetellenes szobor vagy ikonszerű gondolkodásba.

_D0A9700_Copy

 

A magyar irodalom első ránézésre férfiközpontú, az Ön kötetében is összesen két nő kapott helyet. Fontosabb korszakait soha nem kötötték nőkhöz, és szintén ritka, hogy női szerzőt kiáltsanak ki a legnagyobbnak. Miért van ez? 

A magyar társadalom szerkezetileg a mai napig rendkívül konzervatív. Nem véletlen, hogy olyan könnyű feudális függőségi viszonyokat kiépíteni vagy épp az újkor hajnalára jellemző, tulajdonképpen már régen meghaladott eszmei panelekre építeni a magyar öntudatot. Talán ebből ered, hogy a nők alig rúgtak labdába. A Nyugat-vacsorákon Kaffka Margit a feleségasztalhoz volt ültetve, nem ülhetett az igazi írók közé vagy a Kisfaludy Társaság a huszadik század elején még olyan határozatot hozott, hogy nő nem lehet a társaság tagja. Ez tükrözi a kor gondolkodását. S ha jól hallom, akár önmagukat liberális szerkesztőségként értelmező közösségekben ma is előfordul, hogy odaszólnak a férfiak a kolléganőnek, hogy Katikám nem főznél nekünk egy kávét. Szóval még mindig gáz van e téren. Jó volna, ha senkinek sem kéne harcolnia az identitásáért, mert az magától értetődő volna, ha mondjuk, nem kéne egy írónőnek semmi mással se törődnie, csak a minőséggel.


A könyv megjelenése óta kapott visszajelzések közül melyik lepte meg a legjobban akár a szakma, akár az olvasó(k) részéről.

A legmeglepőbb nem a negatív kritikák voltak, hanem hogy olyan kritikák jelentek meg szép számmal, amelyek nem azzal vitatkoztak, ami a könyvben van, hanem a könyv létéről vagy a könyvhöz való viszonyukról. Egy kicsit olyannak láttam, mintha én mesélnék a csúszómászó állatokról, amiktől irtózom. Csak azt tudom elmondani, hogy miképpen viszonyulok hozzájuk, hogy mi a lényegük, arról fogalmam sincs. Ugyanakkor olvasói, és itt hangsúlyozom magyartanári olvasói irányból is nagyon erős a megtámogatás.

 

Ayhan Gökhan

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Ady_Endre_
2019.07.15

Ady gondolatai kortárs megfogalmazásban, műfaji megkötöttség nélkül: verseken, képeken kívül versszínházi előadásokat, mozgásművészeti produkciókat, megzenésített verset tartalmazó videoklipeket is vár a Magyar Alkotóművészet Nonprofit Kft. most meghirdetett, ADY100 – Ady arcai című pályázata. Mirtse Zsuzsa művészeti tanácsadóval arról is beszélgettünk, tud-e még nekünk ma újat mondani az egy évszázaddal ezelőtt elhunyt költő.

Sarkozi_5

2019.07.12

„Mindazonáltal a leveleibe mindig beleszőtt egy-egy jó történetet, egyszer például azt, hogy ő nyerte meg a második világháborút” – mondja Sárközi Mátyás író. Nemrég kiadott Margit című könyve Vészi Margit életét dolgozza fel. Vészi személyiségéről, élete fordulópontjairól és egyéb érdekességekről is beszélgettünk vele.

Karc_dijkioszto_c_Posztos_Janos_csoportkep

2019.07.11

A Müpa a 2018/2019-es évadában harmadik alkalommal hirdette meg a Karc kritikaíró pályázatot, ahova fiatal szerzők szövegeit várták.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma