IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.06

O/A – holnapra címmel a dalszínházi műfajok népszerűsítését és oktatását célzó kiadvány jelent meg az Opera gondozásában. Az általános- és középiskoláknak szóló tanári segédkönyv szerzőjével, Kákay Istvánnal a kötet születéséről, célkitűzéseiről és a jövő operaközönségéről is beszélt.

kakay_istvan_foto_szalai_jeno
Kákay István
Fotó: Szalai Jenő

Mi volt az alapgondolat, amely útnak indította a munkát?

A kiadvány ötlete Ókovács Szilvesztertől, az Opera főigazgatójától származik, aki arra kért, hogy írjak egy olyan példatárat, amely gyerekek számára elénekelhető részleteket tartalmaz az opera- és balettirodalomból. A mindennapos éneklés meghirdetett mozgalmához kapcsolódva olyan anyagot szerettünk volna a pedagógusok kezébe adni, amely abban segíti őket, hogy megismertessék és megszerettessék ezt a két műfajt a fiatalokkal.

 

Mit fejez ki a kötet címében a „holnapra” szó?

Egyrészt arra utal, hogy a példatár minden napra – holnapra is – tartalmaz énekelnivalót. Főképpen arról szól, hogy a kiadvánnyal a jövő operaszerető közönségét szeretnénk kinevelni. Az opera ma nincs közel a gyerekek világához, sőt általában a magyar társadalom egészétől is távolabb áll, mint szeretnénk. Nagyon komoly küldetésünk van ezen a téren, és én szentül hiszek abban, hogy az opera a 21. században is lehet olyan népszerű, mint két- vagy háromszáz évvel ezelőtt. A jövő hallgatóságának oktatását pedig nem lehet máshol elkezdeni, mint a mai iskolás nemzedékeknél.

kakay_istvan_operahaz_gyermekkara_foto_berecz_valter
Kákay István és a gyermekkar
Fotó: Berecz Valter

 A gyűjtemény 32 szerző 55 operájából és 7 balettjéből tartalmaz összesen 222 részletet. Melyek voltak a válogatás szempontjai?

A kiválasztott példákkal megpróbáltam az operaírás minden korszakát reprezentálni. Ókovács Szilveszter kérése volt, hogy csak olyan műveket szerepeltessünk, amelyeket az Opera – fennállásának 135 éve alatt – már színpadra vitt. Igyekeztem jól ismert példákat és népszerű dallamokat keresni, ugyanakkor arra is törekedtem, hogy az egyetemes zeneirodalom által fontosnak tartott szerzők és a jelentős magyar komponisták is az őket megillető módon kapjanak helyet a kiadványban. Ez egy olyan kötet, amely soha nem lehet teljes, valahol azonban mégis meg kellett húzni a határt. Händel Xerxésze a legrégebbi, míg Szokolay Vérnásza a legfiatalabb opera, amely szerepel a gyűjteményben.

 

Mi jelentette a legnagyobb kihívást a példatár összeállítása során?

A kötetet nem csak olyan gyerekeknek szánjuk, akik zenét tanulnak. Az ő hangterjedelmükhöz igazítottam a részleteket, amelyeket szinte kivétel nélkül transzponálnom kellett. A könnyű megszólaltatást segíti egyébként a dallamok fölött található akkordkíséret is, amely bármilyen akkordikus hangszeren megszólaltatható.

image
Kákay István és Kákay Katalin
Forrás: poezisegyuttes.hu

Mit jelent Önnek személyesen a kötet?

Az Opera munkatársaként 1987 óta dolgozom elkötelezetten a magyar operajátszásért és általában az operakultúráért. Minden munkakörömben és minden feladatomban igyekszem a maximumra törekedni, mégis ritka, amikor ennyire kézzelfoghatóvá válik az erőfeszítéseim eredménye. Rendkívüli módon motivált ez a feladat, és nagyon boldoggá tesz az a hihetetlen érdeklődés, ami a kötetet övezi. Bízom benne, hogy ez csak fokozódik majd, és a példatár valódi közkinccsé válik.

Belinszky Anna interjúja az Opera Magazinban jelent meg.

 

 

lukoviczky

somfaisandor2

2019.04.21

„Mindig tetszett, hogy egyes írók megalkották a sajátos, hozzájuk kötődő figuráikat, például Krúdy Gyuláról mindig eszünkbe jut Szindbád, Tersánszky-Józsi Jenőről pedig Kakukk Marci. Én is szerettem volna egy főhőst, amelyet a saját ízlésemre formálhatok” – mondja a Magyar Írószövetség Debüt díjával jutalmazott Pataki Tamás író, újságíró, akit pályakezdésről, regénybeli figurájáról és irodalmi elődökről is kérdeztünk.

konyvhet_Kolozsvar

2019.04.21

Május 9. és 12. között immár kilencedik alkalommal szervezik meg a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, melynek mottója: Beolvasunk a hétköznapoknak.

Tozser_R

2019.04.17

A Felvidéken élő Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, műfordító, a kortárs magyar irodalom ikonikus figurája nem mindennapi utazásra hívta a hallgatóságot április 11-én az Országos Széchényi Könyvtár KönyvTÁRlat rendezvénysorozatán. Vergiliusként kísért minket végig Gömörországon, a huszadik századi történelem legsötétebb időszakán, hogy együtt érkezhessünk meg oda, ahol mindig is otthon érezte magát: a Parnasszus tetejére.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma