Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.10

Megvilágítani a trianoni évek olyan dimenzióit, amelyek eddig a kutatásban kevesebb figyelmet kaptak – ez volt a fő célja a történészekből, levéltárosokból és szociológusokból álló MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoportnak. Új tanulmánykötetükben a magyar társadalom első világháborút követő néhány évéről adnak alapos képet.

eletkep1922_fit_640x10000
Életkép 1922-ből
Fotó: Fortepan


Mint azt Bódy Zsombor, Az összeomlás és a magyar társadalom 1918–1919 című könyv szerkesztője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézetének docense előszavában kiemelte: „Az 1914–1918 közötti gazdasági mozgósítás, majd az összeomlás sokoldalú átalakításokat indított el a magyar gazdaságban és társadalomban, régebb óta tartó folyamatoknak pedig új irányt szabott, valamint belső társadalmi és politikai konfliktusokat is teremtett.” Az e konfliktusokban lecsapódó folyamatok egy részének feltárására vállalkoztak a kilenc tanulmányt tartalmazó kötet szerzői. Az írások alapos, eredeti forrásfeltáráson alapuló, új eredményeket közölnek, nem szakirodalmi összefoglalók vagy ismert tények, összefüggések új átgondolásai.


1922
Családi kép, 1922.
Fotó: Fortepan


A kötet egyik tanulmánya az első világháború demográfiai hatásait vizsgálja. A szerző, Koloh Gábor (Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, Tübingen) megállapítása szerint „a »Nagy Háború« emléke mélyen belevésődött az emlékeztbe, akár a házasodás, a születések vagy a halálozások kapcsán. Az 1919-ben és 1920-ban megemelkedett házasodási arány az elmaradt házasságok pótlása mellett az özvegyek újraházasodását is jelentette. Érdemes ugyanakkor kiemelni a válások számának megemelkedését, és mivel ennek esetében nem látunk rövid távú visszarendeződést, érdemes azt a háborús hatás hosszabban megmaradó következményének tekintenünk.”


mentoauto_1927
Pécs első mentőautója 1927-ben
Forrás: Fortepan

Tomka Béla (Szegedi Tudományegyetem) arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon Trianon mennyire törte meg valójában a magyar gazdaság fejlődését. Írásában kritika alá veszi a békeszerződés gazdasági következményeinek hagyományos értelmezését, amelynek alapján – mint írja – „különösen azt nem tudjuk magyarázni, hogy – az európai gazdasági konvergenciákra és divergenciákra vonatkozó kutatások szerint – a Trianon utáni Magyarország gazdasági teljesítménye nemzetközi összehasonlításban nem volt gyengébb, mint a dualizmus időszakában megfigyelhető relatív teljesítmény”.

Miként tudta finanszírozni magát ezekben az években Magyarország? – teszi fel a kérdést az 1918 és 1924 közötti állami pénzpolitikát vizsgáló tanulmány szerzője, Pogány Ágnes (Budapesti Corvinus Egyetem). Bemutatja a stabilizációs kísérleteket, egyúttal megállapítja, hogy az I. világháború vesztesei közé tartozó Magyarország számára a jóvátétel elhúzódó rendezése lehetetlenné tette, hogy önerőből vessen véget az első világháború kitörésekor elindult inflációnak.

szantas_fit_640x10000
Szántás közben (1920)
Fotó: Fortepan/Tóth Ágnes


A parasztság 1918-as megmozdulásairól a marxista interpretációt – „forradalom” – elvető írás szerzője, Csíki Tamás (Miskolci Egyetem) arra tesz kísérletet, hogy mindenekelőtt az eseményekről egy-két évvel később készült beszámolók, valamint a korabeli sajtó alapján ráirányítsa a figyelmet a vidéki társadalom »forradalmának« sajátos logikájára


A háborús körülmények között és az összeomlás idején az akadozó élelmiszer-ellátás okait és következményeit vizsgáló írásában Bódy Zsombor kitér a mindennapos nehézségek társadalmi hatásaira is. „Az élelmiszer-ellátás zavarai nem egyszerűen a mennyiségi hiány miatt keltettek feszültséget.


Sokan érezhették úgy, elsősorban a középosztályban, hogy olyan ételeket kényszerülnek fogyasztani, amelyek nem összeegyeztethetőek társadalmi pozíciójukkal, illetve nem jutnak hozzá olyanokhoz, amelyek megfelelnének annak. Ezért volt sokak szemében sérelmes a pacal vagy a kukoricakenyér, amely a fogyasztók számára leginkább állati takarmányként számon tartott növényből készült” – írja.


hentes_1926
Veszprémi hentesüzlet (1926)
Fotó: Fortepan


Az élelmiszer-ellátás mellett a háborút és a trianoni békeszerződést követő időszak egyik legsúlyosabb problémája a szénhelyzet volt. A nehézségek megoldása érdekében külön szénkormánybiztosságot hoztak létre, amelynek dilemmáit jól érzékelteti a Nagy Péter (Eszterházy Károly Egyetem) tanulmányában olvasható eset. „Célja volt például, hogy a fűtés korlátozása érdekében csökkentsék az üzletek és bizonyos intézmények nyitvatartását.


Már 1918 elején felmerült, hogy zárórájukat délután 5 órában szabják meg. Annak érdekében, hogy megállapítsák, az intézkedésnek lesz-e gyakorlati hatása, már január elején próbanapokat tartottak Budapesten. A kereskedők körében ez a terv természetesen erős elégedetlenséget keltett. Az elképzelés egyelőre nem vált valóra, mivel a korábban hazatérő kereskedőknek és alkalmazottaknak otthon emelkedett meg a gáz- és villamosáram-fogyasztása, így ez az elképzelés nemhogy csökkenést, hanem növekedést jelentett.”


lakasbelso
Lakáésbelső 1922.
Fotó: Fortepan


„Házkommunizmus” és „lakásdiktátor” – e két sajátos fogalommal is megismertet Nagy Ágnes (Budapest Főváros Leváltára) tanulmánya, amely a háborús évek, valamint a háborút követő időszak hazai lakásviszonyaiba enged bepillantást. A háborút követően az állam határozta meg, hogy ki mekkora lakásban lakhat. A szükségleteket és az azokhoz nem igazodó központi elosztást szemléletes példákkal is illusztráló írásból kiderül például, hogy a Tanácsköztársaság idején egy mérnök által készített javaslat „minden elemében a háborús elosztási rendszerek logikájába illeszkedett. Alapelve a fővárosi lakosok és lakóhelyiségek számának teljesen racionalizált, minden más tényezőt kizáró matematikai viszonyba állítása volt.


Kettos_portre_1922
Kettős portré (1922)
Fotó: Fortepan


A szerző különböző szempontokból vizsgálja például a női munkavállalás problémáját, elismertségét, a pályaválasztás kérdését, illetve a háború hatását a házasságra. Ez utóbbival kapcsolatban megállapítja, hogy „új házassági ideál volt (…) terjedőben, nevezetesen, hogy a felek választásában az érzelem, a testi, lelki, egészségügyi tényezők ugyanolyan lényeges szerepet kell, hogy játsszanak, mint a gazdasági megfontolások”.


1916-ban naponta átlagosan egymillió példányban jelentek meg a budapesti napilapok. Hogyan alakult át az újságírók helyzete, a lapok gazdasági háttere, a sajtó, valamint a hatalom viszonya az eseményekben bővelkedő, ezért hírekben is gazdag időszakban?


ujsagolvaso_1924
Újságolvasó (1924)
Fotó: Fortepan / Kurutz Márton


Ezeket a kérdéseket vizsgálja a kötet utolsó tanulmányában Tomka Béla, külön kitérve a papírhiány miatt kialakuló, a sajtó ellehetetlenülésével fenyegető helyzetekre, illetve a sajtó megrendszabályozására tett kísérletekre. Ez utóbbival kapcsolatban idézi Bethlen István miniszterelnököt, aki szerint a Tanácsköztársaság után ugyan indokolt lett volna több lap betiltása is, „azonban erre már nincsen lehetőség, hiszen hat hónap alatt a sajtó minden »bűne« elévült”.


Részletek itt.

Roma_nok_kultura_banner_002

Szasz_Janos_Opium_Egy_elmebeteg_no_naploja_R

2019.06.25

Különleges André Kertész-kiállítás mellett filmes, színházi, zenei program is lesz június 26. és július 7. között a Petőfi Irodalmi Múzeum nyári fesztiválján.

olvasosarok3

2019.06.24

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) olvasósarkot alakít ki a Fiumei úti sírkertben, Arany János sírja mellett. A padból, éjjeliszekrényből és ernyős lámpából álló jelképes olvasósarokban rendszerint a közelben nyugvó íróink, költőink legismertebb műveit lehet kézbe venni. A NÖRI célja az akcióval az olvasás népszerűsítése mellett az, hogy hangsúlyozza: a Fiumei úti sírkert több mint temető.

margo

2019.06.24

A Fausttól a Szívlapátig című irodalmi segédkönyv azoknak a középiskolai tanároknak készült, akik szeretnének kicsit kiszakadni a kerettanterv merevségéből és friss, élő irodalmi szövegeken keresztül akarják közel hozni a nagy klasszikusokat a diákjaik számára. A kötet elemzései az irodalom jelenvalósága, életszerűsége mellett teszik le a voksukat.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma