15_eves

2019.04.10

Megvilágítani a trianoni évek olyan dimenzióit, amelyek eddig a kutatásban kevesebb figyelmet kaptak – ez volt a fő célja a történészekből, levéltárosokból és szociológusokból álló MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoportnak. Új tanulmánykötetükben a magyar társadalom első világháborút követő néhány évéről adnak alapos képet.

eletkep1922_fit_640x10000
Életkép 1922-ből
Fotó: Fortepan


Mint azt Bódy Zsombor, Az összeomlás és a magyar társadalom 1918–1919 című könyv szerkesztője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézetének docense előszavában kiemelte: „Az 1914–1918 közötti gazdasági mozgósítás, majd az összeomlás sokoldalú átalakításokat indított el a magyar gazdaságban és társadalomban, régebb óta tartó folyamatoknak pedig új irányt szabott, valamint belső társadalmi és politikai konfliktusokat is teremtett.” Az e konfliktusokban lecsapódó folyamatok egy részének feltárására vállalkoztak a kilenc tanulmányt tartalmazó kötet szerzői. Az írások alapos, eredeti forrásfeltáráson alapuló, új eredményeket közölnek, nem szakirodalmi összefoglalók vagy ismert tények, összefüggések új átgondolásai.


1922
Családi kép, 1922.
Fotó: Fortepan


A kötet egyik tanulmánya az első világháború demográfiai hatásait vizsgálja. A szerző, Koloh Gábor (Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, Tübingen) megállapítása szerint „a »Nagy Háború« emléke mélyen belevésődött az emlékeztbe, akár a házasodás, a születések vagy a halálozások kapcsán. Az 1919-ben és 1920-ban megemelkedett házasodási arány az elmaradt házasságok pótlása mellett az özvegyek újraházasodását is jelentette. Érdemes ugyanakkor kiemelni a válások számának megemelkedését, és mivel ennek esetében nem látunk rövid távú visszarendeződést, érdemes azt a háborús hatás hosszabban megmaradó következményének tekintenünk.”


mentoauto_1927
Pécs első mentőautója 1927-ben
Forrás: Fortepan

Tomka Béla (Szegedi Tudományegyetem) arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon Trianon mennyire törte meg valójában a magyar gazdaság fejlődését. Írásában kritika alá veszi a békeszerződés gazdasági következményeinek hagyományos értelmezését, amelynek alapján – mint írja – „különösen azt nem tudjuk magyarázni, hogy – az európai gazdasági konvergenciákra és divergenciákra vonatkozó kutatások szerint – a Trianon utáni Magyarország gazdasági teljesítménye nemzetközi összehasonlításban nem volt gyengébb, mint a dualizmus időszakában megfigyelhető relatív teljesítmény”.

Miként tudta finanszírozni magát ezekben az években Magyarország? – teszi fel a kérdést az 1918 és 1924 közötti állami pénzpolitikát vizsgáló tanulmány szerzője, Pogány Ágnes (Budapesti Corvinus Egyetem). Bemutatja a stabilizációs kísérleteket, egyúttal megállapítja, hogy az I. világháború vesztesei közé tartozó Magyarország számára a jóvátétel elhúzódó rendezése lehetetlenné tette, hogy önerőből vessen véget az első világháború kitörésekor elindult inflációnak.

szantas_fit_640x10000
Szántás közben (1920)
Fotó: Fortepan/Tóth Ágnes


A parasztság 1918-as megmozdulásairól a marxista interpretációt – „forradalom” – elvető írás szerzője, Csíki Tamás (Miskolci Egyetem) arra tesz kísérletet, hogy mindenekelőtt az eseményekről egy-két évvel később készült beszámolók, valamint a korabeli sajtó alapján ráirányítsa a figyelmet a vidéki társadalom »forradalmának« sajátos logikájára


A háborús körülmények között és az összeomlás idején az akadozó élelmiszer-ellátás okait és következményeit vizsgáló írásában Bódy Zsombor kitér a mindennapos nehézségek társadalmi hatásaira is. „Az élelmiszer-ellátás zavarai nem egyszerűen a mennyiségi hiány miatt keltettek feszültséget.


Sokan érezhették úgy, elsősorban a középosztályban, hogy olyan ételeket kényszerülnek fogyasztani, amelyek nem összeegyeztethetőek társadalmi pozíciójukkal, illetve nem jutnak hozzá olyanokhoz, amelyek megfelelnének annak. Ezért volt sokak szemében sérelmes a pacal vagy a kukoricakenyér, amely a fogyasztók számára leginkább állati takarmányként számon tartott növényből készült” – írja.


hentes_1926
Veszprémi hentesüzlet (1926)
Fotó: Fortepan


Az élelmiszer-ellátás mellett a háborút és a trianoni békeszerződést követő időszak egyik legsúlyosabb problémája a szénhelyzet volt. A nehézségek megoldása érdekében külön szénkormánybiztosságot hoztak létre, amelynek dilemmáit jól érzékelteti a Nagy Péter (Eszterházy Károly Egyetem) tanulmányában olvasható eset. „Célja volt például, hogy a fűtés korlátozása érdekében csökkentsék az üzletek és bizonyos intézmények nyitvatartását.


Már 1918 elején felmerült, hogy zárórájukat délután 5 órában szabják meg. Annak érdekében, hogy megállapítsák, az intézkedésnek lesz-e gyakorlati hatása, már január elején próbanapokat tartottak Budapesten. A kereskedők körében ez a terv természetesen erős elégedetlenséget keltett. Az elképzelés egyelőre nem vált valóra, mivel a korábban hazatérő kereskedőknek és alkalmazottaknak otthon emelkedett meg a gáz- és villamosáram-fogyasztása, így ez az elképzelés nemhogy csökkenést, hanem növekedést jelentett.”


lakasbelso
Lakáésbelső 1922.
Fotó: Fortepan


„Házkommunizmus” és „lakásdiktátor” – e két sajátos fogalommal is megismertet Nagy Ágnes (Budapest Főváros Leváltára) tanulmánya, amely a háborús évek, valamint a háborút követő időszak hazai lakásviszonyaiba enged bepillantást. A háborút követően az állam határozta meg, hogy ki mekkora lakásban lakhat. A szükségleteket és az azokhoz nem igazodó központi elosztást szemléletes példákkal is illusztráló írásból kiderül például, hogy a Tanácsköztársaság idején egy mérnök által készített javaslat „minden elemében a háborús elosztási rendszerek logikájába illeszkedett. Alapelve a fővárosi lakosok és lakóhelyiségek számának teljesen racionalizált, minden más tényezőt kizáró matematikai viszonyba állítása volt.


Kettos_portre_1922
Kettős portré (1922)
Fotó: Fortepan


A szerző különböző szempontokból vizsgálja például a női munkavállalás problémáját, elismertségét, a pályaválasztás kérdését, illetve a háború hatását a házasságra. Ez utóbbival kapcsolatban megállapítja, hogy „új házassági ideál volt (…) terjedőben, nevezetesen, hogy a felek választásában az érzelem, a testi, lelki, egészségügyi tényezők ugyanolyan lényeges szerepet kell, hogy játsszanak, mint a gazdasági megfontolások”.


1916-ban naponta átlagosan egymillió példányban jelentek meg a budapesti napilapok. Hogyan alakult át az újságírók helyzete, a lapok gazdasági háttere, a sajtó, valamint a hatalom viszonya az eseményekben bővelkedő, ezért hírekben is gazdag időszakban?


ujsagolvaso_1924
Újságolvasó (1924)
Fotó: Fortepan / Kurutz Márton


Ezeket a kérdéseket vizsgálja a kötet utolsó tanulmányában Tomka Béla, külön kitérve a papírhiány miatt kialakuló, a sajtó ellehetetlenülésével fenyegető helyzetekre, illetve a sajtó megrendszabályozására tett kísérletekre. Ez utóbbival kapcsolatban idézi Bethlen István miniszterelnököt, aki szerint a Tanácsköztársaság után ugyan indokolt lett volna több lap betiltása is, „azonban erre már nincsen lehetőség, hiszen hat hónap alatt a sajtó minden »bűne« elévült”.


Részletek itt.

KAD_Kultura_596x90_002

irotabor_tokaj

2019.08.14

A méltán híres aszú mellett Tokaj neve hallatán a komoly hagyományokkal rendelkező írótábor is eszünkbe juthat. A ma kezdődő, augusztus 18-ig zajló Tokaji Írótábor programjainak fókuszában az első világháború és a Trianon közötti időszak elemzése áll.

tandori

2019.08.14

A Müpa szervezésében szeptemberben folytatódik a Literárium és a Literárium Extra: a programsorozat egy olasz irodalmi esttel kezdődik, majd ezt követi egy hónappal később a Takács Zsuzsa-est, végül egy Tandori Dezső tiszteletére rendezett emlékműsorral zárul novemberben.

kodolanyi

2019.08.10

Ma 50 éve, hogy elhunyt a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója, Kodolányi János.

Több mint százezer éves erdei őselefánt maradványait találták meg a második varsói metróvonal építése közben. A 115-130 ezer évvel ezelőtt élt nőstény mintegy hét tonnás lehetett, medence- és lábszárcsontjaira hat méterrel a felszín alatt bukkantak rá. Utoljára az 1960-as években történt hasonló felfedezés Lengyelországban, a most előkerült csontmaradványokat a helyszínen állítják majd ki egy üvegvitrinben.

A VisitEngland frissen közzétett összesítése szerint a Tate Modern múzeum volt Anglia leglátogatottabb ingyenes turistalátványossága. Az intézmény 5,87 millió embert vonzott tavaly, a legnépszerűbb fizetős hely – az előző évekhez hasonlóan – a londoni Tower volt 2,6 millió látogatóval. Több mint 1500 turisztikai célpont adatait összesítve készült a jelentés, mely alapján az is megállapítható, hogy az angliai nevezetességek látogatottsága – különös tekintettel a múzeumokra és galériákra – két százalékkal nőtt.

Peter Fonda 79 éves volt. A hollywoodi filmvilág egyik ismert családjából származott: édesapja a filmművészet nagy öregje, a néhai Henry Fonda, nővére Jane Fonda, leánya a szintén színésznő Bridget Fonda.

Karrierje az 1960-as évek ellenkultúrájának mozgalma idején ívelt fel. Legismertebb filmje az 1969-ben bemutatott Szelíd motorosok, amelynek társ-forgatókönyvírója is volt. Mintegy száz film alkotója volt: színészként, forgatókönyvíróként, rendezőként. Kétszer jelölték Oscar-díjra: 1970-ben a Szelíd motorosok forgatókönyvírójaként, illetve 1998-ban a legjobb férfi alakításért az Ulee aranya című filmben, ez utóbbiért Golden Globe-díjat kapott.

Több mint másfél méteres ősi pingvin maradványait azonosítottak Új-Zéland déli részén. A fosszíliákat 2018-ban fedezte fel egy amatőr paleontológus, az 56-66 millió évvel ezelőtt élt madár nagyjából 80 kilogrammos lehetett, így nem tűnik ki a sziget gigantikus, kihalt élőlényeinek sorából. Szakértők a csontok elemzése alapján arra jutottak, hogy azok egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak, melynek a crossvallia waiparensis nevet adták.

Bár számos új film forgalmazását kezdték meg a hétvégén az észak-amerikai mozik, a Universal stúdió Halálos iramban: Hobbs & Shaw című filmje megtartotta vezető helyét a kasszasikerlisták élén. A Dwayne Johnson és Jason Statham főszereplésével készült misztikus akciófilmre 25,4 millió dollárért váltottak jegyet forgalmazása második hétvégéjén. Kilenc nap után a film 108 millió dollár jegybevételt hozott az észak-amerikai mozikban és 224 millió dollárt külföldön.

Ma kezdődik és három napon át tart a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron, ahol IV. Béla koronázása elevenedik meg.

koronazas01

Augusztus 17-én kezdődik Tatán a barokk zenei fesztivál, az egyhetes rendezvénysorozat programjában többször közreműködnek az ugyanebben az időben zajló Schiffer Ervin Nemzetközi Zenei Mesterkurzus hallgatói.

Augusztus 22-én rendezik meg a 12. Győri Bor-, Borlovag- és Gasztronómiai Fesztivált, majd a magyar és külföldi előadókat is összefogó Total Dance Festival látványos show-műsorával augusztus 24-én zárják a nyári fesztiválsorozatot Győrben.

Változatos és színes műsorral várja az érdeklődőket Pakson a Nemzetközi Fúvós Napok Fesztivál. Augusztus 23. és 25. között – a kiváló hazai zenészek mellett – külföldi vendégek is érkeznek a rendezvényre több európai országból és Japánból.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma