hangf_spotify_banner_728x90

2019.05.14

A tudás megszerzése nem kevés erőfeszítésbe kerül. A most induló és minden tekintetben huszonegyedik századi Magyar Nemzeti Névtér többek között a hatékony tájékozódás feltételeit teremti meg. A legújabb fejlesztéseket mutatták be május 14-én a Széchényi Könyvtárban megtartott sajtótájékoztatón.

Retvari_Bence_Tuske_Laszlo
Rétvári Bence, Tüske László

Régóta közbeszéd tárgya, hogy ahhoz, hogy az írók, költők, tudósok, államférfiak azonosítása ne okozzon gondot, szükséges egy, az azonosításukra képes rendszer megléte és ismerete. A névtereket a nevek és névhordozók közti – térben és időben dinamikusan változó – kapcsolatrendszer minősége alapján definiálhatjuk: a névtér egy olyan rendszer, amely minden lehetséges megnevezésre csak egy névhordozót ad vissza. Magyarországon nemzeti intézményként az Országos Széchényi Könyvtár hoz létre olyan névtér rendszert, amely összeköti a különböző közgyűjtemények, múzeumok, könyvtárak névtereit, ezzel elérhetővé téve a nemzeti kulturális adatvagyont. Ennek eredményeként létrejön személynévtér, földrajzi névtér és testületi névtér.

„Korszakos fejlesztés a Magyar Nemzeti Névtér, amelynek segítségével elérhetővé válik a „bruttó magyar szellemi termék" – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Kiemelte: az egységes nemzeti névtérrel olyan internetes tudásbázis jön létre, amely okosabb, bővebb, pontosabb és megbízhatóbb, mint a Wikipédia. „A nemzeti múlt és kultúra ismerete a hazaszeretet legfontosabb alapja” – állapította meg. „Aki nem ismeri a múltját, nem tudja értékelni a múlt értékeit” – tette hozzá.

Retvari_OSZK
Rétvári Bence

Dr. Tüske László, az OSZK főigazgatója kiemelte, hogy 2014-ben kezdték el tervezni az OSZK „kettős költözését", amely egyrészt a digitális átállást, másrészt a könyvtár új épületének megtalálását tűzte ki célul. „Az OSZK a Budavári Palota F épületéből a Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át, valamint folyamatban van egy archivális raktár tervezése is Piliscsabán” – mondta.


„2016-ban egy kormányhatározatban 10 milliárd forintot biztosítottak az OSZK informatikai fejlesztésére, amely mintegy 70 részprojektet ölel fel, köztük a Magyar Nemzeti Névteret és az Országos Könyvtári Platformot is” – jegyezte meg Káldos János, az OSZK munkatársa. Hozzáfűzte, hogy a fejlesztési program részeként eddig többek között lecserélték az OSZK teljes számítógépes állományát, elkészült a Corvina-honlap, elindult a Kulturális Statisztikai Rendszer, valamint megérkeztek a digitalizáló eszközök is. „Egyebek mellett folyamatban van egy rendkívül fejlett és biztonságos központi számítógép-infrastruktúra kiépítése, hamarosan új állományvédelmi és biztonsági eszközök érkeznek a könyvtárba” – emelte ki. Külön kihangsúlyozta, hogy a jövő héten indul az azbesztmentesítés első szakasza az OSZK jelenlegi épületében, valamint belső építészeti munkák is kezdődnek.

Szijártó Zoltán, az OSZK informatikai fejlesztését végrehajtó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke ismertette, hogy a 2025-ig tartó teljes fejlesztési projekt megvalósítása jelenleg kétharmados szintnél tart.

Szakadát István a Magyar Nemzeti Névteret mutatta be. „Az informatikai fejlesztés a különféle, eddig széttagolt adatbázisokban, katalógusokban és online lexikonokban szereplő személy-, földrajzi és testületi neveket teszi könnyen kereshetővé és elérhetővé egyetlen nyitott rendszerben” – mondta. Megemlítette, hogy a rendszer fejlesztése jelenleg a béta verziónál tart, még hatalmas adatmennyiség vár feltöltésre. A kész Magyar Nemzeti Névtér nyilvános és mindenki számára elérhető lesz.

Lendvay Miklós, az OSZK Információszolgáltatási igazgatója szerint gondoskodni kell arról, hogy a gyors változást követni tudják. „A digitális könyvtár nem sokszoroz, hanem megoszt, ezzel jut el sokakhoz” – állapította meg. Úgy látja, az egyik legnagyobb paradigmaváltás, hogy tér és idő korlátai feloldódnak.

Magyarország kormánya a nemzeti könyvtár informatikai fejlesztéséhez közel 10 milliárd forintot biztosított. A végrehajtás a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) útján történik, de szakmai felelőse az Országos Széchényi Könyvtár. A 2025-ig tartó projekten több mint 250 külsős és belsős munkatárs dolgozik.

 

MTI/Kultúra.hu

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Szalkai-kodex_hasonmas_kiadasa

2019.05.25

A mohácsi csatamezőn elesett Szalkai László (1475–1526) esztergomi érsek 1490 körül készített iskolai jegyzeteiből álló kódex hasonmás kiadását mutatták be pénteken Esztergomban. Az esztergomi gyűjteményben őrzött kötet fakszimile kiadása az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és a Sárospataki Római Katolikus Gyűjtemény közös gondozásában jelent meg.

Csender_Levente
2019.05.23

A MANK Alkotóművészeti Szalonjának vendége 2019. május 17-én Csender Levente volt. A József Attila-díjas író rendhagyó mesekönyvvel jelentkezett: A különleges Meditittimó kalandjai című, humorral és mélységekkel megírt, a Magyar Napló Kiadónál megjelent kötete az autizmus univerzumába visz el, hogy a megértést és az elfogadást erősítse az olvasóban a valóság és a csodák között egyensúlyozó történeteken keresztül. A szerzővel Mirtse Zsuzsa író, költő, szerkesztő beszélgetett.

Man-varhegyi
2019.05.23

A szerző a Mágneshegy című regényével érdemelte ki a rangos elismerést. A European Prize for Literature díjat minden évben 11-14 európai ország egy-egy olyan alkotója kapja meg, aki már nem pályakezdő, de még nem tartozik a legelismertebb írók közé.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma