2017.11.27

Elhunyt november 24-én, kilencvenegy éves korában Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, esszéista és irodalomkritikus, a nemzet művésze. Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta róla Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Az elhunytat az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjává nyilvánítja.

Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta róla Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. A számos díjjal kitüntetett szerző 1926-ban született Újpesten, katonatiszti családban. Nagyváradon, majd 1944-től a bajorországi Thaldorfban járt hadapródiskolába, 1948-ban Budapesten, esti iskolában érettségizett le. Kezdetben, 1947-től bőrkereskedő-tanonc volt, azután műszaki rajzoló tanfolyamra járt, végül húsipari segédmunkás lett a Zeidl Húsgyárban. Ezt követően, 1948-ban beiratkozott az ELTE magyar-német-orosz szakára, ahonnan elbocsátották, csakúgy, mint az ezután felvett filozófia és esztétika szakokról. A Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán tanult tovább, de aztán innen és az ország összes főiskolájáról is kitiltották. Vasadi Péter 1952-től a Konzerv- és Húsipari Szállítási Vállalat (KOHUSZ) tervező csoportjának vezetője volt, közben közgazdasági tanulmányokat folytatott, 1956-ban pedig a vállalat forradalmi munkástanácsának titkára lett. Később, 1967-től 1986-os nyugdíjba vonulásáig az Új Ember és a Vigília szerkesztője, újságírója volt, 1968 és 1970 között elvégezte a MÚOSZ újságíró iskoláját.


Vasadi
Fotó: MTI/Czimbal Gyula

 

Irodalmi pályakezdése a hetvenes évek elejére, a második világháború utáni magyar líratörténet fordulópontjára esik. Noha irodalmi érdeklődése gyerekkorától megvolt, a versírással csak későn kezdett foglalkozni. Első verseivel 1971-ben tűnt fel A magunk kenyerén című antológiában, első önálló kötete, a Jelentés Babylonból 1974-ben jelent meg. Transzcendens fogantatású költészete az irgalom, a szeretet, az emberség erélyeit kutatja. A versek mellett prózaírással is foglalkozott, első esszékötete 1978-ban Tűzjel címmel jelent meg. A szív szüntelen mormolása című levélregényét 1991-ben publikálta. Karcolatait, elbeszéléseit a Tettetés nélkül (1995) című kötetében adta közre, irodalomkritikái, irodalomtörténeti tanulmányait a Csoportkép – Látás, jelek, jelentés, valamint az Egy nap süt idebent (1999) című kötetekben publikálta. A 2014-es Sokan vagyok című kötetében esszéiből válogatott. Utolsó kötete 2016-ban Csönd születik címmel jelent meg.

 

Vasadi Péter munkásságáért 1991-ben József Attila-díjat kapott, 2001-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, 2004-ben Arany János-, 2007-ben Alföld-díjjal tüntették ki. Ugyancsak 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. Vasadi 2012-ben Kossuth-díjat kapott a klasszicizáló világképű, etikai megalapozottságú, keresztény hagyományokat őrző költői-írói munkásságáért, irodalmi életpályája elismeréseként, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

 

„Transzcendens lírája a szabadságra nevel”

Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta az MTI-nek Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a 91 éves korában elhunyt költőre emlékezve. Bár későn kezdett el verset írni, és pályája csupán az 1970-es években indult el sok hányattatás után, Vasadi Péter hatalmas életművet épített fel – hangsúlyozta Szentmártoni János. Vasadi Péter nemzedékének egyik utolsó képviselője, a 20. század nagy tanúja volt, halála hatalmas veszteség az Írószövetség és a magyar irodalom egésze számára – fogalmazott az elnök. Hozzáfűzte: leginkább talán Pilinszky Jánoséval rokonítható lírája mellett Vasadi Péter prózai és esszéírói teljesítménye is jelentős. Esszéiben verseihez hasonló költői tömörséggel, izzó nyelven fogalmazta meg örök emberi üzeneteit – emelte ki. Szentmártoni János szerint Vasadi Péter önmagát közvetítőnek tekintette, aki „csupán” átengedi magán a felsőbb sugallatokat. Vasadi Péter a Magyar Írószövetség örökös tagja.


read-2890857_960_720
Fotó: pixabay.com

 

„Költészetét mély metafizikai érdeklődés jellemzi”

Vasadi Péter költészetét a mély metafizikai érdeklődés és a keresztény hit bizonytalan bizonyossága élteti. Írásai úgy világítják át életünket, hogy közben mentesek maradnak mindenféle moralizáló tendenciától – mondta Végh Attila József Attila-díjas költő, próza- és esszéíró. Hozzáfűzte: Vasadi Péter halálával a magyar irodalom olyan alkotót veszített, akit bár gyakran illettek a „katolikus költő” szókapcsolattal, ez mégsem illett rá. „Aki kimondottan katolikus irodalomra vágyik, az általában nem is érti Vasadit, mert az ő verseiben semmi nincs, ami közhelyes volna. Ő utálta a hit- és eszmekufárokat, a hitet és/vagy a szellemet pusztán kényelmi berendezkedésként megélőket” – hangsúlyozta Végh Attila, akinek 2005-ben közös dialóguskötete jelent meg Vasadi Péterrel A kígyó bőre címmel. „Vasadi Péter versei, prózai művei és esszéi szerves egységben állnak. Egymást építik, ássák, magyarázzák. Vasadi Péter keresztény volt és költő. Kereszténynek nem költő, költőnek nem keresztény. Egyik Vasadi sosem kenegette hájjal a másik Vasadit. Nem is volt sosem két Vasadi, csak egy. És most, hogy már egy sincs, nagyon fog fájni” – fogalmazott.



Forrás: MTI

V4-banner

5_WEB_Elem_Radnoti_masolata

2018.02.23

A Radnóti Színház művészei olvasnak fel az idei Irodalom Éjszakáján 21 terézvárosi helyszínen március 21-én. A rendezvényen, amelynek témája a szerelem, 21 országból mutatnak be írókat és könyveket. Az esemény célja, hogy a szokványos irodalmi programokat kiszakítsák megszokott közegükből, az érdeklődőknek pedig különleges élményt nyújtsanak.

mti_szepproza_balog_zoltan_2

2018.02.19

Jókai Mór születésnapján, február 18-án rendezték meg a magyar széppróza napját, amelyen novellaíró verseny, antológiabemutató és koncert is várta a közönséget a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az eseményhez kapcsolódva február 12. és 23. között az egész Kárpát-medencében, a kistelepüléseken és a nagyvárosokban 61 intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat szervez programokat.

Maurus_Jokai

2018.02.18

Jókai Mór volt az első, aki hazánkban meg tudott élni az írásból. Személyét nem kell bemutatni egy magyar olvasónak sem, ezért az önéletrajzi cikk helyett egy kvízzel készültünk annak apropóján, hogy éppen 193 éve, 1825. február 18-án született. Ez az első esztendő, hogy az évforduló alkalmából a magyar széppróza napját is megünnepeljük, így mi is Jókai-idézeteket gyűjtöttünk. Derítsd ki, mennyit ismersz fel belőlük!

Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író és Elsa Morante olasz író munkásságát elevenítik fel március 1-jén Rómában, az Altieri Palotában a Különös párok (Stranecoppie) című irodalmi rendezvénysorozat keretében. A kerekasztal-beszélgetésén Antonella Cilento neves olasz írónő, Francesco Costa író és forgatókönyvíró, valamint Giuseppe Merlino újságíró elevenítik fel Elsa Morante és Szabó Magda munkásságát, valamint párhuzamot vonnak a két neves írónő művei között. Az esemény a Lalineascritta, a Római Magyar Akadémia, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Publishing Hungary Program támogatásával valósul meg.

Kiállítást nyitott a BKV a cég fennállásának 50 éves évfordulójára a Földalatti Múzeumban. Bolla Tibor, a cég elnök-vezérigazgatója a megnyitón elmondta: bár a BKV 50 éve jött létre jelenlegi formájában, a budapesti tömegközlekedés már több mint száz éve üzemel. A Földalatti Múzeumban megtekinthető tárlaton a fotók és az egyenruhák mellett egyebek közt jegylyukasztókat, iránytáblákat, menetrendeket, maketteket állított ki a BKV.

Háromnapos rendezvénysorozattal ünneplik szülővárosában, Kolozsváron Mátyás királyt születése 575. évfordulóján február 23-tól február 25-ig. Az Amaryillis Társaság által már 26. alkalommal megszervezett reneszánsz hangulatú kolozsvári Mátyás-napoknak az ad különös jelentőséget, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Mátyás-emlékévvé nyilvánította a 2018-as évet, amikor Hunyadi Mátyás királlyá választása 560. évfordulóját is ünnepeljük.

Idén 15 hangszerkészítő mester mutatja be hangszereit a Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonjában, ahol koncertek is várják a közönséget április 7-én és 8-án a Fonó Budai Zeneházban. Két nemzetközi hírű művész, Kokas Katalin hegedűművész és Kokas Dóra csellóművész április 7-én ad koncertet a nagyteremben, előadásukban Maurice Ravel Szonáta hegedűre és csellóra, valamint Kodály Zoltán Duó hegedűre és gordonkára című műve hangzik el. Másnap az Opera Quartet – Deák Sára (hegedű), Hutás Erzsébet (hegedű), Sándor József (mélyhegedű) és Nagy Domonkos (gordonka) – az opera- és a kvartettirodalom remekeiből mutat be válogatást. Idén lesz két Violin Extra program is: április 9-én és május 28-án az Auer Trió – Kováts Péter (hegedű), Varga István (gordonka) és Fülei Balázs (zongora) – Beethoven műveit adja elő, április 14-én pedig Alexander Bălănescu hegedűművész ad koncertet.

Pályázatot ír ki a kaposvári önkormányzat a Csiky Gergely Színház igazgatói posztjára, a direktor 2018. szeptember 1-jétől öt éven át töltheti be a tisztséget. A városi közgyűlés február 22-ei döntésének indoka, hogy a teátrumot Rátóti Zoltán 2016 augusztusi lemondása óta vezető Fülöp Péter megbízatása augusztus 31-én lejár. A pályázati kiírás február 28-án jelenik meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján, a pályázatok benyújtási határideje április 16., az igazgató személyéről a közgyűlés dönt egy szakértői, valamint a köznevelési, tudományos és kulturális bizottság véleményének ismeretében.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma