MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2017.11.27

Elhunyt november 24-én, kilencvenegy éves korában Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, esszéista és irodalomkritikus, a nemzet művésze. Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta róla Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Az elhunytat az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjává nyilvánítja.

Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta róla Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. A számos díjjal kitüntetett szerző 1926-ban született Újpesten, katonatiszti családban. Nagyváradon, majd 1944-től a bajorországi Thaldorfban járt hadapródiskolába, 1948-ban Budapesten, esti iskolában érettségizett le. Kezdetben, 1947-től bőrkereskedő-tanonc volt, azután műszaki rajzoló tanfolyamra járt, végül húsipari segédmunkás lett a Zeidl Húsgyárban. Ezt követően, 1948-ban beiratkozott az ELTE magyar-német-orosz szakára, ahonnan elbocsátották, csakúgy, mint az ezután felvett filozófia és esztétika szakokról. A Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán tanult tovább, de aztán innen és az ország összes főiskolájáról is kitiltották. Vasadi Péter 1952-től a Konzerv- és Húsipari Szállítási Vállalat (KOHUSZ) tervező csoportjának vezetője volt, közben közgazdasági tanulmányokat folytatott, 1956-ban pedig a vállalat forradalmi munkástanácsának titkára lett. Később, 1967-től 1986-os nyugdíjba vonulásáig az Új Ember és a Vigília szerkesztője, újságírója volt, 1968 és 1970 között elvégezte a MÚOSZ újságíró iskoláját.


Vasadi
Fotó: MTI/Czimbal Gyula

 

Irodalmi pályakezdése a hetvenes évek elejére, a második világháború utáni magyar líratörténet fordulópontjára esik. Noha irodalmi érdeklődése gyerekkorától megvolt, a versírással csak későn kezdett foglalkozni. Első verseivel 1971-ben tűnt fel A magunk kenyerén című antológiában, első önálló kötete, a Jelentés Babylonból 1974-ben jelent meg. Transzcendens fogantatású költészete az irgalom, a szeretet, az emberség erélyeit kutatja. A versek mellett prózaírással is foglalkozott, első esszékötete 1978-ban Tűzjel címmel jelent meg. A szív szüntelen mormolása című levélregényét 1991-ben publikálta. Karcolatait, elbeszéléseit a Tettetés nélkül (1995) című kötetében adta közre, irodalomkritikái, irodalomtörténeti tanulmányait a Csoportkép – Látás, jelek, jelentés, valamint az Egy nap süt idebent (1999) című kötetekben publikálta. A 2014-es Sokan vagyok című kötetében esszéiből válogatott. Utolsó kötete 2016-ban Csönd születik címmel jelent meg.

 

Vasadi Péter munkásságáért 1991-ben József Attila-díjat kapott, 2001-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, 2004-ben Arany János-, 2007-ben Alföld-díjjal tüntették ki. Ugyancsak 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. Vasadi 2012-ben Kossuth-díjat kapott a klasszicizáló világképű, etikai megalapozottságú, keresztény hagyományokat őrző költői-írói munkásságáért, irodalmi életpályája elismeréseként, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

 

„Transzcendens lírája a szabadságra nevel”

Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta az MTI-nek Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a 91 éves korában elhunyt költőre emlékezve. Bár későn kezdett el verset írni, és pályája csupán az 1970-es években indult el sok hányattatás után, Vasadi Péter hatalmas életművet épített fel – hangsúlyozta Szentmártoni János. Vasadi Péter nemzedékének egyik utolsó képviselője, a 20. század nagy tanúja volt, halála hatalmas veszteség az Írószövetség és a magyar irodalom egésze számára – fogalmazott az elnök. Hozzáfűzte: leginkább talán Pilinszky Jánoséval rokonítható lírája mellett Vasadi Péter prózai és esszéírói teljesítménye is jelentős. Esszéiben verseihez hasonló költői tömörséggel, izzó nyelven fogalmazta meg örök emberi üzeneteit – emelte ki. Szentmártoni János szerint Vasadi Péter önmagát közvetítőnek tekintette, aki „csupán” átengedi magán a felsőbb sugallatokat. Vasadi Péter a Magyar Írószövetség örökös tagja.


read-2890857_960_720
Fotó: pixabay.com

 

„Költészetét mély metafizikai érdeklődés jellemzi”

Vasadi Péter költészetét a mély metafizikai érdeklődés és a keresztény hit bizonytalan bizonyossága élteti. Írásai úgy világítják át életünket, hogy közben mentesek maradnak mindenféle moralizáló tendenciától – mondta Végh Attila József Attila-díjas költő, próza- és esszéíró. Hozzáfűzte: Vasadi Péter halálával a magyar irodalom olyan alkotót veszített, akit bár gyakran illettek a „katolikus költő” szókapcsolattal, ez mégsem illett rá. „Aki kimondottan katolikus irodalomra vágyik, az általában nem is érti Vasadit, mert az ő verseiben semmi nincs, ami közhelyes volna. Ő utálta a hit- és eszmekufárokat, a hitet és/vagy a szellemet pusztán kényelmi berendezkedésként megélőket” – hangsúlyozta Végh Attila, akinek 2005-ben közös dialóguskötete jelent meg Vasadi Péterrel A kígyó bőre címmel. „Vasadi Péter versei, prózai művei és esszéi szerves egységben állnak. Egymást építik, ássák, magyarázzák. Vasadi Péter keresztény volt és költő. Kereszténynek nem költő, költőnek nem keresztény. Egyik Vasadi sosem kenegette hájjal a másik Vasadit. Nem is volt sosem két Vasadi, csak egy. És most, hogy már egy sincs, nagyon fog fájni” – fogalmazott.



Forrás: MTI

kaszas_kultura596-90

77nhvY5w

2018.08.11

A Hadik Kávéház az 1920-as években élte fénykorát, törzsvendégei a magyar irodalom neves képviselői voltak. A 2016-os átalakításával együtt született meg a Hadik Brunch – művészetet reggelire! című programsorozat, amelynek során a vendégek együtt reggelizhetnek a meghívott művészekkel. Idén ősszel többek között a Pál utcai fiúk, majd Nemes Jeles László és Oltai Kata érkeznek a Hadikba.

011_600x400_borito

2018.08.01

Hogyan élnek a nyolcadik kerületben? Milyen a világ a sötét utca túloldalán? Pál Dániel Levente író-költőnek 2017-ben jelent meg Az Úr Nyolcadik Kerülete című novelláskötete, amelyben Budapest leghírhedtebb negyedének párbeszédeit, eseményeit vetette papírra. A KultKikötőben június 22-én mutatták be az Anyám, a nyolcadik kerület! című, a könyv inspirálta monodrámát – minderről az íróval beszélgettünk.

budavari_konyvunnep_2018_1

2018.07.30
A júniusban elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító emléke előtt tiszteleg a 16. Budavári Könyvünnep, amelyet augusztus 31. és szeptember 2. között rendeznek meg a budai Várban – mondta Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere július 30-án Budapesten.

Kegyeleti és Kulturális Zrínyi Maraton elnevezésű, 1566 perces rendezvénnyel tiszteleg Szigetvár hős védői előtt a Szigetvári Zrínyi Miklós Fúvószenekar augusztus 24-én és 25-én a baranyai városban. Az eseményen fellépnek Szigetvár művészeti csoportjai, hagyományőrzők tartanak bemutatót, előadások hangzanak el a Zrínyiekről, felolvassák a Szigeti veszedelem című művet, emellett lesz éjszakai múzeumlátogatás, fáklyás felvonulás, virrasztás és koszorúzás a Zrínyi-emlékhelyeknél.

Magyar rekordot állítottak fel a táncosok augusztus 17-én délután Debrecen főterén: Béres András legendás, 1950-ben született koreográfiáját, a Mikepércsi csárdást 326-an táncolták egyszerre a Nagytemplom előtt. A legfiatalabb táncos a tépei 8 éves Békési Nimród, a legidősebb a hajdúdorogi 74 éves Kiss János volt.

Scarlett Johansson hollywoodi filmcsillag lett a világ legjobban fizetett színésznője 2018-ban a Forbes magazin szerint. A Marvel filmstúdió Bosszúállók-sorozatának Fekete Özvegye 40,5 millió dollár (11,5 milliárd forint) adózás előtti bevételre tett szert 2017 júniusa és 2018 júniusa között az amerikai magazin becslése szerint. A 33 éves színésznő, aki 2017-es bevételeinek megnégyszerezésével taszította le tavalyi trónjáról Emma Stone-t, a szuperhősmozi negyedik epizódjában is visszatér a mozivászonra 2019-ben.

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passió című előadás szabadtérre átalakított verzióját 25 ezer néző látta a csíksomlyói Nyeregben augusztus 18-án. Az előadáson jelen volt a színpadi mű egyik szerzője, Szőcs Géza Kossuth-díjas író-költő, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, számtalan anyaországi és erdélyi közéleti személyiség, egyházi vezető, illetve egyházi és civil szervezeti delegáció. Vidnyánszky Attila megfogalmazta: „színházrendezői életem talán legfontosabb előadása valósult meg, és egyben az a régi álmom, hogy a Csíksomlyói passió csodálatos szövegei a dráma címadó helyén hangozhassanak el.”

Hét országból érkeznek csipkeverők Kecskemétre, hogy augusztus 24-étől háromnapos fesztiválon mutassák meg a nemzeteikre jellemző motívumokat, kézimunkákat. A IV. Nemzetközi Vertcsipke Fesztiválon a hagyományos vonalat képviselő osztrákok apróbb csipkéi mellett a csehek merészebb, modernebb stílusú és vastagabb szállal készülő, színesebb kézimunkái is láthatók lesznek. A kecskeméti fesztivál idején a különböző országok kiállítói az általuk képviselt technikából bemutatót is tartanak az érdeklődőknek.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma