782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.11.27

Elhunyt november 24-én, kilencvenegy éves korában Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, esszéista és irodalomkritikus, a nemzet művésze. Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta róla Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Az elhunytat az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjává nyilvánítja.

Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta róla Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. A számos díjjal kitüntetett szerző 1926-ban született Újpesten, katonatiszti családban. Nagyváradon, majd 1944-től a bajorországi Thaldorfban járt hadapródiskolába, 1948-ban Budapesten, esti iskolában érettségizett le. Kezdetben, 1947-től bőrkereskedő-tanonc volt, azután műszaki rajzoló tanfolyamra járt, végül húsipari segédmunkás lett a Zeidl Húsgyárban. Ezt követően, 1948-ban beiratkozott az ELTE magyar-német-orosz szakára, ahonnan elbocsátották, csakúgy, mint az ezután felvett filozófia és esztétika szakokról. A Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán tanult tovább, de aztán innen és az ország összes főiskolájáról is kitiltották. Vasadi Péter 1952-től a Konzerv- és Húsipari Szállítási Vállalat (KOHUSZ) tervező csoportjának vezetője volt, közben közgazdasági tanulmányokat folytatott, 1956-ban pedig a vállalat forradalmi munkástanácsának titkára lett. Később, 1967-től 1986-os nyugdíjba vonulásáig az Új Ember és a Vigília szerkesztője, újságírója volt, 1968 és 1970 között elvégezte a MÚOSZ újságíró iskoláját.


Vasadi
Fotó: MTI/Czimbal Gyula

 

Irodalmi pályakezdése a hetvenes évek elejére, a második világháború utáni magyar líratörténet fordulópontjára esik. Noha irodalmi érdeklődése gyerekkorától megvolt, a versírással csak későn kezdett foglalkozni. Első verseivel 1971-ben tűnt fel A magunk kenyerén című antológiában, első önálló kötete, a Jelentés Babylonból 1974-ben jelent meg. Transzcendens fogantatású költészete az irgalom, a szeretet, az emberség erélyeit kutatja. A versek mellett prózaírással is foglalkozott, első esszékötete 1978-ban Tűzjel címmel jelent meg. A szív szüntelen mormolása című levélregényét 1991-ben publikálta. Karcolatait, elbeszéléseit a Tettetés nélkül (1995) című kötetében adta közre, irodalomkritikái, irodalomtörténeti tanulmányait a Csoportkép – Látás, jelek, jelentés, valamint az Egy nap süt idebent (1999) című kötetekben publikálta. A 2014-es Sokan vagyok című kötetében esszéiből válogatott. Utolsó kötete 2016-ban Csönd születik címmel jelent meg.

 

Vasadi Péter munkásságáért 1991-ben József Attila-díjat kapott, 2001-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, 2004-ben Arany János-, 2007-ben Alföld-díjjal tüntették ki. Ugyancsak 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. Vasadi 2012-ben Kossuth-díjat kapott a klasszicizáló világképű, etikai megalapozottságú, keresztény hagyományokat őrző költői-írói munkásságáért, irodalmi életpályája elismeréseként, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

 

„Transzcendens lírája a szabadságra nevel”

Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta az MTI-nek Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a 91 éves korában elhunyt költőre emlékezve. Bár későn kezdett el verset írni, és pályája csupán az 1970-es években indult el sok hányattatás után, Vasadi Péter hatalmas életművet épített fel – hangsúlyozta Szentmártoni János. Vasadi Péter nemzedékének egyik utolsó képviselője, a 20. század nagy tanúja volt, halála hatalmas veszteség az Írószövetség és a magyar irodalom egésze számára – fogalmazott az elnök. Hozzáfűzte: leginkább talán Pilinszky Jánoséval rokonítható lírája mellett Vasadi Péter prózai és esszéírói teljesítménye is jelentős. Esszéiben verseihez hasonló költői tömörséggel, izzó nyelven fogalmazta meg örök emberi üzeneteit – emelte ki. Szentmártoni János szerint Vasadi Péter önmagát közvetítőnek tekintette, aki „csupán” átengedi magán a felsőbb sugallatokat. Vasadi Péter a Magyar Írószövetség örökös tagja.


read-2890857_960_720
Fotó: pixabay.com

 

„Költészetét mély metafizikai érdeklődés jellemzi”

Vasadi Péter költészetét a mély metafizikai érdeklődés és a keresztény hit bizonytalan bizonyossága élteti. Írásai úgy világítják át életünket, hogy közben mentesek maradnak mindenféle moralizáló tendenciától – mondta Végh Attila József Attila-díjas költő, próza- és esszéíró. Hozzáfűzte: Vasadi Péter halálával a magyar irodalom olyan alkotót veszített, akit bár gyakran illettek a „katolikus költő” szókapcsolattal, ez mégsem illett rá. „Aki kimondottan katolikus irodalomra vágyik, az általában nem is érti Vasadit, mert az ő verseiben semmi nincs, ami közhelyes volna. Ő utálta a hit- és eszmekufárokat, a hitet és/vagy a szellemet pusztán kényelmi berendezkedésként megélőket” – hangsúlyozta Végh Attila, akinek 2005-ben közös dialóguskötete jelent meg Vasadi Péterrel A kígyó bőre címmel. „Vasadi Péter versei, prózai művei és esszéi szerves egységben állnak. Egymást építik, ássák, magyarázzák. Vasadi Péter keresztény volt és költő. Kereszténynek nem költő, költőnek nem keresztény. Egyik Vasadi sosem kenegette hájjal a másik Vasadit. Nem is volt sosem két Vasadi, csak egy. És most, hogy már egy sincs, nagyon fog fájni” – fogalmazott.



Forrás: MTI

CC_banner

123.JPG

2017.12.11

Életének 88. évében december 8-án elhunyt Albert Gábor Kossuth-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Érdeklődése kiterjedt a magyar múlt nagy fordulataira, az Árpádok korára, az 1848-as szabadságharc utóéletére, de a trianoni békediktátum következményeire is. A Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Albert Gábort saját halottjának tekinti.

hc2016_4

2017.12.09

Tizenharmadik alkalommal rendezi meg december 9-én a magyar képregények és képregényesek napját, a Hungarocomixot a Magyar Képregény Szövetség. A több mint 30 magyar szerző és kiadó számos újdonsága mellett kapható lesz a ’80-as évek legmeghatározóbb sci-fi képregénye, az Incal (Jodorowsky–Moebius) most megjelenő magyar kiadása és a 25 év után újrainduló Kockás magazin is.

women_1421096_960_720_kis

2017.12.06

Melyek voltak az első magyar nyelvű regényeink? Miről szóltak? Mit mesélnek a 21. századi olvasóknak? Cikkünkben összegyűjtöttük hazánk első regényeit, melyek elrepítenek minket a 18. század végére és a 19. század elejére. Ha velünk tartasz, megtudhatod, miért lett divatos az Etelka név, és mit olvastak titokban, könnyezve a nemes kisasszonyok.

Magyarországon ritkán látható darabot mutat be új fordításban a Radnóti Színház: Tennessee Williams Üvegfigurák című négyszereplős színdarabját Valló Péter állítja színpadra, a premiert december 16-án, szombaton tartják. A Radnóti Színház előadásában Kováts Adél, Lovas Rozi, Porogi Ádám és Nagy Dániel Viktor játszik.

Hatalmas érdeklődés kíséri Zalaegerszegen a Seuso-kincseket bemutató tárlatot: tizenkét napja látogatható a kiállítás és december 9-én már a tízezredik látogatót köszöntötték a Göcseji Múzeumban. A vándorkiállítás tízezredik látogatóját, Horvát Józsefet, feleségét és két kisgyermeküket Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója és Balaicz Zoltán, a város polgármestere fogadta.

ETŰDÖK címmel nyílt sokszínű, kortárs képzőművészeti válogatás a KOGART tihanyi galériájában november 25-én. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány válogatásában bemutatott, a galériában 2018. április 8-ig látható alkotások a képzőművészet különböző szegmenseibe vezetik be a nézőt, egyfajta útmutatóként szolgálva a művészetek iránt elkötelezettek számára.

A hevesi megyeszékhelyen Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázatához kapcsolódóan megalakult Eger Város Ifjúsági Kórusa, amely teljes létszámában december 11-én mutatkozik be az Xmas Swing című adventi koncerten, a Kepes Intézet – Kortárs Művészeti Központban.

Boldi és Csernus Tibor – a szobrászat és festészet alkotói, két külön műfajé, melyek rivalizálása századok óta a kiállítóterek sajátos élcelődésének tárgya. A Hegyvidék Galéria és a KOGART közös kiállításán a két művész alkotásai azonban nem ütköznek, nem gáncsolják egymást: a maguk elemi módján, közösen mesélnek alakról és formáról. A tárlat január 22-ig megtekinthető a Hegyvidéki Galériában.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma