2017.11.27

Elhunyt november 24-én, kilencvenegy éves korában Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, esszéista és irodalomkritikus, a nemzet művésze. Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta róla Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Az elhunytat az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjává nyilvánítja.

Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta róla Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. A számos díjjal kitüntetett szerző 1926-ban született Újpesten, katonatiszti családban. Nagyváradon, majd 1944-től a bajorországi Thaldorfban járt hadapródiskolába, 1948-ban Budapesten, esti iskolában érettségizett le. Kezdetben, 1947-től bőrkereskedő-tanonc volt, azután műszaki rajzoló tanfolyamra járt, végül húsipari segédmunkás lett a Zeidl Húsgyárban. Ezt követően, 1948-ban beiratkozott az ELTE magyar-német-orosz szakára, ahonnan elbocsátották, csakúgy, mint az ezután felvett filozófia és esztétika szakokról. A Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán tanult tovább, de aztán innen és az ország összes főiskolájáról is kitiltották. Vasadi Péter 1952-től a Konzerv- és Húsipari Szállítási Vállalat (KOHUSZ) tervező csoportjának vezetője volt, közben közgazdasági tanulmányokat folytatott, 1956-ban pedig a vállalat forradalmi munkástanácsának titkára lett. Később, 1967-től 1986-os nyugdíjba vonulásáig az Új Ember és a Vigília szerkesztője, újságírója volt, 1968 és 1970 között elvégezte a MÚOSZ újságíró iskoláját.


Vasadi
Fotó: MTI/Czimbal Gyula

 

Irodalmi pályakezdése a hetvenes évek elejére, a második világháború utáni magyar líratörténet fordulópontjára esik. Noha irodalmi érdeklődése gyerekkorától megvolt, a versírással csak későn kezdett foglalkozni. Első verseivel 1971-ben tűnt fel A magunk kenyerén című antológiában, első önálló kötete, a Jelentés Babylonból 1974-ben jelent meg. Transzcendens fogantatású költészete az irgalom, a szeretet, az emberség erélyeit kutatja. A versek mellett prózaírással is foglalkozott, első esszékötete 1978-ban Tűzjel címmel jelent meg. A szív szüntelen mormolása című levélregényét 1991-ben publikálta. Karcolatait, elbeszéléseit a Tettetés nélkül (1995) című kötetében adta közre, irodalomkritikái, irodalomtörténeti tanulmányait a Csoportkép – Látás, jelek, jelentés, valamint az Egy nap süt idebent (1999) című kötetekben publikálta. A 2014-es Sokan vagyok című kötetében esszéiből válogatott. Utolsó kötete 2016-ban Csönd születik címmel jelent meg.

 

Vasadi Péter munkásságáért 1991-ben József Attila-díjat kapott, 2001-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, 2004-ben Arany János-, 2007-ben Alföld-díjjal tüntették ki. Ugyancsak 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. Vasadi 2012-ben Kossuth-díjat kapott a klasszicizáló világképű, etikai megalapozottságú, keresztény hagyományokat őrző költői-írói munkásságáért, irodalmi életpályája elismeréseként, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

 

„Transzcendens lírája a szabadságra nevel”

Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta az MTI-nek Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a 91 éves korában elhunyt költőre emlékezve. Bár későn kezdett el verset írni, és pályája csupán az 1970-es években indult el sok hányattatás után, Vasadi Péter hatalmas életművet épített fel – hangsúlyozta Szentmártoni János. Vasadi Péter nemzedékének egyik utolsó képviselője, a 20. század nagy tanúja volt, halála hatalmas veszteség az Írószövetség és a magyar irodalom egésze számára – fogalmazott az elnök. Hozzáfűzte: leginkább talán Pilinszky Jánoséval rokonítható lírája mellett Vasadi Péter prózai és esszéírói teljesítménye is jelentős. Esszéiben verseihez hasonló költői tömörséggel, izzó nyelven fogalmazta meg örök emberi üzeneteit – emelte ki. Szentmártoni János szerint Vasadi Péter önmagát közvetítőnek tekintette, aki „csupán” átengedi magán a felsőbb sugallatokat. Vasadi Péter a Magyar Írószövetség örökös tagja.


read-2890857_960_720
Fotó: pixabay.com

 

„Költészetét mély metafizikai érdeklődés jellemzi”

Vasadi Péter költészetét a mély metafizikai érdeklődés és a keresztény hit bizonytalan bizonyossága élteti. Írásai úgy világítják át életünket, hogy közben mentesek maradnak mindenféle moralizáló tendenciától – mondta Végh Attila József Attila-díjas költő, próza- és esszéíró. Hozzáfűzte: Vasadi Péter halálával a magyar irodalom olyan alkotót veszített, akit bár gyakran illettek a „katolikus költő” szókapcsolattal, ez mégsem illett rá. „Aki kimondottan katolikus irodalomra vágyik, az általában nem is érti Vasadit, mert az ő verseiben semmi nincs, ami közhelyes volna. Ő utálta a hit- és eszmekufárokat, a hitet és/vagy a szellemet pusztán kényelmi berendezkedésként megélőket” – hangsúlyozta Végh Attila, akinek 2005-ben közös dialóguskötete jelent meg Vasadi Péterrel A kígyó bőre címmel. „Vasadi Péter versei, prózai művei és esszéi szerves egységben állnak. Egymást építik, ássák, magyarázzák. Vasadi Péter keresztény volt és költő. Kereszténynek nem költő, költőnek nem keresztény. Egyik Vasadi sosem kenegette hájjal a másik Vasadit. Nem is volt sosem két Vasadi, csak egy. És most, hogy már egy sincs, nagyon fog fájni” – fogalmazott.



Forrás: MTI

Jomadarak-1

2018.05.24

Milyen egy igazi madárkórház? Itt is vannak műtők, fehér köpenyes orvosok? És min mennek keresztül az itt lábadozó madarak? Halász Margit a Hortobágyi Madárkórházban és környékén gyűjtött anyagot új, ifjúsági regényéhez. Aki szereti az állatos történeteket, a népmeséket, a humort, a kalandot és a krimit, annak el kell olvasnia a Jómadarak pácban című művet! Cikkünkben az írónőt kérdeztük a műről.

Roth2

2018.05.23

Nyolcvanöt évesen elhunyt Philip Roth, a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja. Halálát helyi idő szerint május 22-én este jelentette az amerikai média. Huszonöt könyve jelent meg, legismertebb művei az 1959-es Isten veled, Columbus, az 1969-es A Portnoy-kór és az 1990-es évek végén keletkezett „amerikai trilógiája”, amelynek első kötetével, az Amerikai pasztorállal Pulitzer-díjat is nyert.

LID_nyertesek_2018_sm

2018.05.16

Harmadik alkalommal adták a Libri Könyvkereskedelmi Kft. által alapított Libri irodalmi díjat és Libri irodalmi közönségdíjat május 15-én a Budapest Music Centerben ünnepélyes gála keretében. Idén az irodalmi díjat Tompa Andrea Omerta – Hallgatások könyve című regénye kapta, a közönség pedig Bödőcs Tibor Addig se iszik című paródiakötetét szerette a legjobban.

Catherine Deneuve francia filmsztár játssza a főszerepét a 71. cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmát nyert japán Kore-eda Hirokazu következő játékfilmjének. A filmben – amelynek nem végleges címe Az igazság Catherine-ról – az Oscar-díjas Juliette Binoche, Ludivine Sagnier francia színésznő és Ethan Hawke amerikai színész is szerepet vállalt. Catherine Deneuve egy férfiak által csodált filmsztárt fog alakítani, aki, miközben egy sci-fi filmet forgat, az emlékiratait publikálja. A könyvnek köszönhetően találkozik újra lányával, akit Juliette Binoche alakít.

Fred Vargas francia írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában – jelentette be döntését a zsűri május 24-én Oviedóban. Az indoklás szerint Fred Vargas művei eddig ismeretlen irodalmi horizontokat nyitnak az olvasó számára, újjáélesztik a krimi műfaját. A 60 éves régész, történész, középkor-szakértő a tudományos esszéi mellett több mint húsz bűnügyi regény szerzője, amelyek közül tizenkettőnek Jean-Baptiste Adamsberg felügyelő a főhőse. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, a kategória nyertesét 21 ország 35 jelöltje közül választották ki.

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság május 24-én azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét. Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálást követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre amerikai állampolgár.Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.

Háromnapos országos fafaragó konferencia kezdődött május 25-én Zalaegerszegen és kiállítás nyílik a faműves pályázatra beküldött munkákból. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésben zajló konferencia és kiállítás központi témája a tárgyalkotó népművészet megújítása a természetes anyagok – szaru és a csont – felhasználásával. A zalaegerszegi találkozóra az ország minden tájáról érkeznek fafaragók. A kiállítás június 24-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, a pályamunkákat szeptemberben Budapesten, a Népi Iparművészeti Múzeumban mutatják be.

Idris Elba alakítja a Notre Dame-i toronyőrt a Victor Hugo regényéből a Netflix számára készülő új filmben. A filmsztár rendezője, valamint társproducere is lesz az új adaptációnak, és a film zenéjét is ő jegyzi. A napjainkba helyezett történet forgatókönyvét Michael Mitnick írja. Idris Elbának nem ez az első rendezése, Yardie című krimijét idén a Sundance filmfesztiválon vetítették. A színészt a filmvásznon legutóbb a Hegyek között és a Thor: Ragnarok című produkcióban láthatták a mozinézők, de szerepelt a Bosszúállók: Végtelen háború című képregényfilmben is.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

2018_01_02_BenCaplan-3246_JamieKronick

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma