hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.14

Kodolányi János posztumusz Kossuth-díjas íróra (1899-1969) emlékeztek születésének 120. és halálának 50. évfordulója alkalmából szerdán a Farkasréti temetőben, Budapesten.

Kodolanyi_sirja_2
Fotó: MTI/Mónus Márton


A Magyar Írószövetség és a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) közös megemlékezésén Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója kiemelte: Kodolányi János gondolatai mai napig iránytűt jelentenek mindannyiunk számára. Történelmi regényei a magyar sorsot igyekeztek feltárni, lelkesen kutatta a középkori magyarság történetét, leghíresebb művei a honfoglalás és a tatárjárás időszakát idézik fel.


Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke úgy fogalmazott: Kodolányi János műveiben valóságos magyar mitológiát teremt, művészete a magyar próza legnemesebb hagyományaihoz kapcsolódik. Látomásainak és indulatainak kifejezésére archaizáló elemekkel színezett, költői erővel átitatott önálló és eredeti nyelvet alkotott. Végtelenül szubjektív és kitárulkozó művész volt, az élettények és a művek között szoros kapocs ismerhető fel.


kodolanyi
Kodolányi János
Forrás: kodolanyi.hu


Élete egy-egy szakaszában újabb és újabb eszmékért lelkesedett, hogy ugyanazokból hamarosan kiábránduljon, új célokat tűzve maga elé. Részt vett a munkásmozgalomban, majd szakított vele; megismerkedett a freudizmussal, marxizmus és istenhit hagyott nyomott pályáján, az örök magyar és az örök emberi vonásokat kutatta – mondta. Szentmártoni János felidézte azt is: Kodolányi János életművét 1990-ben a Magyar Írószövetség javaslatára ismerték el posztumusz Kossuth-díjjal.


Az író 2002 óta védett sírjánál a megemlékezésen koszorút helyezett el az író családja, valamint a NÖRI, a Magyar Írószövetség, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), a Kodolányi János Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Szent István Társulat és a Magyar PEN Club is.


Kodolanyi_sirja
Fotó: MTI/Mónus Márton


Kodolányi Jánost a második Nyugat-nemzedék kiemelkedő prózaírójának tartják, vezető szerepet játszott a népi írók mozgalmában. Pályáját lírikusként kezdte, de 1915 után megjelent első három verseskötetét később megtagadta. Írói munkásságának kezdetét 1922-től számította, ekkor jelent meg Sötétség című elbeszélése a Nyugatban.

Korai prózájában társadalmi kérdésekkel foglalkozott, majd az 1930-as évektől érdeklődése a magyar középkor világa felé fordult. 1945 utáni regényeiben az archaikus múltat idézte fel. Híresek az őstörténetet feldolgozó regényei: A vas fiai, a Boldog Margit és a Julianus barát.


Nagy visszhangot keltettek tanulmánykötetei (Esti beszélgetés, Csendes órák, Zárt tárgyalás). Mitikus regényei is megjelentek: a sumér világot felfedező Vízöntő (Vízözön) és Új ég, új föld, a Jézus alakját és tanítását személyes módon bemutató Én vagyok és a Mózes egyéniségét életre keltő Égő csipkebokor. Széleskörű társadalmi tablókon festette meg korának eseményvilágát Süllyedő világ, Boldog békeidők és Vízválasztó című írásaiban.


Forrás: MTI

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Csender_Levente
2019.05.23

A MANK Alkotóművészeti Szalonjának vendége 2019. május 17-én Csender Levente volt. A József Attila-díjas író rendhagyó mesekönyvvel jelentkezett: A különleges Meditittimó kalandjai című, humorral és mélységekkel megírt, a Magyar Napló Kiadónál megjelent kötete az autizmus univerzumába visz el, hogy a megértést és az elfogadást erősítse az olvasóban a valóság és a csodák között egyensúlyozó történeteken keresztül. A szerzővel Mirtse Zsuzsa író, költő, szerkesztő beszélgetett.

Man-varhegyi
2019.05.23

A szerző a Mágneshegy című regényével érdemelte ki a rangos elismerést. A European Prize for Literature díjat minden évben 11-14 európai ország egy-egy olyan alkotója kapja meg, aki már nem pályakezdő, de még nem tartozik a legelismertebb írók közé.

konyvvasar

2019.05.21

Simon Márton, Pályi András és Berta Zsolt mutatkozik be a szerdán kezdődő varsói nemzetközi könyvvásáron, amelyen a magyar irodalom klasszikusai, Krúdy Gyula és Márai Sándor műveinek új lengyel fordításait is bemutatják.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma