IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2010.03.16

"Nagyon sokat jelent nekem a Széchenyi-díj. Annak a visszaigazolását érzem benne, hogy, bár mindig speciális dolgokkal foglalkoztam, úgy látszik, azokkal mégis sikerült felkeltenem az érdeklődést. Legalábbis az ember szereti ebben az illúzióban ringatni magát" - mondta Pór Péter irodalomtörténész abból az alkalomból, hogy nemzetközi elismertségű líratörténeti és elméleti munkásságáért átvehette a Széchenyi-díjat.

 Pór Péter

(MTI) - A franciaországi Rouen közelében, Mont-Saint-Aignanban élő irodalomtörténész 1940-ben született Magyarországon. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-francia szakon végzett, majd az Irodalomtudományi Intézet munkatársa volt, ahol a XIX-XX. század fordulójának magyar irodalmával foglalkozott. Magyarországot elhagyván először a németországi Siegen egyetemén (1979-1983), majd a franciaországi Nancyban (1983-1985) tanított, 1985-től nyugdíjazásáig a francia Országos Tudományos Kutatóközpont (CNRS - Centre National de la Recherche Scientifique) munkatársa volt.
   
"Külföldön nem próbáltam meg magyar irodalomtörténetet tanítani, de nem is lett volna rá lehetőségem" - hangsúlyozta. Kutatási területe Baudelaire-től az avantgárd korszakáig terjedő francia és német összehasonlító líratörténet lett, legfőbb munkáiban Guillaume Apollinaire és Rainer Maria Rilke költészetéről írt. Sokat foglalkozott a XIX. század végének irodalmi összefüggéseivel és kapcsolataival is, amelyekről szóló írásai legutóbbi, franciául megjelent kötetében olvashatók.
   
Magyarul - a rendszerváltást követően - elsősorban a Holmi és a BUKSZ folyóiratokban publikált, a Balassi Kiadónál Léted felirata címmel 2002-ben jelentek meg válogatott tanulmányai. A kortárs magyarországi irodalmi kutatások közül a József Attila költészete körüli vitákat követi közelebbről, azokról értékelő írásokat is közölt. Pór Péter elárulta, hogy jelenleg Rilkéről szóló, harmadik német nyelvű kötetén dolgozik és kritikákat ír magyarországi felkérésekre.
   
A több mint negyedszázada Franciaországban élő irodalomtörténész a magyar irodalom franciaországi helyzetét "nagyon szkeptikusan" látja.
   
"Vannak olyan szerzők, akiknek sikerük van, de nem tartom őket olyan sokra, mint amekkora elismerést aratnak" - hangsúlyozta Pór Péter, példaként említve Márai Sándort. "Okkal vagy ok nélkül, tévedésből vagy igazsággal, de különösen azokat a regényeit tartom sokkal kevesebbre, amelyeknek sikerük van, mint például A gyertyák csonkig égnek" - tette hozzá.
   
A kortárs magyar irodalomról Pór Péter elmondta: hazalátogatásai során sok új magyar regényt vásárol és barátaitól is kap időnként könyveket. Ezek alapján az az általános benyomása, hogy "a magyar irodalom stílusa és iránya nagyon határozottan megváltozott ahhoz képest, amit ő még jól ismert".
   
"Nekem kicsit idegen az a forma, ahogy a mai írók írnak, de nem vitatom el egyesek nagy tehetségét. Ahogy az ember öregszik, elmegy mellette a világ, és feltehetően ez történik most velem is" - fogalmazott az irodalomtörténész.
 
Korábban:

lukoviczky

2012.08.31
Pénteken és szombaton egymás mellett tekinthető meg az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika hazánkban található mindkét példánya a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban.
2012.08.31
Több évtizedes hagyományt teremt újjá Keszthely városa: szeptember első hetében újra megrendezik a Balatoni Íróhetet tizenegy fiatal irodalmár – írók, költők, műfordítók és kritikusok – részvételével.
2012.08.30
A Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató pályázatának folytatására tett javaslatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE): az elképzelés szerint a pályázat kiírója az NKA Könyvkiadás Kollégiuma évi 400 millió forintos kerettel hirdetné meg a magyarországi és határon túli kiadókat megszólító Márai-pályázatot.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma