2010.03.16

"Nagyon sokat jelent nekem a Széchenyi-díj. Annak a visszaigazolását érzem benne, hogy, bár mindig speciális dolgokkal foglalkoztam, úgy látszik, azokkal mégis sikerült felkeltenem az érdeklődést. Legalábbis az ember szereti ebben az illúzióban ringatni magát" - mondta Pór Péter irodalomtörténész abból az alkalomból, hogy nemzetközi elismertségű líratörténeti és elméleti munkásságáért átvehette a Széchenyi-díjat.

 Pór Péter

(MTI) - A franciaországi Rouen közelében, Mont-Saint-Aignanban élő irodalomtörténész 1940-ben született Magyarországon. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-francia szakon végzett, majd az Irodalomtudományi Intézet munkatársa volt, ahol a XIX-XX. század fordulójának magyar irodalmával foglalkozott. Magyarországot elhagyván először a németországi Siegen egyetemén (1979-1983), majd a franciaországi Nancyban (1983-1985) tanított, 1985-től nyugdíjazásáig a francia Országos Tudományos Kutatóközpont (CNRS - Centre National de la Recherche Scientifique) munkatársa volt.
   
"Külföldön nem próbáltam meg magyar irodalomtörténetet tanítani, de nem is lett volna rá lehetőségem" - hangsúlyozta. Kutatási területe Baudelaire-től az avantgárd korszakáig terjedő francia és német összehasonlító líratörténet lett, legfőbb munkáiban Guillaume Apollinaire és Rainer Maria Rilke költészetéről írt. Sokat foglalkozott a XIX. század végének irodalmi összefüggéseivel és kapcsolataival is, amelyekről szóló írásai legutóbbi, franciául megjelent kötetében olvashatók.
   
Magyarul - a rendszerváltást követően - elsősorban a Holmi és a BUKSZ folyóiratokban publikált, a Balassi Kiadónál Léted felirata címmel 2002-ben jelentek meg válogatott tanulmányai. A kortárs magyarországi irodalmi kutatások közül a József Attila költészete körüli vitákat követi közelebbről, azokról értékelő írásokat is közölt. Pór Péter elárulta, hogy jelenleg Rilkéről szóló, harmadik német nyelvű kötetén dolgozik és kritikákat ír magyarországi felkérésekre.
   
A több mint negyedszázada Franciaországban élő irodalomtörténész a magyar irodalom franciaországi helyzetét "nagyon szkeptikusan" látja.
   
"Vannak olyan szerzők, akiknek sikerük van, de nem tartom őket olyan sokra, mint amekkora elismerést aratnak" - hangsúlyozta Pór Péter, példaként említve Márai Sándort. "Okkal vagy ok nélkül, tévedésből vagy igazsággal, de különösen azokat a regényeit tartom sokkal kevesebbre, amelyeknek sikerük van, mint például A gyertyák csonkig égnek" - tette hozzá.
   
A kortárs magyar irodalomról Pór Péter elmondta: hazalátogatásai során sok új magyar regényt vásárol és barátaitól is kap időnként könyveket. Ezek alapján az az általános benyomása, hogy "a magyar irodalom stílusa és iránya nagyon határozottan megváltozott ahhoz képest, amit ő még jól ismert".
   
"Nekem kicsit idegen az a forma, ahogy a mai írók írnak, de nem vitatom el egyesek nagy tehetségét. Ahogy az ember öregszik, elmegy mellette a világ, és feltehetően ez történik most velem is" - fogalmazott az irodalomtörténész.
 
Korábban:
2012.08.31
Pénteken és szombaton egymás mellett tekinthető meg az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika hazánkban található mindkét példánya a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban.
2012.08.31
Több évtizedes hagyományt teremt újjá Keszthely városa: szeptember első hetében újra megrendezik a Balatoni Íróhetet tizenegy fiatal irodalmár – írók, költők, műfordítók és kritikusok – részvételével.
2012.08.30
A Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató pályázatának folytatására tett javaslatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE): az elképzelés szerint a pályázat kiírója az NKA Könyvkiadás Kollégiuma évi 400 millió forintos kerettel hirdetné meg a magyarországi és határon túli kiadókat megszólító Márai-pályázatot.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma