NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2010.03.16

"Nagyon sokat jelent nekem a Széchenyi-díj. Annak a visszaigazolását érzem benne, hogy, bár mindig speciális dolgokkal foglalkoztam, úgy látszik, azokkal mégis sikerült felkeltenem az érdeklődést. Legalábbis az ember szereti ebben az illúzióban ringatni magát" - mondta Pór Péter irodalomtörténész abból az alkalomból, hogy nemzetközi elismertségű líratörténeti és elméleti munkásságáért átvehette a Széchenyi-díjat.

 Pór Péter

(MTI) - A franciaországi Rouen közelében, Mont-Saint-Aignanban élő irodalomtörténész 1940-ben született Magyarországon. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-francia szakon végzett, majd az Irodalomtudományi Intézet munkatársa volt, ahol a XIX-XX. század fordulójának magyar irodalmával foglalkozott. Magyarországot elhagyván először a németországi Siegen egyetemén (1979-1983), majd a franciaországi Nancyban (1983-1985) tanított, 1985-től nyugdíjazásáig a francia Országos Tudományos Kutatóközpont (CNRS - Centre National de la Recherche Scientifique) munkatársa volt.
   
"Külföldön nem próbáltam meg magyar irodalomtörténetet tanítani, de nem is lett volna rá lehetőségem" - hangsúlyozta. Kutatási területe Baudelaire-től az avantgárd korszakáig terjedő francia és német összehasonlító líratörténet lett, legfőbb munkáiban Guillaume Apollinaire és Rainer Maria Rilke költészetéről írt. Sokat foglalkozott a XIX. század végének irodalmi összefüggéseivel és kapcsolataival is, amelyekről szóló írásai legutóbbi, franciául megjelent kötetében olvashatók.
   
Magyarul - a rendszerváltást követően - elsősorban a Holmi és a BUKSZ folyóiratokban publikált, a Balassi Kiadónál Léted felirata címmel 2002-ben jelentek meg válogatott tanulmányai. A kortárs magyarországi irodalmi kutatások közül a József Attila költészete körüli vitákat követi közelebbről, azokról értékelő írásokat is közölt. Pór Péter elárulta, hogy jelenleg Rilkéről szóló, harmadik német nyelvű kötetén dolgozik és kritikákat ír magyarországi felkérésekre.
   
A több mint negyedszázada Franciaországban élő irodalomtörténész a magyar irodalom franciaországi helyzetét "nagyon szkeptikusan" látja.
   
"Vannak olyan szerzők, akiknek sikerük van, de nem tartom őket olyan sokra, mint amekkora elismerést aratnak" - hangsúlyozta Pór Péter, példaként említve Márai Sándort. "Okkal vagy ok nélkül, tévedésből vagy igazsággal, de különösen azokat a regényeit tartom sokkal kevesebbre, amelyeknek sikerük van, mint például A gyertyák csonkig égnek" - tette hozzá.
   
A kortárs magyar irodalomról Pór Péter elmondta: hazalátogatásai során sok új magyar regényt vásárol és barátaitól is kap időnként könyveket. Ezek alapján az az általános benyomása, hogy "a magyar irodalom stílusa és iránya nagyon határozottan megváltozott ahhoz képest, amit ő még jól ismert".
   
"Nekem kicsit idegen az a forma, ahogy a mai írók írnak, de nem vitatom el egyesek nagy tehetségét. Ahogy az ember öregszik, elmegy mellette a világ, és feltehetően ez történik most velem is" - fogalmazott az irodalomtörténész.
 
Korábban:
2012.08.31
Pénteken és szombaton egymás mellett tekinthető meg az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika hazánkban található mindkét példánya a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban.
2012.08.31
Több évtizedes hagyományt teremt újjá Keszthely városa: szeptember első hetében újra megrendezik a Balatoni Íróhetet tizenegy fiatal irodalmár – írók, költők, műfordítók és kritikusok – részvételével.
2012.08.30
A Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató pályázatának folytatására tett javaslatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE): az elképzelés szerint a pályázat kiírója az NKA Könyvkiadás Kollégiuma évi 400 millió forintos kerettel hirdetné meg a magyarországi és határon túli kiadókat megszólító Márai-pályázatot.

1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt egy Marcel Proust-mű első kiadása Pierre Bergé francia üzletember legendás könyvtárának árverésén pénteken Párizsban. Ez a legnagyobb összeg a világon, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. Marcel Proust (1871-1922) Az eltűnt idő nyomában című, hétkötetes regényfolyamának első könyve, a Swann eredeti, japán papírra nyomott kiadásának ez az egyes számot viselő példánya, melyet az író barátjának, Lucien Daudet-nek ajándékozott 1913 végén.

A Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi tehetségkutató verseny mintegy ezer résztvevője közül kiválasztott 40 énekes július 21. és 26. között a prágai Nemzeti Színház történelmi épületének színpadán méri össze tudását. A zenei kíséretet az opera zenekara biztosítja Plácido Domingo vezényletével. A negyven résztvevő először három selejtező körben mérkőzik meg egymással, közülük tízen jutnak be a döntőbe, ahol öt kategóriában fogják értékelni az énekeseket. Az Operaliát korábban mások mellett London, Los Angeles, Párizs, Verona, Mexikóváros és Peking látta vendégül.

Az egri minaret világviszonylatban egyedülálló értéket képvisel: ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Állami támogatásból nemcsak a torony újult meg, hanem annak közvetlen környezetét is helyreállították. A beruházás több ütemben valósult meg. A torony ideiglenes megtámasztását, a régészeti feltárásokat és a falkutatást követően először az alapozás megerősítési munkálatai és az alsó burkolókövek cseréje, rekonstrukciója történt meg, majd a felső rész burkolatának javítása, a csúcsdísz és az erkély felújítása következett.

A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templomban ad adventi koncertet a Makám együttes december 22-én szombaton Ó, gyönyőrű éj címmel. Az est során Sík Sándor verseire készült dalok is elhangoznak. A zenekarban Krulik Zoltán mellett ezúttal Bede Sári és Magyar Bori (ének), Boros Attila (basszusgitár), Varga Bori (szaxofon), Szabó Árpád (hegedű), Gyulai Csaba (cajon és gadulka) szerepel. Közreműködik az örmény fúvós hangszert, a dudukot megszólaltató Juhász Endre, valamint Bálint Péter, aki az ausztrál őslakosok kürtjén, a didgeridoo-n játszik. A koncertről filmfelvétel készül.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma