IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2005.12.13

Öt év alatt hat díjazott – ez maradt a Magyarország Európában Alapítvány által alapított elismerés mérlege.

2006-ban már nem adják át a Magyar Irodalmi Díjat. A 2001-től évi ötmillió forinttal járó elismerés adományozója, a Magyarország Európában Alapítvány befejezi ezt a programot – írta a Népszabadság. A Göncz Árpád volt államfő elnökletével létrejött alapítvány eredetileg öt évre vállalta a kötelezettséget a díj kifizetésére, ez az időszak pedig letelt. Az alapítvány célja az volt, hogy más új díjak is szülessenek, amelyek átvehetik a szerepet.

Az elismerést az elmúlt öt évben Esterházy Péter, Rakovszky Zsuzsa, Bodor Ádám, Szilágyi István (aki nem vette át), Parti Nagy Lajos és Tolnai Ottó kapták meg. Az idei két nagy esélyesnek Spiró György és Nádas Péter számított.

Nem a Magyar Irodalmi Díj az egyetlen, amely megszűnik: idén utoljára adták át például az Arany János- és a Szinnyei Júlia-díjakat -- mögülük is kivonult a támogató.

Esterházy Péter a díj átvételekor, 2001-ben ezt a beszédet mondta:

„Tíz évvel ezelőtt nem mondtam volna, de most mondom: egyre kevésbé szeretek nyilvánosan értelmes ember módjára beszélni, értelmiségiként megnyilvánulni. Ha nincs rendje a beszédnek, ha nincs rendje a szavaknak, mert nincs rendje a fogalmaknak, ha mint egy üres térben állnánk, ahol nincs mihez viszonyítani, vagy csupán esetlegesen, akkor az ilyen beszédre óhatatlanul ráragad valami önkéntelen önös nagyképűség, kicsi gőg, de leginkább fontoskodás. Valahogy eltűnik az objektum a megszólaló szubjektumban. Hogy úgy mondjam. Persze van, amikor beszélni kell, például, ha baj van, és igent kell mondani és nemet kell mondani, akkor is, ha ez a komolyság komolykodásnak tetszik. De ha nincsen baj, s a baj csak elvétve jelentkezik egy nagy irodalmi díj ábrázatában, akkor jobban bízom a regényhősökben.

Már túljártam életem felén, amikor egy szeles tavaszi napon eszembe jutott, nem, javítás, összefutottam Esti Kornéllal.

- Édes öregem - közölte azonnal vigyorogva - , megkínáltak egy bazi nagy irodalmi díjjal.

- Bazival? - kérdeztem gyanakodva. Általában én szoktam kapni a díjakat.

- Ühüm - mondotta, és fülig szaladt a szája. - Öt egység. - És lelkesen még hozzátette: - Bruttó, kedvesem, bruhuttohó!

Kis csönd lett. Egy jó irodalmi díj az fontos, révedeztem. Ezért nehéz gründolni. Tekintély, pénz, szerencse… Fontos annak, aki adja, és fontos annak, aki kapja. Egy díj, amelynek presztízse van, az jót tesz mindenkinek, az egész irodalomnak… az még az olvasónak is fontos.

- És beszédet is fogok tartani! - ragyogott.

- Jesszusom - szögeztem le, és az üres Ég felé fordítottam a tekintetemet. - El tudom képzelni! Valami őszinteségi roham, mi?! Már megint tíz másodperc szótlan, őszinte örülés, mi?! [Tíz másodperc szótlan, őszinte örülés.] És egyébként is! Díjat kapni ebben az országban?! Amelyik azt állítja magáról, hogy van benne becsület, holott egészen nyilvánvalóan nincs benne becsület, helyesebben soha még csak becsülethez hasonló ez meg az se volt benne. Nemcsak félelmetes, nemcsak megfélemlítő, de nevetséges világ is…

- Hát akkor nevess - morogta Esti közönyösen.

- Hanem hogy itt élünk, egy ilyen nemcsak félelmetes, megfélemlítő, de nevetséges világban, ebben a kétségkívül félelmetes, megfélemlítő és nevetséges országban, ebben a legnevetségesebb és legfélelmetesebb hazában, ahol sosem szabad az igazságot kimondani, senkinek és semmiről, mert ebben az országban csak a hazugság visz előre bármit, a hazugság a tömérdek leplezéssel és cirkalmazással és torzítással és megfélemlítéssel…

- Ne krenkold magad, api. Egyébként se állami díj.

- Az jó - mondtam gyorsan. Eszembe ötlött egy Nádas-mondat: Demokráciában az történik meg, amit megtesz az ember. Ha megtesszük, megtörténik, ha nem tesszük meg, nem történik meg. Diktatúrában gyerek marad az ember, megúszni akar és túlélni. Itt meg felnőttként kell viselkedni, szabad, felelős lényként. Nemcsak az állam van és a kiszolgáltatott egyén, hanem létezik a társadalom. Egy ilyen díj éppen a társadalom jelenlétét jelzi és erősíti, annak önállóságáról szól, azt a teret finomítja, melyben a civil megszólalás mégiscsak természetes. - Polgár - bököm ki hangosan. - Talán valami Márai-idézetet is mondhatnál. Szegény Márai. Tíz éve Bibó-idézeteket zsolozsmáztak, most meg Márai-idézeteket zsolozsmáznak, ahogy csillag megy az égen.

A barátom picit megvonta a vállát, alig, csak mintha Rózsa Sándor a szemöldökét össze. Megint kis csönd lett.

- Hát akkor miről akarsz beszélni? - faggatóztam. Úgy hajolt komolyan a fülemhez, mintha megcsókolta volna. Vagy meg is csókolta. És akkor mondott valamit. Rémülten hőköltem hátra.

- Ne! Ne! Nagyon szépen kérlek, azt ne. Azt nem lehet. - Édes öregem, ne félj te semmitől. Ha van szó, azt mondani kell.

Hogy én nem félek - dehogynem -, csak ez most nem volna aktuális, illetve hogy most még ne, hogy kérnék még egy kis haladékot, nem sokat, egy kicsit csak, tényleg kevéssel is beérném…

- Megőrültél? - nézett rám döbbenten s viszolyogva. - Úgy beszélsz velem, mintha én volnék a Halál… Mondhatom, szép kis barát vagy… Igazán köszönöm, őrület, köszönöm szépen!

Köszönöm szépen.”

A Magyarország Európában Alapítvány honlapja ITT.


lukoviczky

2012.08.31
Pénteken és szombaton egymás mellett tekinthető meg az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika hazánkban található mindkét példánya a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban.
2012.08.31
Több évtizedes hagyományt teremt újjá Keszthely városa: szeptember első hetében újra megrendezik a Balatoni Íróhetet tizenegy fiatal irodalmár – írók, költők, műfordítók és kritikusok – részvételével.
2012.08.30
A Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató pályázatának folytatására tett javaslatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE): az elképzelés szerint a pályázat kiírója az NKA Könyvkiadás Kollégiuma évi 400 millió forintos kerettel hirdetné meg a magyarországi és határon túli kiadókat megszólító Márai-pályázatot.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma