IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2011.02.22

Hatvanegy éves korában, hétfőn este elhunyt Olasz Sándor, a Tiszatáj folyóirat főszerkesztője, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető professzora.
 
(MTI) - Olasz Sándor 1949-ben született Hódmezővásárhelyen, 1973-ban a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar-francia szakos diplomát, majd 1978-ban doktori címet, 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
    
1973-tól munkatársként, majd főmunkatársként dolgozott a Tiszatáj folyóiratnál, 1989-ben lett a lap főszerkesztő-helyettese, 1996-ban főszerkesztője. 1986-tól a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd 1988-tól a József Attila Tudományegyetemen tanított. 2007-től tanszékvezetőként irányította a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékét.
    
Több önálló kötete jelent meg Németh Lászlóról, írt Jókai Anna és Sándor Iván műveiről, s több munkájában is foglalkozott a mai magyar regényekkel.
    
Munkásságát többek között Pro Literatura, Németh László- és József Attila-díjjal ismerték el, 2010-ben megkapta szülővárosa Pro Urbe díját és a Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának Gregor József-díját.

lukoviczky

2012.08.31
Pénteken és szombaton egymás mellett tekinthető meg az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika hazánkban található mindkét példánya a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban.
2012.08.31
Több évtizedes hagyományt teremt újjá Keszthely városa: szeptember első hetében újra megrendezik a Balatoni Íróhetet tizenegy fiatal irodalmár – írók, költők, műfordítók és kritikusok – részvételével.
2012.08.30
A Márai-program könyvkiadókat és könyvtárakat támogató pályázatának folytatására tett javaslatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE): az elképzelés szerint a pályázat kiírója az NKA Könyvkiadás Kollégiuma évi 400 millió forintos kerettel hirdetné meg a magyarországi és határon túli kiadókat megszólító Márai-pályázatot.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma