782x90_karacsony_banner_2_ok
2015.04.18

Bár az írás magányos műfaj, a megzenésített és színpadra állított költészet sokakhoz juthat el egyszerre. Ilyen előadásokkal színesített beszélgetések hangzottak el a Vigadó színpadán Albert Gábor, Ács Margit, Ágh István, Kiss Anna, Oláh János, Temesi Ferenc, Tóth Erzsébet részvételével a Tavaszi Irodalmi Gálán április 15-én.

A magyar verseket könnyű megzenésíteni, mert a ritmus adott, elég a dallamot és harmóniát hozzátenni. Több műfajban megzenésített és előadott verseket, jeles költőinkkel és íróinkkal beszélgetéseket hallgathatott a közönség a Vigadóban rendezett Tavaszi Irodalmi Gálán.


Újhelyi Kinga és Rátóti Zoltán színművészek versfelolvasásával kezdődött a Tavaszi Irodalmi Gála a Vigadó dísztermében április 15-én. Az elhangzottak közül Ágh István: Küldjél csomagot című alkotását később a Kaláka együttes megzenésítésében is hallhattuk Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel előadásában.


irodalmigalaOlahKisAghKovesdi


Marsall László: „Magyarnak lenni” című emblematikus verse után következtek még Kiss Anna: Ez még a holt regék világa, Tamás Menyhért: Az Ima-Asszony, Székely szonett, Kiss Benedek: Nyáresti delírium című költemények. A színészek kiváló előadásában Lászlóffy Csaba: Az a plusz Y kromoszóma és Sejtek szonettje hangzott még el, s a néhány nappal korábban elhunyt költő emléke előtt egy perces néma felállással tisztelegtek a jelenlévők.


A lírai hangulatot teremtő szavalatok után beszélgetést hallhattunk a Magyar Művészeti Akadémia monográfia sorozatáról. Ács Margit író, kritikus ismertette a „Közelképek írókról” könyveit, ami egyik legjobb vállalkozásuk, és már a köztestületté alakulás kezdetén programba került a kiadás. Korábban hiányosan jelentek meg ilyen összefoglaló munkák, amelyek eligazítottak volna egy-egy életműben. Diákok, tanárok és érdeklődő olvasók számára egyaránt jól használhatók, mert arra törekedtek, hogy egyszerre legyen olvasmányos, ugyanakkor szakmailag korrekt. A jelen lévő Albert Gábor és Temesi Ferenc beszéltek a róluk szóló monográfiákról: Albert Gábor Illyés Gyulát idézve életművét egy asztag-rakás felrakójaként látja. Temesi Ferencről Vasy Géza irodalomtörténész írt könyvet, de a Temesi-életmű még természetesen lezáratlan, két regényen és egy drámán is dolgozik az író elmondása szerint.


irodalmigalaUjhelyiKRatotiZ


Kultúránk kezdetén a versek szorosan az énekléshez kötődtek, amin a könyvnyomtatás megjelenése változtatott: ének és vers különvált. Ezen a tavaszi gálán újra együtt hallhattuk többféle megzenésítésben kortárs költőink alkotásait. Tóth Erzsébet verseiből Kőrózsa címmel színházi estet állítottak össze Újhelyi Kinga és Lukács Miklós zeneszerzők. A közönség részleteket hallhatott Újhelyi Kinga, Lukács Miklós és Novák Csaba együttesétől, A nap végén című, különösen szuggesztív énekelt verssel befejezésként.


Az 1969-ben alakult Kaláka a legismertebb és különösen a gyerekek körében népszerű a verseket megzenésítő együttesek közül. Képviseletükben Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos adtak ízelítőt a magyar kortárs költészetből válogatott darabokból. A különböző szövegek humoros, játékos, vagy megrendítő hazaszeretetről tanúskodó hangulatára ráérző zenei feldolgozásban hallhattuk Kiss Anna: Öreglegények, Ferenczes István: Virágének, Kányádi Sándor: Dél keresztje alatt, Kuplé a vörös villamosról és Oláh János Bornemissza óta című dalokat.


irodalmigalaGryllusVesDkalakazenek1


A zenével, verssel megidézettek közül Oláh János, Kiss Anna és Ágh István válaszoltak Kövesdi Zsuzsanna és Marx András műsorvezetők kérdéseire, és beszéltek műveikről. Oláh János, akinek nemrég jelentek meg összegyűjtött versei, regényen dolgozik, de Thomas Mannt idézve: „a próza lelke a költészet”, nem szakad el a lírától. Kiss Anna Gyolcs című kétkötetes műve nemrég jelent meg a Kortárs kiadónál és továbbra is verseket ír, Ágh Istvánnak a Nap kiadó adta ki összegyűjtött verseit az életműsorozat részeként. A megzenésítésnek mindnyájan örülnek, Ágh István néha kifogásolja, ha a szöveg háttérbe szorul, vagy a zene nem tetszik igazán.


Utolsó részként egy valóban újfajta megzenésítést hallhattunk: Ferenczi Györgyöt és a Rackajam együttest. A szájharmonikás frontember húsz évesen brácsázni is megtanult a népzene kedvéért, de elsődleges stílusa a rockzenei megformálás. A magyar nyelv olyan szerencsés, hogy alapvetően ritmikus, így a versek megzenésítésénél elég a dallamot és harmóniát hozzátenni. A kezdetben Petőfi versekhez zenét szerző Ferencziéknek mára száznál több megzenésített vers van a repertoárján, és akár több ezres közönség szaval velük együtt koncertjeiken. Ebből nyújtottak át egy csokrot a közönségnek, köztük a legfrissebbet, egy Kiss Anna-vers Ferenczi-féle, akár rögtön dúdolható változatát: Jár nyomomban két kicsi kígyó.


Csanda Mária

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma