NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2016.11.24

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozata november 17-én tartotta ünnepi díjátadóval egybekötött Élőfolyóirat-estjét a Műcsarnok előadótermében. Az idei év könyvdíjainak nyertesei Fekete Vince, Szentmártoni János és Száraz Miklós György József Attila-díjas költők, írók. A szerzők munkáit neves pályatársak méltatták.

Az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője, Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, író köszöntötte az egybegyűlteket, és ismertette az MMA Irodalmi Tagozata 2015-ben alapított könyvdíjainak nyerteseit. A 2016. évi Könyvnívódíjat Szentmártoni János Szomjúság című kötete, valamint Száraz Miklós György Apám darabokban című regénye érdemelte ki. A legnagyobb elismerést, az Év Könyve Díjat idén Fekete Vince Vak visszhang – válogatott és új versek című kötete kapta.

 

20161118_elofolyoirat_dijatadas-4.JPG


Szentmártoni János regényét Filip Tamás Budapestért-díjas költő méltatta. Filip Tamás laudációjában kiemelte, hogy „ez a csontig hatoló szomjúság megidézi Szentmártoni János könyvét, amely az életszomj könyve, a meg nem élt élet iránti vágy könyve”. Fontosnak tartotta elmondani, hogy „a névvel meg nem jelölt szereplők története nem lineáris, hanem körkörös, spirális, de emellett megszakításokkal és újrakezdésekkel tagolt történet”, melyet olvasva „az olvasó sokszor érzi, hogy a szereplők a látszólagos előrehaladás (…) ellenére is mindig ugyanott tartanak: magányuk kellős közepén, ahol dideregve reménykednek abban, egyszer majd megadatik számukra önmaguk és a másik megértése”. A kötetet méltató pályatárs, költőbarát az antik analógiákról is beszélt: „Szentmártoni könyve a görög sorstragédiákra emlékeztet. Átjárja valami ismeretlen mitologikus áramlat, amely nem sodorja el a szereplőket, sőt fölerősíti körvonalaikat, szigetvoltukat. Csupa átok, áldatlanság, keresés, viaskodás démonokkal.” „Senki ne szégyellje a maga történetét” – írja Szentmártoni János a regényében. Ma, amikor újra tör elő a személyesség, amikor a saját történeteink újra egyre nagyobb erővel bírnak, egy-egy ilyen felvállaltan személyes regény egyúttal példát is adhat az utána következő alkotóknak, tehetségeknek.

 

Száraz Miklós György regényét Ferdinándy György József Attila- és Arany János-díjas író laudálta. A külföldön is jól ismert, méltán népszerű író szerint „Száraz kívülről lát és láttat minket. Ha ez egyáltalán lehetséges, egyszerre érzelmesen és tárgyilagosan.”, valamint kiemelte, hogy „Száraz Miklós György az Egészről és az Egésznek szól”; „bátran, minden öncenzúra nélkül kimondhat mindent, amiről mi, többiek, óvatosan hallgatunk”. Hogy levél- és naplóregényt tartunk a kezünkben, aparegényt vagy mindezt egyben – ennek az eldöntését az olvasóra bízza. „A mi irodalmi életünkből nem a nagy művek hiányoznak, hanem – sokkal inkább – az önismeret. A képesség arra, hogy felismerjük a szemünk láttára születő remekműveket. Nem a nyugati mintákat majmoló utánérzéseket (…), hanem az olyan történeteket, amelyeket csak mi tudunk megírni, itt, a Kárpát-medence alacsony égboltja alatt. Mindazt, amit nekünk kell elmondanunk a nagyvilág (szerencsésebb?) népeinek” – hangsúlyozta beszéde végén az író. Száraz Miklós György szerinte megírta az új évezred első magyar nagyregényét.


20161118_elofolyoirat_dijatadas.JPG


A legnagyobb díjat, az Év Könyve Díjat idén Fekete Vince Vak visszhang – válogatott és új versek című kötete kapta. Az Erdélyben élő költő kötetét – és egyúttal Fekete Vince költészetét – Ágh István Kossuth-díjas költő mutatta be. „Fekete Vince nemzedékét 20–25 évesen érte a romániai rendszerváltozás, és mint a szerencse gyermekei, kezdték pályájukat a megalázott, sok testi-lelki kínt elszenvedett elődeik után. Újat akartak – ellenükben is. Más nyelven kellett megszólalniuk, szabadon, szabadszájúan, még a nyelvi salakot is költészetre érdemesítve” – foglalta össze Fekete Vince nemzedékének helyzetét Ágh István. Fekete Vince költői habitusáról pedig azt mondta, hogy „alapvető emberi dolgokat, mindennapi létezést, szerelmet, betegséget és halált foglalta költeményeibe, a természetet és a székelységet élte át mint olyan modern költő, akinek népe és földje van, és Isten kezébe teszi a sorsát”. „Amikor megtalálta önmagát a verseiben, a verseket sugárzás, az igazi nagy költészetre jellemző aura vette körül. Fölért arra a határra, amelyen túl már nem érvényesülnek idegen -izmusok, stílusirányok, csak az egyéniség belső kényszere. Még akkor is, ha a posztmodern építkezés a verseiben fölfedezhető” – állapította meg Ágh István, és kiemelte, hogy „Fekete Vince a szeretet poétikáját műveli”.


A díjakat Mezey Katalin tagozatvezető adta át.

 

20161118_elofolyoirat_dijatadas-10.JPG
Száraz Miklós György, Fekete Vince, Szentmártoni János (balról jobbra)


Az esten a díjazott alkotók műveiből Szélyes Imre és Lux Ádám színművész olvasott fel részleteket, az est moderátora Bíró Gergely, a Magyar Napló irodalmi folyóirat megbízott főszerkesztője volt. Az estet a Duo Encanta Együttes tagjai: Szlama Annamária és Szamosi Liza gitárművészek tették teljessé hangulatos gitármuzsikájukkal.



Mirtse Zsuzsa

Fotó: Magyar Művészeti Akadémia

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

gyori-mark-R

2019.09.18

Győri Márk apja hippilelkész volt, az első keresztény rockbandát ő alapíotta. Ő tehénpásztornak készült, de operatőr lett, nem is akármilyen: az első magyar, aki netflixes filmet fényképezett, a Calibre című „skót Gyilkos túrát”, amely még Stephen Kingre is a frászt hozta. Dolgozott mások mellett Peter Stricklanddal (Varga Katalin balladája), Sopsits Árpáddal (A hetedik kör), a Mátyássy Áron rendezte Víkend című film fényképezéséért pedig Aranyszem-díjat kapott. Soós Tamás interjúja.

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

Le kell bontani a Sheraton-lánc egy szállodáját Cuzco városában, mert építésekor ötszáz éves inka falakat romboltak le – döntött egy perui bíróság. Arról is döntöttek, hogy a lerombolt inka falakat újra kell építeni. A hétemeletes szállodát olyan városrészben, Cuzco történelmi belvárosában emelték, ahol az épületek magasságát két emeletben korlátozzák. A kulturális minisztérium korábban az építtetőt 2,2 millió dollárra (664 millió forint) büntette. A hatóságok 2016-ban állították le az építkezést, amikor már majdnem készen állt a szálloda. Cuzco történelmi városközpontja 1983-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

image002

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma