2017.02.02
Jámbor-Miniska Zsejke
A magyar kultúra napja alkalmából számos kulturális intézmény érdemelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) rangos díjait. A január 22-én rendezett ünnepség keretében adták át a Könyvtári Minőség Díjat, a Minősített Közművelődési Intézmény és a Minősített Könyvtár Címeket. Az elismerés kapcsán kérdeztünk díjazottakat.

„Annak különösen örülnünk kell, hogy a magyar kultúra jeles követei, akik a tudás átadásának mélységeiben járatosak és a kultúra titkait közvetítik a haza minden szegletébe, áldozattal és hozzáértéssel végzik munkájukat” – fogalmazott Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke az elismerések átadása előtt.


A Minősített Közművelődési Intézmény Címet minden évben azon közművelődési tevékenységet végző intézmények nyerhetik el, amelyek a közművelődési minőségfejlesztés területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Idén a XV. kerületi Csokonai Kulturális és Sportközpont, a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ, a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ, a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ, a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ, a Csongrádi Művelődési Központ és Városi Galéria, illetve a vésztői Sinka István Művelődési Központ és Városi Könyvtár érdemelte ki az elismerést.


abanovakszolnok
Aba-Novák Agóra Kulturális Központ


Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ módszertani referense, Tőgyiné Farkas Éva megkeresésünkre elmondta: az, hogy intézményük elnyerte a címet, a tevékenységeikben, szolgáltatásaikban tetten érhető minőségirányítás területén végzett szakmai munka elismerése. „Komoly, elhivatott csapatmunka értékelése, amelyet évek óta végzünk annak érdekében, hogy látogatóink, vendégeink minél elégedettebbek legyenek” – tette hozzá.

Úgy véli, a címet azzal érdemelték ki, hogy az intézményben szabályozták a folyamatokat, és kidolgozták az egységes dokumentumok használatát. A mindennapokban ez úgy érhető tetten, hogy egyformán terveznek, egységes módszereket alkalmaznak a rendezvények és szolgáltatásaik lebonyolítása során. Nagy gondot fordítanak az értékelésre is, ami nem nélkülözi a folyamatos fejlesztés szükségességét.

A módszertani referens azt is hozzáfűzte, hogy a cím elnyerése olyan erkölcsi elismerés minden munkatárs számára, amely kihat a mindennapjaikra. Az intézmény legfontosabb célja, hogy a folyamatos fejlesztés által továbbra is minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak látogatóik számára.


tothlajoscsokonai
Tóth Lajos, a Csokonai Kulturális és Sportközpont igazgatója az intézmény avatásán


A fővárosi intézmények közül a Csokonai Kulturális és Sportközpont érdemelte ki az elismerést. Tóth Lajos, a központ igazgatója a Kultúra.hu-nak így nyilatkozott: „Természetesen, mint mindenkinek, nekünk is örömet szerzett a megtisztelő szakmai elismerés. Jó munkatársakkal persze könnyebb teljesíteni, mert ez csapatmunka: tizenhat telephelyen csaknem 110 alkalmazottal dolgozó, nagy intézmény vagyunk, szakmai koncepciónk legfontosabb eleme a kulturális közösségek támogatása. Az értékelésen kiállítás, képzés, művelődő közösség, rendezvény és tábor területeken díjazták munkánkat. Reméljük, hogy fenntartónkkal, a XV. kerületi önkormányzattal és – ami talán még fontosabb – a XV. kerület három városrészének: Rákospalota, Pestújhely, Újpalota polgáraival erősödik, mélyül a kapcsolatunk tevékenységünk elismerő minősítésének köszönhetően. Reményeink és terveink szerint semmilyen változást nem hoz a cím elnyerése a hétköznapi munkánkban, csak egy kicsit jobban, hatékonyabban, még jobb minőségben tesszük, amit eddig is tettünk” – emelte ki az igazgató.

 

A magyar kultúra napján Minősített Könyvtár Címmel tüntették ki a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ Hamvas Béla Városi Könyvtárát, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárat, a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárat, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtárat, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárát.

 

debreceniegyetemikonyvtar
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár


A Könyvtári Minőség Díjat a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárnak adták át. A debreceni intézmény főigazgatója, Karácsony Gyöngyi az elismerésről így fogalmazott: „A díj büszkeség, megtiszteltetés és felelősség. Büszkeség a jól végzett munka kézzel fogható eredményéért. Megtiszteltetés azok részéről, akik a munkában részt vettek, partnereink voltak és partnereink lesznek. Felelősség saját magunk és a szakmai környezet vonatkozásában, hiszen a jövőbeni tevékenységeink során a pályázatban felmutatott színvonalat kell biztosítanunk, ugyanakkor a tapasztalatainkat felelősségünk megosztani a kollégákkal, hasonló eredmények eléréséhez segítve őket.”

„Pályázatunkban három olyan szolgáltatásunkat mutattuk be, melyek – összhangban a küldetésnyilatkozatunkkal – elsősorban az egyetemi könyvtári szerepből adódó stratégiai céljainkat szolgálják, ám tágabb értelemben a nemzeti értékek megőrzését és az eredmények társadalmi hasznosulását is támogatják” – mondta.

Az intézmény néhány éve átfogó szerkezeti váltásba fogott, amelyet elsősorban a 21. század kihívásaihoz való alkalmazkodás igénye motivált. E változás keretét az a minőségirányítási rendszer adja, mely egyúttal lehetőséget is biztosított arra, hogy a megméretésen sikerrel vegyenek részt. „A változást tehát nem a díj hozza – emelte ki –, hanem bizonyos értelemben annak egyik eredménye, erőfeszítéseink egyfajta igazolása. Ugyanakkor az elismerés rendkívül fontos ösztönzés is arra nézve, hogy folytassuk, amit elkezdtünk.”



Jámbor-Miniska Zsejke

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma