Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2014.12.01
Végh Nóra

„Gyermekkorom óta, ha verset találtam, mind megtanultam” – idézte fel Csomós Mari. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja főiskolai élményeiről, legkedvesebb szerepeiről, jelenlegi darabjairól és a Prima Primissima-jelöléséről mesélt.

Hogyan élte meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemre való felvételit?

A felvételi idején még nem tudtuk meghatározni, hogy ez most nehéz vagy könnyű lesz-e. Mindenesetre izgultunk, ami a mai napig megmaradt nálam. Több mint ezren jelentkeztünk, de végül körülbelül 30 embert vettek fel. Én Antigoné-monológot mondtam és népdalt énekeltem a felvételin. Ádám Ottó felvételiztetett, később kiderült, hogy nála nagyon nagy dolog volt továbbjutni.


És hogyan készült a felvételire?

Gyermekkorom óta, ha verset találtam, mind megtanultam. Például, ha este hallottam a rádióban, hogy Bessenyei Ferenc mondja a Vén cigányt, biztos, hogy valahonnan előkerítettem a verset és megtanultam.



Nem_felunk_a_farkastol_Koncz_Zsuzsa
Nem félünk a farkastól
Fotó: Koncz Zsuzsa

Milyen élményekkel gazdagodott a főiskolás évek alatt?

A főiskola ideje csodálatos négy év volt, sok barátot szereztem ott. Filmesek és képzőművészek voltak, akikkel egy kollégiumban laktunk. Ők egy táblára kiírták, hogy mi az, amit érdemes megnézni, például filmeket, vagy hogy melyik színházba menjünk el, hol vannak kiállítások, milyen könyvet olvassunk el. A felsőbb évesek nagyon odafigyeltek ránk.


Akkor nagyon jó közegbe csöppent bele.

Jó volt, nagyon sokat beszélgettünk éjszakánként a lépcsőn ülve. Rengeteg mindent tanultam így az órákon kívül is.


És volt olyan kiemelkedő tanára, akit nagyon szeretett, vagy akire példaképként tekintett?

Nagyon-nagyon jó tanárunk volt és a mai napig mindegyikünk áldja Gáti József nevét, aki beszédet tanított nekünk. Elég szigorú volt, hihetetlenül féltünk és reszkettünk is tőle, nála nem volt szabad egy „s” helyett „és”-t mondani a versben, nem lehettek átköltések. Ha a tanár úr felemelte a szemüvegét, akkor már tudtuk, hogy borzasztó a helyzet, de nagyon szerettem.


Milyen nehézségek merültek fel az elsajátítás során?

Ahogy jöttek az órák, mindenbe belekóstolhattunk. Ha kellett, balettoztunk, szalontáncot, népitáncot tanultunk, de volt jelmeztanóra is. Királynői ruhákat kaptunk, hogy tanuljuk, hogyan kell benne menni, megfogni, meghajolni. Mindenfélét tanultunk, és ez nagyon izgalmas volt. Volt sminkóra is, amelyet Keleti László tanított nekünk. Ha valaki sokat késett, akkor annak az volt a büntetése, hogy feketére festhette magát. Nagyon sokat nevettünk, fiatalok voltunk.


A Veszprémi Színházban kezdte pályafutását.

Igen, 1965-ben szerződtem hozzájuk. Akkoriban jóformán csak magyar darabokat játszottunk. Ott mutatták be először például Madách Mózes című művét.



Nem_felunk_a_farkastol_Csanko_Zoltan_Koncz_Zsuzsa_1
Csomós Mari és Csankó Zoltán a Nem félünk a farkastól című darabban
Fotó: Koncz Zsuzsa


És milyen volt elkezdeni színészként dolgozni?

Minden jó volt, nem is tudok rosszat mondani. Egy gyönyörű nagy parkban volt a színészház. Éppenhogy csak átszaladtunk a színházba. Sokat jártunk tájra, nyáron Balaton-környéki turnékra.


Utána több színházban is megfordult.

Igen, voltam Kecskeméten, majd onnan mentem Szolnokra, ahol sok időt eltöltöttem.


Melyiket szerette a legjobban?

A szolnoki időszakot. Amikor odamentem, akkor már ott volt Székely Gábor is, és elkezdődött valami más minőségű akarat, mint amihez addig hozzászoktam. Azelőtt nagyon sok zenés vígjátékot játszottam, de azt hittem, hogy drámai szerepeket is képes vagyok eljátszani.


Siraly_Cserhalmi_Gyorgy_Koncz_Zsuzsa
Csomós Mari és Cserhalmi György a Sirályban
Fotó: Koncz Zsuzsa

És a Radnótiban most mivel foglalkozik?

A Radnóti Színház idei első bemutatójában, Euripidész Oresztész című drámájában az argoszi nők karát vezetem. Ibsen Hedda Gablere régebb óta fut, ebben Juliane Tesmant játszom. Emellett az Örkény Színházban lépek színpadra a Macskajáték című darabban.


Civil nézőként mennyire kritikusan szemléli a darabokat?

Először még nem tudtam elvonatkoztatni, ugyanúgy izgultam, mintha a saját darabom lenne. Az előadás közben végig szorítottam a kezemet. Most már erről leszoktattam magamat, csak néző vagyok, de olyan, aki teljesen odaadja magát, velük akarok játszani aznap este.


Volt kedvenc szerepe, karaktere?

Füst Milán Boldogtalanok című darabjának mindig nagyon örültem. Szolnokon Piróth Gyulával és Koós Olgával, a Katonában Gobbi Hildával és Sinkó Lászlóval együtt szerepeltem. A Radnótiban a Mamát alakítottam, a fiam Csányi Sándor volt. Az az én egykori szerepemet pedig Petrik Andrea játszotta. Na, az egy tudathasadásos állapot volt, mivel mind a két szerepet tudtam, és végig az volt az érzésem, hogy magamnak válaszolgatok. Szerettem a Csirkefejet, a Gertrúdot (Hamlet), a Nem félünk a farkastól Márta szerepét is.


A szabadidejében milyen filmeket, könyveket szeret?

Általában azt szoktam olvasni, amihez éppen a hangulatom odaviszi a kezemet. Szoktam moziba is járni, épp a Fehér istent készülök megnézni. Elkeserít azonban, hogy az igazán jó filmeket olyan kevesen nézik. Az egyik kedvenc filmem A kopár sziget, de még főiskolás koromban A bagoly folyó című film is annyira nagy hatással volt rám, hogy nem tudtam megszólalni utána.


Mit tudna azoknak a fiataloknak tanácsolni, akik színészi pályára adnák a fejüket?

A sikert nem adják ingyen, halálosan meg kell érte dolgozni. Ha aznap siker van, egyáltalán nem biztos, hogy holnap is az lesz. Nem lehet felkészületlenül bemenni és lélektelenül eljátszani valamit, én ebben nem hiszek.


Mit érzett, amikor megtudta, hogy a Prima Primissima-díjra jelölték?

Épp a színpadon próbáltunk, amikor Bálint András, az igazgató boldogan odaszaladt hozzám, hogy megmondja a nagy újságot. Meglepett, boldoggá tett és ezt fokozta, hogy a kollégáim is örültek.



Végh Nóra

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma