IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.10.02

Kihirdették a negyedik alkalommal meghirdetett Inkubátor Program tíz döntős filmtervét, melyek fejlesztését kétmillió forinttal támogatja a kiíró Magyar Nemzeti Filmalap. Az Inkubátor Programra 57 pályakezdő rendező jelentkezett. A beérkezett pályázatok közül a Bodzsár Márk, Gyárfás Eszter, Nagypál Orsi és Zabezsinszkij Éva alkotta előzsűri jelölte ki a tíz továbbjutó filmtervet.

Az Inkubátor Program 2018-as döntősei Csáki László Kék pelikán, Hegedűs Georgina Szemedbe nézek, Dudás Balázs Begyulladva, Dér Asia Nem haltam meg, Fatér Ambrus A gyerek, Podhradská Lea Drága Marikám!, Mayer Bernadette Szemem fénye, Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi, Csoma Sándor Forráspont és Fazekas Máté Bence Kilakoltatás című filmtervei lettek.


film-512132_960_720

 

Az Inkubátor Programra 57 pályakezdő rendező jelentkezett. A beérkezett pályázatok közül a Bodzsár Márk, Gyárfás Eszter, Nagypál Orsi és Zabezsinszkij Éva alkotta előzsűri jelölte ki a tíz továbbjutó filmtervet; a gyártási támogatásban részesülő öt nyertest pedig ezúttal is a szakmai zsűri és a szakmai közönség fogja kiválasztani a 2019. márciusi pitch fórumon. A pályázatra idén is diplomás, de egész estés filmet még nem jegyző rendezők, illetve azok az alkotók jelentkezhettek, akik rövidfilmjükkel már szerepeltek nemzetközi filmfesztiválokon.

 

A Filmalap értékelése szerint az új hangok felfedezéséért, a fiatal filmesek első egész estés mozifilmjeinek támogatására indított kezdeményezés osztatlan siker a pályakezdő filmesek között. A legtöbb pályázat a korábbi évekhez hasonlóan idén is a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem diplomásaitól érkezett, több pályakezdő rendező pedig külföldi fesztiválrészvétel alapján jelentkezett. A program népszerűségéről tanúskodik az is, hogy Kolozsváron, Londonban és New Yorkban végzett fiatal magyar filmesek is voltak a jelentkezők között.


camera-690163_960_720

 

A forgatókönyveken a Filmalap fejlesztési csapatának közreműködésével dolgozhatnak tovább az alkotók. A forgatókönyvek elkészítésére októbertől öt hónap áll rendelkezésre. Ezt követően a döntősök 2019. március végén prezentációs, azaz pitch fórumon mérettetnek meg a szakmai közönség előtt. A felkészülést a Filmalap Fast Forward Programja keretében szervezett workshopok segítik. A nyertes filmek gyártására pályázati úton a játékfilmeknél 62 millió, a dokumentumfilmeknél 22 millió, az animációs filmeknél pedig 82 millió forintig nyújt támogatást az inkubátor program. A fiatal alkotóknak a Filmalap a filmkészítés során az anyagi támogatás mellett szakmai támogatást is nyújt.

 

Az Inkubátor Programot 2015-ben hirdette meg először a Filmalap, azóta több nagy sikerű film készült el a program támogatásával: többek között Szilágyi Zsófi Egy nap című filmje, amely FIPRESCI-díjat nyert Cannes-ban, és amelynek főszerepéért Szamosi Zsófi a Legjobb színésznő díját kapta meg Szarajevóban és Kassán. Csuja László Karlovy Varyban díjazott első alkotását, a Virágvölgyet jelenleg is vetítik a hazai mozik, és jövő héten Zurbó Dorottya Könnyű leckék című dokumentumfilmje is indul a mozikban.



Forrás: MTI

Fotó: pixabay.com

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma