IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.12

Mennyibe került 1918 decemberében egy dobostorta? Az április 11-én a Magyar Írószövetség Debüt díjában részesült, tizenkilenc éves Voloncs Attilának Virágok esztendeje című, a Tanácsköztársaság idején játszódó regényéhez többek között ilyen kérdésekre is választ adó, részletekbe menő kutatást kellett folytatnia. A fiatal íróval beszélgettünk.

Voloncs-Attila-Konyvbemutato
A könyv bemutatója Székelyfölfön 2018-ban
Forrás: hirmondo.ro


Miért választotta pont ezt a korszakot és témát?

Azért, mert nagyon sűrű időszaknak érzem, amelyben pár hónap leforgása alatt évtizedek változásait lehet megragadni. De minél többet próbálok reflektálni a kamaszkori önmagamra, annál inkább úgy érzem, hogy a racionális belátásokon túl (vagy talán éppen azok előtt) volt valami intuitív vonzalom bennem a világháborús vereséget követő idők erőszakos, és paradox módon gyönyörűnek tetsző hétköznapjai iránt. Ma már azt mondom, hogy titkon bizonyára valami mélyebb és általánosabb érdeklődés vont a proletárdiktatúra iránt. Hogy ezt mi váltotta ki, azt máig nem tudtam megfejteni.


1919_Astoria
Budapesti városkép 1919-ből. Háttérben a Munka Háza című, május 1-i díszlet.
Forrás: Fortepan

 

A regény hatalmas kutatómunkát vehetett igénybe. Hol és merrefelé kutakodott, érte közben meglepetés?

Tulajdonképpen minden, relevánsnak tűnő szakirodalmat elolvastam, ami az 1918-1920 közti időszakkal foglalkozott. Annak eldöntésében, hogy mi használható és mi nem, már volt némi tapasztalatom, sokáig történésznek készültem, ismertem a korszakkal foglalkozó tudósok munkáinak jelentős részét. Ezenkívül sorra vettem a korabeli újságokat, néhány fontosabb személy emlékiratait és jó néhány levelet, végignéztem rengeteg, korabeli felvételt. Meglepetések természetesen szép számmal értek, de a legviccesebb eset még mindig az volt, amikor egy 1918 decemberében játszódó jelenethez kellett egy dobostorta árát kiszámítanom, figyelembe véve azt, hogy hiába tudok hozzávetőleges adatot 1918 nyaráról, kalkulálnom kell a súlyosbodó élelmiszerhiány mellett az infláció mértékével is, amelyek együttes hatását csak úgy tudom megsaccolni, ha megvizsgálom, mennyivel ugrott meg egyéb termékek ára fél év alatt.

 

kolyokkutyakkal
Életkép 1919-ből.
Forrás: Fortepan


Alig 15 évesen kezdte írni a regényt. A megjelenés óta újraolvasta? Tenne lényegi változtatásokat a könyvben?

Hogyne, rengeteget. Sőt, kész katasztrófa lenne, ha semmit sem szeretnék átalakítani, hisz ez azt jelentené, hogy semmit nem fejlődtem, ráadásul a világnézetem sem változott tizenkilenc éves koromra egy szemernyit sem. Ha ma adnám le a kéziratot, egy teljesen más regényt juttatnék el a kiadóhoz. De gyanítom, hogy a korai munkáival minden író hasonlóan lehet. Épp ezért nincs bennem semmiféle megbánás, hiszen különösebb becsvágy sem volt bennem. Sajnálom azokat az alkotókat, akik az első kötetükkel szeretnék megváltani a világot, már csak azért is, mert valószínűleg a másodikkal és a harmadikkal sem sikerül az ilyesmi. Ismerünk néhány kivételes géniuszt (Goethe, Radiguet) akik pimaszul fiatalon írtak nagy műveket, de azzal indulni, hogy én leszek a következő, hozzájuk hasonló csodagyerek, akkora terhet jelent, hogy cipelni inkább bénító, mintsem ösztönző.

 

Viragok_esztendeje
A Virágok esztendejét a Magyar Írószövetségben is bemutatták
Fotó: aranyjanosalapitvany.hu

Történelmi kutatásaiból sikerült minden, a korra érvényes és jellemző jegyet felfedeznie?

Most nagyon adná magát a helyzet, hogy hatalmas felismeréseket mondjak, de igazából semmire nem jöttem rá, amit ne ismételtek volna el ezerszer előttem. A szisztémák ingatagok, az ember törékeny, és a vész pillanataiban inkább kicsi, mint nagy. De verset írni mindig, minden után lehet.

 

Idén megkapta a Magyar Írószövetség Debüt díját. Gondolta volna, hogy ilyen hamar értékelik a teljesítményét?

Nehéz erre úgy válaszolni, hogy ne essen az ember se az álszerénység, se a hiúság bűnébe. Természetesen nagyon örülök a díjnak, mindenfajta elismerés és pozitív visszajelzés termékenyen hat rám, mindazonáltal igyekszem továbbra is alázattal dogozni. Még mindig nem írok úgy, ahogyan szeretnék, és remélem, soha nem is fogok. Ha belegondolok, eléggé zavarbaejtő helyzet lenne.


Voloncs_Attila_atveszi_a_dijat
Voloncs Attila átveszi a Debüt díjat Szentmártoni Jánostól, a Magyar Írószövetség elnökétől
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

 

Ha jól tudom, már belekezdett a következő regénybe. Elárulna róla valamit?

Nem szeretnék róla túl sok mindent mondani, már csak azért sem, mert folyamatosan átstrukturálom, megváltoztatom a koncepcióját. Tanultam az első kötet hibáiból, szeretném, ha az új kevésbé lenne túlírt, és tökéletesebb szerkezettel bírna. Annyit elárulhatok, hogy kevésbé lesz történelmi, meg merem kockáztatni, hogy sokkal filozofikusabb lesz, és jelentős része nem magyar területen fog játszódni. Utóbbi megvalósítása szintén nagy feladat, és rengeteg kutatást igényel, egyfajta belehelyezkedést egy másik kultúrába.

 

Ayhan Gökhan

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma