Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.05.20
Szíjjártó Anita

„Fél évszázad legnagyobb műemléki felújítása kezdődik meg ma itt, Budapesten” – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára az újjáépülő egykori Lovarda alapkőletételén a budai Várban május 20-án. A munkálatok 2016 júniusában kezdődnek Hauszmann Alajos fennmaradt, eredeti tervrajzai alapján.

IMG_5919


„Ezzel a mai ünnepélyes eseménnyel indítjuk útjára azt a várhatóan egy-másfél évtizedig tartó nagy felújítási folyamatot, melynek keretében méltatlanul elpusztított, Hauszmann által tervezett épületeket rekonstruálunk, hitelesen, így a Lovardát vagy a Főőrségi épületet, illetve restauráljuk a Budavári Palota belső tereit és megújítjuk külső homlokzatát” – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, miniszteri biztos beszédében. Ha már hozzá kell nyúlni a nemzeti történelmi szimbolikus épületegyütteshez, akkor abban az állapotban örökítsük tovább a jövő nemzedéke tagjainak, amelyben megépítését követően, Hauszmann terveinek megfelelően fogadta a látogatókat a második világháborúig – tette hozzá.


Két kulcsfogalomról kell beszélnünk: az egyik a kultúra, hiszen a Budavári Palota a magyar kultúra szentélye lesz a jövőben. A másik a turizmus – célunk ugyanis, hogy a turizmus életébe a Palota belső tereit is bekapcsoljuk. Azt szeretnénk, ha megszűnne az a példátlan állapot, hogy a turisták kevesebb mint egy tizede lép csak be a Palota tereibe – hangsúlyozta L. Simon László. „A rendszerváltozás óta eltelt két és fél évtized műemléki felújításait ismerve, az előttünk álló tervekkel és feladatokkal tisztában léve és nemzeti erőforrásaink tudatában elmondhatjuk: fél évszázad legnagyobb műemléki felújítása kezdődik meg ma itt, Budapesten” – zárta beszédét az államtitkár.


IMG_6012


„A várak jelentést hordoznak, hirdetik az ország múltját, de mutatják a jövőjét és azt, hogy amely nemzet várat emel, az büszke nemzet, képes erőt és kultúrát adni” – mondta dr. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. A budai Vár az ország szíve, amely a történelem során együtt lélegzett az országgal. Ezért mi, kései utódok felelősséggel tartozunk Budaváráért mint az ország múltjának, jelenének és jövőjének jelképéért. Egy ilyen megújítás pedig a nemzet erejét és tehetségét szimbolizálja – emelte ki az államtitkár.

Nekünk európai fővárosra van szükségünk – a budai Vár pedig egy európai főváros ékköve lehet. „Ez az alapkőletétel nemcsak a turizmusról szól, hanem egész Magyarországról” – tette hozzá. Mint megemlítette: „ha leteszünk egy alapkövet, az olyan, mintha fát ültetnénk. Csak olyan helyre lehet mind alapkövet letenni, mint fát ültetni, ahol jövő is van. Itt, Magyarországon és Budapesten van jövő” – hangsúlyozta dr. Tuzson Bence.


IMG_6070


Dr. Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere elmondta: „hosszú idő óta először a tervek végre kiszabadulnak a képzelet világából és valósággá válnak. A Várnegyed egy régi-új építménnyel lesz szebb és gazdagabb a mostani újjáépítéssel.” Belátható időn belül megújul az egész épületegyüttes és a budai Vár még tündöklőbb gyöngyszeme lesz a Dunának, mint eredeti állapotában – tette hozzá a polgármester.


IMG_5747

 

Az időkapszulába került dokumentum az alábbi szöveget tartalmazza:

„A Budavári Palota a második világháború idején, különösen Budapest ostromakor súlyos károkat szenvedett, de egyes részei csaknem teljes épségben fennmaradtak. A későbbi, súlyosan elhibázott döntések nyomán az épületegyüttest jelentősen átépítették, számos épületet pedig évtizedekkel a világháború után végleg lebontottak. Ezek sorába tartozott a Lovarda épülete, amely a magyar kormány döntése szerint, az 1837/2014 számú kormányhatározat értelmében, Hauszmann Alajos szerencsésen fennmaradt, eredeti tervrajzai alapján most újraépül. A tervezésre Potzner Ferenc Ybl-díjas építész, vezető tervező és munkatársai kaptak megbízást. Az építési munkák 2016 júniusában kezdődnek. Az újjáépülő egykori Lovarda alapkövét ünnepélyes keretek között elhelyezte dr. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára és dr. Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere. Ezt az okmányt Áder János, Magyarország köztársasági elnöksége, Orbán Viktor miniszterelnöksége és Kövér László házelnöksége idején, 2016. május 20-án helyezzük el az alapkőbe kerülő időkapszulába. Isten áldja a hazát és a Budavári Palota felújítását!”


IMG_5962



Szíjjártó Anita

Fotó: Kőmives András

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma