IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2011.06.26
Nagy Bori
A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál kapcsán került előtérbe a napokban Czakó Judit neve. Itt ugyanis a legjobb vágás díját vihette haza Szederkényi Bella Orsolya című filmjéért. Ezt megelőzően a Filmszemlén díjazták, Dyga Zsombor Utolér című mozijának montázsa hozta meg neki a harmadik Arany Ollót. A vágó szerepéről és felelősségéről, a szakma kihívásairól, valamint az idáig vezető útról beszélgettünk. INTERJÚ
 
Szkriptesként jelen volt az Utolér felvételén. Jó, ha a vágó részt vesz a forgatási munkálatokban?
 
– Vannak rendezők, akik szerint nem, mondván: a vágásnál nem lesz elég friss a szeme. Ebben valószínűleg igazuk van, de ha megnézzük a mérleg két serpenyőjét – a jelenlét mit hoz és mit veszítünk vele –, akkor sokkal többet profitálunk abból, ha ott vagyok. Az Utolér forgatásával 42 napot töltöttünk Miskolcon, én szkriptesként figyeltem, hogy minden rendben legyen később a vágásnál. Nem tudom, mennyire emlékszik a tavalyelőtti télre, amikor mínusz 15 fok volt. Na, mi éppen akkor forgattunk hóban-fagyban. Nagyon nehéz így dolgozni, de remek stábunk volt, mindenki kitette a lelkét a filmért.
 
– A vágót hátráltatja a „nem elég friss szem”? 
 
– Szeretek forgatni. Egyfelől nagyon más helyzet, mint egy besötétített szobában ülni és két monitort bámulni nap mint nap. A forgatáson emberek vannak körülöttem, úgyhogy ez még mínusz tizenöt fokban is izgalmas tud lenni. Igazi csapatmunka, mindenki azért van, hogy jó legyen a film. Együtt fagyunk meg, fáradunk el, oldunk meg problémákat. Másfelől egy vágó máshogy nézi a felvett jelenetet, mint a rendező vagy az operatőr. Nem csak a hibák megelőzésére gondolok, néha eszembe is jut valami plusz, ami passzolhat az adott jelenethez. Azok a rendezők, akikkel dolgozom, számítanak is rá, hogy szólok, ha úgy érzem, baj van. Ezért szeretik, ha ott vagyok. Néha persze nem értünk egyet, de ez hozzátartozik az alkotás folyamatához. A vágószobában is vannak ilyen helyzetek.
 
– Az Utolér igen bonyolult szerkezetű film. A forgatókönyvhöz képest módosult valami a vágásnál?
 
– Eleinte csak apróbb változtatások voltak, később kicsit bedurvultunk. A legradikálisabb változás a film vége, vagyis a három szál összegyúrása volt, ezek ugyanis eredetileg különálló szekvenciák lettek volna. A vágóasztalon összefésülődtek, de egyébként ez ötletként már a forgatáson is előjött. Nagyon izgalmas volt ezt a részt vágni, mert lehetőséget adott olyan játékokra, hogy valaki lenyom egy kilincset, de az ajtón már más jön ki, körbenéz az egyik szereplő, de egy másiknak a szubjektívjét látjuk. Imádok játszani a nézővel.
 
 
– Elégedett az Utolér szemlén bemutatott, rövidebb verziójával?
 
– Már a 110 percessel is elégedettek voltunk, megvolt a tesztvetítés, kaptunk visszajelzéseket, és minden készen állt a véglegesítésre. Ekkor egyszer csak megmozdult a kisördög bennünk Zsomborral. Az utolsó pillanatban megcseréltünk, kidobtunk és lerövidítettünk jeleneteket. 10 percet kiszedni egy készre finomított filmből nem egyszerű feladat. De megérte éjszakázni, mert végül mindenkinek ez tetszett jobban. Persze minden filmen lehetne még csiszolni. Például, ha most megnézném az első munkámat, biztos tudnék belőle vágni.
 
– Mi volt az első filmje?
 
– Nyitrai Márton Villamos című rövidfilmje, amit 16 mm-es asztalon vágtunk, és ehhez egyáltalán nem értettem. De megtanultam, mert nagyon akartam. Végül is autodidakta módon sajátítottam el a szakma rejtelmeit.
 
– Mindig vágó akart lenni?
 
– A gimnáziumban tömegkommunikáció szakos voltam, ott saját etűdöket készítettünk, ezeket meg kellett vágni, és valahogy ehhez nekem volt türelmem. Ekkor 16 éves voltam, és már motoszkált bennem, hogy szívesen lennék vágó. Előtte egyébként programozó matematikusnak készültem. Szerintem nagyon sok közös van a matematikában és a filmvágásban, mert a logika nagyon fontos szerepet játszik itt is. Nem könnyű 90-100 perc ritmusát, cselekmény- és jellemfejlődését egyben látni. Persze van, amit nem lehet logikusan levezetni, csak mozog a kezed, és valami alakul.
 
– Feladata egy vágónak a kreativitás vagy a rendező kontrollálása?
 
– Ez a legnagyobb feladatunk. Egy rendező fejében ugyanis egy ideje működik a film, és sokszor belelát érzéseket, motivációkat, amik nincsenek benne. De az ellenkezője is előfordul: néha túlmesél valamit, hogy biztosan értse a néző.
 
– Mitől jó egy vágás?
 
– Ha a néző végignézi a filmet, és közben átérzi a történetet, vagy esetleg még a stáblista után is gondolkozik rajta, akkor működik a mozi, tehát jól van vágva.
 
– Milyen filmek említésre méltók ebből a szempontból?
 
– Legutóbbi élményem a Fekete hattyú. Nagyon nehéz megteremteni egy ilyen atmoszférát: végig úgy éreztem, hogy benne vagyok a táncosnő fejében anélkül, hogy szubjektív képeket látnék. Az első pillanattól azonosultam vele.
 
 
– Ön szerint miért kapta meg harmadszorra az Arany Ollót?
 
– Amikor kiderült, hogy nem vettek fel vágószakra, nagyon elkeseredtem, de pont akkor találkoztam Dyga Zsomborral és már vágtam is a Tesót. Azóta nagyon különböző rendezőkkel sodort és sodor össze az élet. Dolgoztam Bollók Csabával is, aki például egészen más típusú ember, mint Mészáros Péter, aki megint teljesen különböző személyiség, mint Ujj Mészáros Károly – így értelemszerűen más műfajú filmeket is csinálnak. Sokféle stílusban kipróbálhattam magam, mindegyik újabb lehetőséget adott megmutatni, mi mindent lehet a vágással elérni. Azt hiszem, a siker a szerencsén is múlott.
 
– Most min dolgozik?            
 
– Ezzel is szerencsém van. Most épp egy HBO-sorozaton dolgozom, egyébként nemrég fejeztem be Pálfi Györggyel egy nagyon érdekes projektet: ötszáz meglévő filmből varázsolunk egy teljesen újat. Ez vágásilag különösen izgalmas. Örülök, hogy megtalált ezzel Gyuri, mert nagy élmény és rengeteget lehet tanulni belőle. A MOME-n szoktunk ilyesmivel játszani a diákjaimmal: néha 150 különböző filmből vett snittből vágnak össze egy félperces jelenetet. A feladat ilyenkor az: ne foglalkozzanak azzal, hogy közben változnak a szereplők vagy a helyszín, csak az érzelem, illetve a mozgás vezesse a szemet. Átugrunk Amerikából Párizsba, lefutunk egy budapesti lépcsőn, majd bemegyünk egy berlini házba, de ez senkit nem zavar. A ritmus köti össze ezeket a snitteket. Mi, vágók olyanok vagyunk, mint a bűvészek: csalunk. De működik. 

lukoviczky

2013.02.19
Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban, vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta.
 
2013.02.18
A kísérleti film a filmkészítés margóján helyezkedik el, azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos mostohagyereke. Lichter Péter régóta foglalkozik experimentális művek készítésével, mellette az ELTE Doktori Iskolájában írja disszertációját. A kísérleti filmmel kapcsolatos szinonimák helytelen használatáról, nézői előítéletekről és elvárásokról, valamint izgalmas kémiai kísérletekről beszélgettünk.
2013.02.11
Az Uránia Filmnapokat február első hétvégéjén rendezték meg először. A Filmszínház igazgatójával, Bakos Edittel beszélgettünk a programsorozat céljáról, sikeréről, és az 53 magyar film országos turnéjáról.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma