IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.06.29

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán és II. (Vak) Béla után idén az Árpád-ház talán legfényesebb uralkodója, III. Béla koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített szabadtéri színpadon augusztus 18-én és 19-én mutatják be a Koronázási Szertartásjátékot, amelyben a díszletek és a zene a bizánci és a keresztény kultúrát ötvözi.

Idén ötödik alkalommal rendeznek Koronázási Szertartásjátékot Székesfehérváron. Az Árpád-házi királyaink életét liturgikus királylegenda formájában életre keltő, monumentális produkció a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázási és temetkezési helyén várja a magyar történelem iránt érdeklődőket és a látványos szabadtéri színpadi játékok kedvelőit. Az idei előadásról a budapesti Mária Magdolna-toronyban tartottak sajtótájékoztatót Székesfehérvár polgármestere, a szertartásjáték rendezője és közreműködői június 28-án.

koronazjo
Fotó: www.szekesfehervar.hu


„Székesfehérvár büszke arra, hogy nemzetünk történelmi fővárosa” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester. Évszázadokon át királyok koronázási és temetkezési helye volt az államalapító Szent István által építtetett bazilika. III. Bélát itt is helyezték örök nyugalomra, bár ma a budapesti Mátyás-templomban őrzik az ő és hitvese hamvait. Székesfehérvár városa mindent megtesz azért, hogy a művészet eszközeivel évről évre megidézze az Árpád-házi uralkodók korát, és elkötelezett abban, hogy a Nemzeti Emlékhely az egykori Nagyboldogasszony Bazilika szellemiségéhez méltó kialakításával megteremtse a lehetőségét az ereklyék „hazahozatalának”. Hozzátette: kiemelten igaz ez az idei évben a Koronázási Szertartásjáték keretében megidézendő III. Béla és Antiochiai Anna földi maradványaira – „szeretnénk, ha végakaratának megfelelően egykor ő is újra székesfehérvári földben nyugodna”.

III. Béla a kelet-nyugati kapcsolatok terén egyfajta jelképpé vált: a fiatal korában Bizáncban élt, és a bizánci trón várományosának számító, később a magyar trónra lépő, így a keleti és nyugati kultúrában egyaránt otthonosan mozgó fiatalember kora egyik legelismertebb uralkodója lett, aki uralkodásának 24 éve alatt Magyarországból virágzó államot épített.

Tortenelmi_menet_babok


Ezért is viseli az idei szertartásjáték az aranykor trónusán alcímet – mondta el Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, a Koronázási Szertartásjáték rendezője. Kiemelte, hogy idén gyökeresen megújult díszlettel találkozhat a közönség: míg a korábbi években a Székesfehérvári Nagyboldogasszony Bazilika körvonalait jelenítették meg, felidézve az egykori koronázótemplom grandiozitását, addig idén egy görög-keleti kupola és a magyar korona egységéből létrejött stilizált, kettős kupolarendszer hivatott érzékeltetni a III. Bélára jellemző kelet-nyugati egységet. Mindezt Szendrényi Éva, a darab díszlettervezője álmodta meg. Az előadásnak idén is részesei az ötméteres történelmi óriásbábok, újdonságként pedig cirkuszművészek is bekapcsolódnak az előadásba, felejthetetlenné téve az élményt minden látogató számára. Szikora János hozzátette: a pontosan felépített, családon belüli viszályokkal teli életút igen megnehezítette a darab színpadra állítását.


Az idei év további érdekessége, hogy az előadásban, Fekete Péter rendezésében cirkuszművészek is részt vesznek. Kovács Yvette Alida, a darab jelmeztervezője elmondta, hogy idén is komoly divattörténeti kutatás előzi meg a ruhák elkészítését. Kiemelte, hogy a bizánci-magyar motívumok hiteles ábrázolása mellett a praktikusságot is szem előtt tartja a cirkuszművészek miatt.


phoca_thumb_l_Koronazas_sajt_taj-0138
Fotó: Simon Erika/www.koronazas.hu


A bizánci és a keresztény stílus keveredése a darab zenéjére is rányomta a bélyegét: a különleges hangzású dallamokat Szirtes Edina Mókus komponálja.


Az előadás szövegének megírását hosszadalmas és alapos munka előzte meg, kódexeket vizsgáltak, valamint számos latin nyelvű liturgiát és oratóriumot fordítottak le magyar nyelvre, melyekből aztán összeállhatott a végleges változat – árulta el Matuz János, a darab dramaturgja, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa.


A romok közé épített színpadon a nyílt térből adódó sajátosságoknak köszönhetően sokkal kommerszebb, nyersebb, autentikusabb előadás hozható létre.


A címszereplő III. Bélát Hirtling István, feleségét, a szépséges Antiochiai Annát Trokán Nóra alakítja. Manuel, bizánci császár szerepében Trokán Pétert, Anonymus szerepében Blaskó Pétert, a Nemzet Művészét láthatja majd a közönség. II. Géza király özvegyének szerepében Závodszky Noémi, Lukács esztergomi érsek szerepében Sághy Tamás lép majd színpadra. A koronázó püspököt Mihályi Győző alakítja.


A Koronázási Szertartásjátékra már lehet jegyet vásárolni. Online jegyvásárlásra a www.koronazas.hu oldalon keresztül van lehetőség, valamint a Vörösmarty Színház Jegyirodájában, Székesfehérváron is megválthatók a belépők.


A sajtótájékoztatót Szikora János zárta, aki felhívta a figyelmet az augusztus 3-án kezdődő szabadtéri próbákra és az előadás sokszínűségére, mely nemcsak művészeti szempontból meghatározó, hanem hagyományaink őrzése és múltunk gazdagságának újrateremtése miatt is.


phoca_thumb_l_Koronazas_sajt_taj-0262
Fotó: Simon Erika/www.koronazas.hu

A különleges szabadtéri előadásra ellátogatók bekapcsolódhatnak a Székesfehérvári Királyi Napok programjaiba is, igazi középkori hangulatú forgatag részesei lehetnek az előadásnapokon a Székesfehérvár Belvárosában zajló Koronázási Ünnepi Játékokon. Esténként a Belvárosban, a házfalakon III. Béla életének legfőbb mozzanatai köszönnek vissza interaktív történelmi képregényként.

lukoviczky

toldi_JM

2019.04.22

Mitől lehet érdekes ma Arany János kamaszkorú szereplője? Hányféle hőstípus sűrűsödik az ifjú Toldi Miklósban, válhat-e szimbólummá a magyarság számára? Ezekről is beszélt Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író, illusztrátor, aki a Toldi rajzfilmsorozatban való feldolgozását rendezi a Kecskemétfilm Kft. felkérésére. A sorozat 2020 végére készülhet el.

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

Tandori utolsó verseiről, rajzairól, Lanczkor Gábor a Tiszatáj Könyvek sorozatában megjelent drámakötetéről, új kéziratáról beszélget Hász Róbert, Tóth Ákos és Orcsik Roland április 24-én 19 órakor a szegedi Tiszatáj Szalonban. A részvétel ingyenes.

Egy oroszlánnál hétszer nagyobb termetű, mintegy 22 millió éve élt ragadozó fosszíliáira bukkantak paleontológusok Kenyában. Az állat, mely a Földön valaha élt egyik legnagyobb húsevő emlős lehetett, nincs közeli rokonságban a nagymacskákkal, az emlősök osztályának egy kihalt neméhez, a hyaenodonhoz tartozik.

Nyolcvan művész alkotásait válogatták be a 40. szegedi Nyári Tárlatra, így a meghívott alkotók munkáival együtt száznál is több festmény, szobor és grafika fogadja május 24-től a látogatókat a Reök-palotában. A szabadbeadásos rendszerben rekordszámú, csaknem hétszáz alkotás érkezett, amelyek közül Aknay János festő- és szobrászművész, Nagy Gábor festőművész és Nátyi Róbert művészettörténész válogatta össze a kiállítás anyagát.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

Hat magyar filmet vetít a magyar film napja alkalmából a Csíki Mozi április 29-én és 30-án.

Utoelet

Grigorij Szokolov muzsikálása közben megáll az idő a félig lesötétített hangversenytermekben: játéka, a művek hamisíthatatlan, letisztult interpretációja, billentésének tökéletes technikája elvarázsolja a hallgatókat. Csoda ez, amelyről a magyar közönség minden évben megbizonyosodhat; idén április 29-én 19.30-kor a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

Csütörtökön kezdődik a 28. Jókai napok rendezvénysorozat Balatonfüreden. A vasárnapig tartó programsorozatra irodalmi, gasztronómiai és színházi programokkal várják az érdeklődőket.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma