2017.06.29

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán és II. (Vak) Béla után idén az Árpád-ház talán legfényesebb uralkodója, III. Béla koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített szabadtéri színpadon augusztus 18-én és 19-én mutatják be a Koronázási Szertartásjátékot, amelyben a díszletek és a zene a bizánci és a keresztény kultúrát ötvözi.

Idén ötödik alkalommal rendeznek Koronázási Szertartásjátékot Székesfehérváron. Az Árpád-házi királyaink életét liturgikus királylegenda formájában életre keltő, monumentális produkció a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázási és temetkezési helyén várja a magyar történelem iránt érdeklődőket és a látványos szabadtéri színpadi játékok kedvelőit. Az idei előadásról a budapesti Mária Magdolna-toronyban tartottak sajtótájékoztatót Székesfehérvár polgármestere, a szertartásjáték rendezője és közreműködői június 28-án.

koronazjo
Fotó: www.szekesfehervar.hu


„Székesfehérvár büszke arra, hogy nemzetünk történelmi fővárosa” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester. Évszázadokon át királyok koronázási és temetkezési helye volt az államalapító Szent István által építtetett bazilika. III. Bélát itt is helyezték örök nyugalomra, bár ma a budapesti Mátyás-templomban őrzik az ő és hitvese hamvait. Székesfehérvár városa mindent megtesz azért, hogy a művészet eszközeivel évről évre megidézze az Árpád-házi uralkodók korát, és elkötelezett abban, hogy a Nemzeti Emlékhely az egykori Nagyboldogasszony Bazilika szellemiségéhez méltó kialakításával megteremtse a lehetőségét az ereklyék „hazahozatalának”. Hozzátette: kiemelten igaz ez az idei évben a Koronázási Szertartásjáték keretében megidézendő III. Béla és Antiochiai Anna földi maradványaira – „szeretnénk, ha végakaratának megfelelően egykor ő is újra székesfehérvári földben nyugodna”.

III. Béla a kelet-nyugati kapcsolatok terén egyfajta jelképpé vált: a fiatal korában Bizáncban élt, és a bizánci trón várományosának számító, később a magyar trónra lépő, így a keleti és nyugati kultúrában egyaránt otthonosan mozgó fiatalember kora egyik legelismertebb uralkodója lett, aki uralkodásának 24 éve alatt Magyarországból virágzó államot épített.

Tortenelmi_menet_babok


Ezért is viseli az idei szertartásjáték az aranykor trónusán alcímet – mondta el Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, a Koronázási Szertartásjáték rendezője. Kiemelte, hogy idén gyökeresen megújult díszlettel találkozhat a közönség: míg a korábbi években a Székesfehérvári Nagyboldogasszony Bazilika körvonalait jelenítették meg, felidézve az egykori koronázótemplom grandiozitását, addig idén egy görög-keleti kupola és a magyar korona egységéből létrejött stilizált, kettős kupolarendszer hivatott érzékeltetni a III. Bélára jellemző kelet-nyugati egységet. Mindezt Szendrényi Éva, a darab díszlettervezője álmodta meg. Az előadásnak idén is részesei az ötméteres történelmi óriásbábok, újdonságként pedig cirkuszművészek is bekapcsolódnak az előadásba, felejthetetlenné téve az élményt minden látogató számára. Szikora János hozzátette: a pontosan felépített, családon belüli viszályokkal teli életút igen megnehezítette a darab színpadra állítását.


Az idei év további érdekessége, hogy az előadásban, Fekete Péter rendezésében cirkuszművészek is részt vesznek. Kovács Yvette Alida, a darab jelmeztervezője elmondta, hogy idén is komoly divattörténeti kutatás előzi meg a ruhák elkészítését. Kiemelte, hogy a bizánci-magyar motívumok hiteles ábrázolása mellett a praktikusságot is szem előtt tartja a cirkuszművészek miatt.


phoca_thumb_l_Koronazas_sajt_taj-0138
Fotó: Simon Erika/www.koronazas.hu


A bizánci és a keresztény stílus keveredése a darab zenéjére is rányomta a bélyegét: a különleges hangzású dallamokat Szirtes Edina Mókus komponálja.


Az előadás szövegének megírását hosszadalmas és alapos munka előzte meg, kódexeket vizsgáltak, valamint számos latin nyelvű liturgiát és oratóriumot fordítottak le magyar nyelvre, melyekből aztán összeállhatott a végleges változat – árulta el Matuz János, a darab dramaturgja, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa.


A romok közé épített színpadon a nyílt térből adódó sajátosságoknak köszönhetően sokkal kommerszebb, nyersebb, autentikusabb előadás hozható létre.


A címszereplő III. Bélát Hirtling István, feleségét, a szépséges Antiochiai Annát Trokán Nóra alakítja. Manuel, bizánci császár szerepében Trokán Pétert, Anonymus szerepében Blaskó Pétert, a Nemzet Művészét láthatja majd a közönség. II. Géza király özvegyének szerepében Závodszky Noémi, Lukács esztergomi érsek szerepében Sághy Tamás lép majd színpadra. A koronázó püspököt Mihályi Győző alakítja.


A Koronázási Szertartásjátékra már lehet jegyet vásárolni. Online jegyvásárlásra a www.koronazas.hu oldalon keresztül van lehetőség, valamint a Vörösmarty Színház Jegyirodájában, Székesfehérváron is megválthatók a belépők.


A sajtótájékoztatót Szikora János zárta, aki felhívta a figyelmet az augusztus 3-án kezdődő szabadtéri próbákra és az előadás sokszínűségére, mely nemcsak művészeti szempontból meghatározó, hanem hagyományaink őrzése és múltunk gazdagságának újrateremtése miatt is.


phoca_thumb_l_Koronazas_sajt_taj-0262
Fotó: Simon Erika/www.koronazas.hu

A különleges szabadtéri előadásra ellátogatók bekapcsolódhatnak a Székesfehérvári Királyi Napok programjaiba is, igazi középkori hangulatú forgatag részesei lehetnek az előadásnapokon a Székesfehérvár Belvárosában zajló Koronázási Ünnepi Játékokon. Esténként a Belvárosban, a házfalakon III. Béla életének legfőbb mozzanatai köszönnek vissza interaktív történelmi képregényként.

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma