NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.06.29

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán és II. (Vak) Béla után idén az Árpád-ház talán legfényesebb uralkodója, III. Béla koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített szabadtéri színpadon augusztus 18-én és 19-én mutatják be a Koronázási Szertartásjátékot, amelyben a díszletek és a zene a bizánci és a keresztény kultúrát ötvözi.

Idén ötödik alkalommal rendeznek Koronázási Szertartásjátékot Székesfehérváron. Az Árpád-házi királyaink életét liturgikus királylegenda formájában életre keltő, monumentális produkció a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázási és temetkezési helyén várja a magyar történelem iránt érdeklődőket és a látványos szabadtéri színpadi játékok kedvelőit. Az idei előadásról a budapesti Mária Magdolna-toronyban tartottak sajtótájékoztatót Székesfehérvár polgármestere, a szertartásjáték rendezője és közreműködői június 28-án.

koronazjo
Fotó: www.szekesfehervar.hu


„Székesfehérvár büszke arra, hogy nemzetünk történelmi fővárosa” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester. Évszázadokon át királyok koronázási és temetkezési helye volt az államalapító Szent István által építtetett bazilika. III. Bélát itt is helyezték örök nyugalomra, bár ma a budapesti Mátyás-templomban őrzik az ő és hitvese hamvait. Székesfehérvár városa mindent megtesz azért, hogy a művészet eszközeivel évről évre megidézze az Árpád-házi uralkodók korát, és elkötelezett abban, hogy a Nemzeti Emlékhely az egykori Nagyboldogasszony Bazilika szellemiségéhez méltó kialakításával megteremtse a lehetőségét az ereklyék „hazahozatalának”. Hozzátette: kiemelten igaz ez az idei évben a Koronázási Szertartásjáték keretében megidézendő III. Béla és Antiochiai Anna földi maradványaira – „szeretnénk, ha végakaratának megfelelően egykor ő is újra székesfehérvári földben nyugodna”.

III. Béla a kelet-nyugati kapcsolatok terén egyfajta jelképpé vált: a fiatal korában Bizáncban élt, és a bizánci trón várományosának számító, később a magyar trónra lépő, így a keleti és nyugati kultúrában egyaránt otthonosan mozgó fiatalember kora egyik legelismertebb uralkodója lett, aki uralkodásának 24 éve alatt Magyarországból virágzó államot épített.

Tortenelmi_menet_babok


Ezért is viseli az idei szertartásjáték az aranykor trónusán alcímet – mondta el Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, a Koronázási Szertartásjáték rendezője. Kiemelte, hogy idén gyökeresen megújult díszlettel találkozhat a közönség: míg a korábbi években a Székesfehérvári Nagyboldogasszony Bazilika körvonalait jelenítették meg, felidézve az egykori koronázótemplom grandiozitását, addig idén egy görög-keleti kupola és a magyar korona egységéből létrejött stilizált, kettős kupolarendszer hivatott érzékeltetni a III. Bélára jellemző kelet-nyugati egységet. Mindezt Szendrényi Éva, a darab díszlettervezője álmodta meg. Az előadásnak idén is részesei az ötméteres történelmi óriásbábok, újdonságként pedig cirkuszművészek is bekapcsolódnak az előadásba, felejthetetlenné téve az élményt minden látogató számára. Szikora János hozzátette: a pontosan felépített, családon belüli viszályokkal teli életút igen megnehezítette a darab színpadra állítását.


Az idei év további érdekessége, hogy az előadásban, Fekete Péter rendezésében cirkuszművészek is részt vesznek. Kovács Yvette Alida, a darab jelmeztervezője elmondta, hogy idén is komoly divattörténeti kutatás előzi meg a ruhák elkészítését. Kiemelte, hogy a bizánci-magyar motívumok hiteles ábrázolása mellett a praktikusságot is szem előtt tartja a cirkuszművészek miatt.


phoca_thumb_l_Koronazas_sajt_taj-0138
Fotó: Simon Erika/www.koronazas.hu


A bizánci és a keresztény stílus keveredése a darab zenéjére is rányomta a bélyegét: a különleges hangzású dallamokat Szirtes Edina Mókus komponálja.


Az előadás szövegének megírását hosszadalmas és alapos munka előzte meg, kódexeket vizsgáltak, valamint számos latin nyelvű liturgiát és oratóriumot fordítottak le magyar nyelvre, melyekből aztán összeállhatott a végleges változat – árulta el Matuz János, a darab dramaturgja, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa.


A romok közé épített színpadon a nyílt térből adódó sajátosságoknak köszönhetően sokkal kommerszebb, nyersebb, autentikusabb előadás hozható létre.


A címszereplő III. Bélát Hirtling István, feleségét, a szépséges Antiochiai Annát Trokán Nóra alakítja. Manuel, bizánci császár szerepében Trokán Pétert, Anonymus szerepében Blaskó Pétert, a Nemzet Művészét láthatja majd a közönség. II. Géza király özvegyének szerepében Závodszky Noémi, Lukács esztergomi érsek szerepében Sághy Tamás lép majd színpadra. A koronázó püspököt Mihályi Győző alakítja.


A Koronázási Szertartásjátékra már lehet jegyet vásárolni. Online jegyvásárlásra a www.koronazas.hu oldalon keresztül van lehetőség, valamint a Vörösmarty Színház Jegyirodájában, Székesfehérváron is megválthatók a belépők.


A sajtótájékoztatót Szikora János zárta, aki felhívta a figyelmet az augusztus 3-án kezdődő szabadtéri próbákra és az előadás sokszínűségére, mely nemcsak művészeti szempontból meghatározó, hanem hagyományaink őrzése és múltunk gazdagságának újrateremtése miatt is.


phoca_thumb_l_Koronazas_sajt_taj-0262
Fotó: Simon Erika/www.koronazas.hu

A különleges szabadtéri előadásra ellátogatók bekapcsolódhatnak a Székesfehérvári Királyi Napok programjaiba is, igazi középkori hangulatú forgatag részesei lehetnek az előadásnapokon a Székesfehérvár Belvárosában zajló Koronázási Ünnepi Játékokon. Esténként a Belvárosban, a házfalakon III. Béla életének legfőbb mozzanatai köszönnek vissza interaktív történelmi képregényként.

accord_quartet

2018.12.18

Az Accord Quartet 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából. 15 éves fennállásuk alatt a zenei élet meghatározó szereplőjévé váltak, több száz hangversenyt adtak, és számos ősbemutató fűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek. Legújabb lemezükön Erőd Iván három vonósnégyese szerepel.

Back_Manci_R

2018.12.18

„Hízelgően mindenkit levesz / A Bäck Manci fényűzése ez” – verselte meg őt Juhász Gyula. Sztárfotós volt: modellt ült neki Mezei Mária színésznőtől kezdve Móra Ferenc lányáig mindenki, aki Szegeden megfordult, de Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is ő készítette. Az 20. század elején élt fotográfusnő mintegy 100 képéből nyílt kiállítást január végéig láthatjuk a Reök-palotában.

Brull_Kriszti

2018.12.17

Csombor Teréz, Homonnai Katalin, Bicskei István és Nagy Zoltán színművész kapta idén a színházi epizódszerepekért járó Aase-díjat. Az Ivánka Csaba-díjat Soltész Bözse színművész, a Bálint Lajos-vándorgyűrűt pedig Brüll Krisztina, a Thália Színház főtitkára vehette át hétfőn a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díj, amelyet Gobbi Hilda alapított végrendeletében, Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról kapta nevét.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs thrillert is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizedik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban. A francia Alpok 2 ezer méter magasan fekvő síparadicsomában az európai filmeknek szentelt fesztivál tíz év alatt az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhellyé vált. Az idén meghívott 120 európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt, köztük a Milorad Krstic rendezésében készült Ruben Brandt, a gyűjtőt is. Az első Les Arcs-i fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége: 2009-ben 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerhette a közönség. Idén Lengyelországra esett a választás.

A felső-egyiptomi Asszuán kormányzóságban feltárt temetkezési hely a 18. dinasztia (Kr.e. 1550-1292) idejéből való. A kutatók három mészkőkoporsót is találtak, amelyek közül kettő gyerekeknek készült, emellett további 50 felnőtt és gyermek csontmaradványait, valamint edényeket és amuletteket.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma