2017.06.29

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán és II. (Vak) Béla után idén az Árpád-ház talán legfényesebb uralkodója, III. Béla koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített szabadtéri színpadon augusztus 18-én és 19-én mutatják be a Koronázási Szertartásjátékot, amelyben a díszletek és a zene a bizánci és a keresztény kultúrát ötvözi.

Idén ötödik alkalommal rendeznek Koronázási Szertartásjátékot Székesfehérváron. Az Árpád-házi királyaink életét liturgikus királylegenda formájában életre keltő, monumentális produkció a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázási és temetkezési helyén várja a magyar történelem iránt érdeklődőket és a látványos szabadtéri színpadi játékok kedvelőit. Az idei előadásról a budapesti Mária Magdolna-toronyban tartottak sajtótájékoztatót Székesfehérvár polgármestere, a szertartásjáték rendezője és közreműködői június 28-án.

koronazjo
Fotó: www.szekesfehervar.hu


„Székesfehérvár büszke arra, hogy nemzetünk történelmi fővárosa” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester. Évszázadokon át királyok koronázási és temetkezési helye volt az államalapító Szent István által építtetett bazilika. III. Bélát itt is helyezték örök nyugalomra, bár ma a budapesti Mátyás-templomban őrzik az ő és hitvese hamvait. Székesfehérvár városa mindent megtesz azért, hogy a művészet eszközeivel évről évre megidézze az Árpád-házi uralkodók korát, és elkötelezett abban, hogy a Nemzeti Emlékhely az egykori Nagyboldogasszony Bazilika szellemiségéhez méltó kialakításával megteremtse a lehetőségét az ereklyék „hazahozatalának”. Hozzátette: kiemelten igaz ez az idei évben a Koronázási Szertartásjáték keretében megidézendő III. Béla és Antiochiai Anna földi maradványaira – „szeretnénk, ha végakaratának megfelelően egykor ő is újra székesfehérvári földben nyugodna”.

III. Béla a kelet-nyugati kapcsolatok terén egyfajta jelképpé vált: a fiatal korában Bizáncban élt, és a bizánci trón várományosának számító, később a magyar trónra lépő, így a keleti és nyugati kultúrában egyaránt otthonosan mozgó fiatalember kora egyik legelismertebb uralkodója lett, aki uralkodásának 24 éve alatt Magyarországból virágzó államot épített.

Tortenelmi_menet_babok


Ezért is viseli az idei szertartásjáték az aranykor trónusán alcímet – mondta el Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, a Koronázási Szertartásjáték rendezője. Kiemelte, hogy idén gyökeresen megújult díszlettel találkozhat a közönség: míg a korábbi években a Székesfehérvári Nagyboldogasszony Bazilika körvonalait jelenítették meg, felidézve az egykori koronázótemplom grandiozitását, addig idén egy görög-keleti kupola és a magyar korona egységéből létrejött stilizált, kettős kupolarendszer hivatott érzékeltetni a III. Bélára jellemző kelet-nyugati egységet. Mindezt Szendrényi Éva, a darab díszlettervezője álmodta meg. Az előadásnak idén is részesei az ötméteres történelmi óriásbábok, újdonságként pedig cirkuszművészek is bekapcsolódnak az előadásba, felejthetetlenné téve az élményt minden látogató számára. Szikora János hozzátette: a pontosan felépített, családon belüli viszályokkal teli életút igen megnehezítette a darab színpadra állítását.


Az idei év további érdekessége, hogy az előadásban, Fekete Péter rendezésében cirkuszművészek is részt vesznek. Kovács Yvette Alida, a darab jelmeztervezője elmondta, hogy idén is komoly divattörténeti kutatás előzi meg a ruhák elkészítését. Kiemelte, hogy a bizánci-magyar motívumok hiteles ábrázolása mellett a praktikusságot is szem előtt tartja a cirkuszművészek miatt.


phoca_thumb_l_Koronazas_sajt_taj-0138
Fotó: Simon Erika/www.koronazas.hu


A bizánci és a keresztény stílus keveredése a darab zenéjére is rányomta a bélyegét: a különleges hangzású dallamokat Szirtes Edina Mókus komponálja.


Az előadás szövegének megírását hosszadalmas és alapos munka előzte meg, kódexeket vizsgáltak, valamint számos latin nyelvű liturgiát és oratóriumot fordítottak le magyar nyelvre, melyekből aztán összeállhatott a végleges változat – árulta el Matuz János, a darab dramaturgja, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa.


A romok közé épített színpadon a nyílt térből adódó sajátosságoknak köszönhetően sokkal kommerszebb, nyersebb, autentikusabb előadás hozható létre.


A címszereplő III. Bélát Hirtling István, feleségét, a szépséges Antiochiai Annát Trokán Nóra alakítja. Manuel, bizánci császár szerepében Trokán Pétert, Anonymus szerepében Blaskó Pétert, a Nemzet Művészét láthatja majd a közönség. II. Géza király özvegyének szerepében Závodszky Noémi, Lukács esztergomi érsek szerepében Sághy Tamás lép majd színpadra. A koronázó püspököt Mihályi Győző alakítja.


A Koronázási Szertartásjátékra már lehet jegyet vásárolni. Online jegyvásárlásra a www.koronazas.hu oldalon keresztül van lehetőség, valamint a Vörösmarty Színház Jegyirodájában, Székesfehérváron is megválthatók a belépők.


A sajtótájékoztatót Szikora János zárta, aki felhívta a figyelmet az augusztus 3-án kezdődő szabadtéri próbákra és az előadás sokszínűségére, mely nemcsak művészeti szempontból meghatározó, hanem hagyományaink őrzése és múltunk gazdagságának újrateremtése miatt is.


phoca_thumb_l_Koronazas_sajt_taj-0262
Fotó: Simon Erika/www.koronazas.hu

A különleges szabadtéri előadásra ellátogatók bekapcsolódhatnak a Székesfehérvári Királyi Napok programjaiba is, igazi középkori hangulatú forgatag részesei lehetnek az előadásnapokon a Székesfehérvár Belvárosában zajló Koronázási Ünnepi Játékokon. Esténként a Belvárosban, a házfalakon III. Béla életének legfőbb mozzanatai köszönnek vissza interaktív történelmi képregényként.

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma