GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.10.31

A nagyközönség előtt október 30-án nyílt meg a három éven át tartó, átfogó rekonstrukción átesett Szépművészeti Múzeum. A múzeum felújításának részleteiről, az átrendezett állandó kiállításokról, valamint a megnyitott Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című kamaratárlatról Baán László, a múzeum főigazgatója mesélt az MTI-nek adott interjúban.

DSZZS20181030002
A felújított Szépművészeti Múzeum nyitóünnepsége
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt


A Szépművészeti Múzeum 1906-ban nyílt meg mint hazánk első állandó országos képzőművészeti gyűjteménye, egy akkor korszerűnek számító épületben. Ebből azonban természetesen hiányzott számtalan olyan funkció, amelyet a mai közönség már elvár egy múzeumépülettől, és a technológiai színvonal is egészen más volt – mondta el az MTI-nek adott interjújában az intézmény főigazgatója. Baán László emlékeztetett arra is, hogy az épület a 2. világháborúban számos sérülést szenvedett. Ezeket csak egy gyors felújítással orvosolták, ezért több termet – például a most rekonstruált Román Csarnokot – évtizedekre elzártak a közönség elől és raktárként használtak, más kiállítótereket pedig később irodai funkciókra építettek át.


A rendszerváltás óta kisebb lépésekben haladt az épület felújítása, de az átfogó rekonstrukcióra a Liget Budapest Projekt nyújtott lehetőséget. A munkálatok csaknem 15 ezer négyzetmétert, az alapterület mintegy negyven százalékát érintették: korszerűsítették az elavult fűtési rendszert, klimatizálták a kiállítótermek jelentős részét, felújították a tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket (múzeumpedagógiai helyiségeket, éttermet, ruhatárat) és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben – sorolta a főigazgató.


DSZZS20181030004
Baán László főigazgató beszél a felújított Szépművészeti Múzeum nyitóünnepségén
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt


A látogatók két szakaszban vehetik birtokba a megújult épületet és az új kiállításokat: október 30-án a mélyföldszinti terek és a felújított Román szárny nagy része, valamint az ott található kiállítások – az Egyiptomi, az Antik, a Régi Szobor gyűjtemények, valamint a Régi Képtár jelentős része – nyílnak meg, az összes új állandó kiállítás pedig 2019 közepétől lesz látogatható. Baán László elmondása szerint ugyanis a hároméves felújítás idejére a gyűjteményt a Városliget felőli, teljes egészében ideiglenes raktárrá alakított Barokk szárnyba költöztették, így a következő hónapokban ezt az épületrészt kell megújítani, hogy minden szempontból alkalmas legyen a kiállítások befogadására.


Mint hangsúlyozta: jelentősen megújulnak az állandó tárlatok, amely annak is igazi meglepetés lesz, aki a felújítás előtt gyakran megfordult az épületben, a közönségnek most visszaadott Michelangelo termet pedig egy időszaki Leonardo-kamarakiállítással nyitják meg. A tárlat azt a mestert egész életében foglalkoztató problémát járja körbe – a Szépművészeti Múzeum híres, Leonardóhoz köthető lovasszobrán és Magyarországon még sosem látott mennyiségű Leonardo-rajzon keresztül –, hogy miképpen lehetséges megvalósítani egy két lábra ágaskodó ló és lovasának szobrát – mondta el a főigazgató.


DMARC20181030001
Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című kamarakiállítással nyit a Szépművészeti
Fotó: MTI/Mónus Márton


Baán László kiemelte, hogy a felújítás jelentős gyűjteményi átrendeződéssel is jár: újraegyesül a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben szétszakított gyűjteménye, és a Szépművészeti az 1800 előtti egyetemes és magyar képzőművészet kiállítóhelyeként működik majd. Vagyis a magyar régi mesterek több évtizedes távollét után visszatérnek a Szépművészetibe, míg onnan a 19-20. századi nemzetközi anyag főművei ez év decemberétől egyelőre a budai Várba, a Nemzeti Galériába költöznek, megelőlegezve a majdani végleges struktúrát. A Városligetben, a Petőfi Csarnok helyére ugyanis 2021 végére felépül az Új Nemzeti Galéria, amely a 19-20. századi és kortárs képzőművészet kiállítóhelyeként, világszínvonalú körülményeket biztosítva lesz végleges otthona a külföldi és magyar mesterek alkotásainak – közölte.


Baán László elmondása szerint a Liget Budapest Projektnek köszönhetően épülhet fel az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) is a Szabolcs utcában, amely a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum több mint 350 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít európai szinten is kiemelkedő minőségű feltételeket és technikai hátteret. Az OMRRK épülete 2018 végére készül el, így a jövő év elején megkezdődhet a műtárgyak beköltöztetése, és a közönség már 2019-ben birtokba veheti az épületkomplexum látogatható tereiként működő látványraktárakat.


A felújítás előtt évtizedekig raktárként funkcionáló Román Csarnokban a közönség elől elzárva tárolták a Szépművészeti gipszmásolat-gyűjteményének nagy részét is, melynek sorsa hét évtized hányattatás után rövidesen szintén megoldódik: a műtárgyak a felújítás alatt álló komáromi Csillag erődbe kerülnek, amely a Szépművészeti Múzeum Barokk szárnyához és az OMRRK látványraktárához hasonlóan szintén 2019 nyarán nyílik majd meg a látogatók előtt – számolt be Baán László.



Forrás: MTI

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma