782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.09.11

Bráda Tibor festőművész alkotásaiból nyílt tárlat szeptember 8-án, a Széphárom Közösségi Térben Szín és költészet címmel. A kiállításon versekkel összekötött grafikák, ragyogó üvegfestmények, színtől és fénytől kavargó akvarell tájképek láthatóak, melyek mindegyike az élet rejtett szépségeiről, a természet szeretetéről vall. Röviden: bor, mámor, magyar táj.

Már a Szép utcai galéria előtt elhaladva felkeltheti figyelmünket a kapun túlról áradó színkavalkád. Ne álljunk ellen, nézzünk be egy pillanatra! A Széphárom Közösségi Tér egész szeptemberben várja a színekre, a költészetre és a szépségre éhezőket Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész kiállításán.


20170908_184836...


A nyitott kapukon kiszivárgó rózsaszínes-pirosas-sárgás-zöldes színorgia a nagyteremből, egészen pontosan a három, fő helyre kihelyezett festményből árad. Bráda Tibor mindhárom képe a táj egy-egy szeletét ábrázolja, nem is akármilyen módon. Ha közelebb lépünk a festményekhez, akkor felfedezhetjük a titkot is, melyről a festőművész a bemutatkozó szövegben a következőképpen ír: „A kialakult plein air akvarell festőmódszerem alkalmat ad arra, hogy könnyedén rátaláljak a látvány képpé alakítására, melyet aztán műtermi pasztellmegoldásokkal kitűnően felhasználhatok. […] Mindkét anyag hordozójaként az erősen rusztikus papírokat használom. Ez, azt hiszem, egy örök vágyamat helyettesíti, hogy végre klasszikus falképeket festhessek, és eggyé válhassak velük.”


Valóban, a három festmény érdes felületre készült, éppen ezért közelről nézve titokzatos gyermeki bájt is rejtenek magukban: mintha zsírkrétával készültek volna. Érdemes elmerülni a képek világában, alaposan bejárni tekintetünkkel a felületre felvitt formákat, elveszni színárnyalatokban, a festett részletekben, a festés mozdulataiban, rétegeiben. Ha ugyanis először közelről vizsgáljuk meg a képeket, akkor a részletek szépségeire koncentrálunk, és nem csak elhaladunk egy dekoratív látvány mellett. Másodszorra viszont már távolról is szánjunk rájuk néhány percet, akkor megláthatjuk a táncoló szellőt az érintetlen természetben, vagy azt a nagyon finoman, nagyon diszkréten ábrázolt napfényt is, amely a fákon keresztül apró égi jelenségként szűrődik ki és beragyogja az erdő mélyét.


20170908_184427..


A jobb oldali hosszúkás kiállítótérben kapnak helyet Bráda Tibor akvarelljei, melyeken a magyar táj, a föld és a víz találkozása, a változó, tünékeny égbolt és a széles horizont visszatérő téma. Az akvarell anyagát tekintve pillekönnyű festészeti eszköz, mely szintén rusztikus felületű papíron szólal meg igazán. Ahogy észrevettem azonban, e plein air festmények már inkább távolabbi szemlélődésre adnak okot: a perspektíva kitűnően érvényesül, a kép és a megjelenített táj mélységét pedig csak hangsúlyozzák a tükröződések és a különböző fények játékai. A kíváncsi néző így azt érezheti, hogy a festővel együtt ő is ott áll a domb tetején, ahonnan élvezheti a panorámát, a finom szellőt és az isteni jelenlétet.


20170908_190137...


A hosszúkás terem végéből nyílik egy ajtó, ahonnan lépcsőn át a galéria felső kiállítótermébe jutunk. Bráda Tibor munkásságának itt egy másik szeletébe pillanthatunk bele: a falon körben többségében grafikák láthatóak, mindegyikhez egy-egy költemény kapcsolódik. A legnagyobb meglepetést a néző számára talán az okozza, amikor rájön: a művész néhány jól eltalált vonallal mennyire hűen ki tud fejezni bizonyos életérzéseket. A figurális képek általánosságban az emberről, az ember és a természet kapcsolatáról szólnak, és valóban: egy-egy vonal, és kész a fa árnyékában hűsölő alak, egy-két ceruzabravúr, és már száll is a madár az ég felé. A teremben az alkotó két ólomüvegképe is látható.


20170908_185006...


Bráda Tibor munkásságából árad a szakralitás, a természet és az élet szeretete és egyfajta hit és tisztelet egy felsőbb erő iránt, amely mindezt létrehozta. „Örömmel tölt el, ha a természet látványa magával ragad és képpé formálódik bennem. A tiszta látvány festése elfeledteti velem az összes manipulált agyszüleményemet, és feloldódhatok a színek, a foltok, a ritmusok harmóniájában. Az akvarell transparenciája (Duschanek Jancsi szavaival élve „tündér koloritja”) olyan nekem, mint a tiszta levegővétel” – írja a festő a kiállítás bemutatkozójában.


20170908_185154


A Szín és költészet című kiállítást Pokorni Péter, a galéria igazgatója nyitotta meg szeptember 8-án, köszöntőbeszédet Verebes György Munkácsy-díjas festőművész mondott. A megnyitót Ábrahám Márta hegedűművész és tanítványának rövid hegedűkoncertje zárta. A kiállítás szeptember 30-ig várja az érdeklődőket a Széphárom Közösségi Térben, ahol a hagyományokhoz híven már a galéria jelenlegi kiállítójának, Bráda Tibornak az aláírását hordozó kő is megtalálható több másik művész kézjegyével együtt.


20170908_194125



Révy Orsolya

Fotók: Révy Orsolya

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma