kultura.hu_banner_herend_002uj

2017.09.11

Bráda Tibor festőművész alkotásaiból nyílt tárlat szeptember 8-án, a Széphárom Közösségi Térben Szín és költészet címmel. A kiállításon versekkel összekötött grafikák, ragyogó üvegfestmények, színtől és fénytől kavargó akvarell tájképek láthatóak, melyek mindegyike az élet rejtett szépségeiről, a természet szeretetéről vall. Röviden: bor, mámor, magyar táj.

Már a Szép utcai galéria előtt elhaladva felkeltheti figyelmünket a kapun túlról áradó színkavalkád. Ne álljunk ellen, nézzünk be egy pillanatra! A Széphárom Közösségi Tér egész szeptemberben várja a színekre, a költészetre és a szépségre éhezőket Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész kiállításán.


20170908_184836...


A nyitott kapukon kiszivárgó rózsaszínes-pirosas-sárgás-zöldes színorgia a nagyteremből, egészen pontosan a három, fő helyre kihelyezett festményből árad. Bráda Tibor mindhárom képe a táj egy-egy szeletét ábrázolja, nem is akármilyen módon. Ha közelebb lépünk a festményekhez, akkor felfedezhetjük a titkot is, melyről a festőművész a bemutatkozó szövegben a következőképpen ír: „A kialakult plein air akvarell festőmódszerem alkalmat ad arra, hogy könnyedén rátaláljak a látvány képpé alakítására, melyet aztán műtermi pasztellmegoldásokkal kitűnően felhasználhatok. […] Mindkét anyag hordozójaként az erősen rusztikus papírokat használom. Ez, azt hiszem, egy örök vágyamat helyettesíti, hogy végre klasszikus falképeket festhessek, és eggyé válhassak velük.”


Valóban, a három festmény érdes felületre készült, éppen ezért közelről nézve titokzatos gyermeki bájt is rejtenek magukban: mintha zsírkrétával készültek volna. Érdemes elmerülni a képek világában, alaposan bejárni tekintetünkkel a felületre felvitt formákat, elveszni színárnyalatokban, a festett részletekben, a festés mozdulataiban, rétegeiben. Ha ugyanis először közelről vizsgáljuk meg a képeket, akkor a részletek szépségeire koncentrálunk, és nem csak elhaladunk egy dekoratív látvány mellett. Másodszorra viszont már távolról is szánjunk rájuk néhány percet, akkor megláthatjuk a táncoló szellőt az érintetlen természetben, vagy azt a nagyon finoman, nagyon diszkréten ábrázolt napfényt is, amely a fákon keresztül apró égi jelenségként szűrődik ki és beragyogja az erdő mélyét.


20170908_184427..


A jobb oldali hosszúkás kiállítótérben kapnak helyet Bráda Tibor akvarelljei, melyeken a magyar táj, a föld és a víz találkozása, a változó, tünékeny égbolt és a széles horizont visszatérő téma. Az akvarell anyagát tekintve pillekönnyű festészeti eszköz, mely szintén rusztikus felületű papíron szólal meg igazán. Ahogy észrevettem azonban, e plein air festmények már inkább távolabbi szemlélődésre adnak okot: a perspektíva kitűnően érvényesül, a kép és a megjelenített táj mélységét pedig csak hangsúlyozzák a tükröződések és a különböző fények játékai. A kíváncsi néző így azt érezheti, hogy a festővel együtt ő is ott áll a domb tetején, ahonnan élvezheti a panorámát, a finom szellőt és az isteni jelenlétet.


20170908_190137...


A hosszúkás terem végéből nyílik egy ajtó, ahonnan lépcsőn át a galéria felső kiállítótermébe jutunk. Bráda Tibor munkásságának itt egy másik szeletébe pillanthatunk bele: a falon körben többségében grafikák láthatóak, mindegyikhez egy-egy költemény kapcsolódik. A legnagyobb meglepetést a néző számára talán az okozza, amikor rájön: a művész néhány jól eltalált vonallal mennyire hűen ki tud fejezni bizonyos életérzéseket. A figurális képek általánosságban az emberről, az ember és a természet kapcsolatáról szólnak, és valóban: egy-egy vonal, és kész a fa árnyékában hűsölő alak, egy-két ceruzabravúr, és már száll is a madár az ég felé. A teremben az alkotó két ólomüvegképe is látható.


20170908_185006...


Bráda Tibor munkásságából árad a szakralitás, a természet és az élet szeretete és egyfajta hit és tisztelet egy felsőbb erő iránt, amely mindezt létrehozta. „Örömmel tölt el, ha a természet látványa magával ragad és képpé formálódik bennem. A tiszta látvány festése elfeledteti velem az összes manipulált agyszüleményemet, és feloldódhatok a színek, a foltok, a ritmusok harmóniájában. Az akvarell transparenciája (Duschanek Jancsi szavaival élve „tündér koloritja”) olyan nekem, mint a tiszta levegővétel” – írja a festő a kiállítás bemutatkozójában.


20170908_185154


A Szín és költészet című kiállítást Pokorni Péter, a galéria igazgatója nyitotta meg szeptember 8-án, köszöntőbeszédet Verebes György Munkácsy-díjas festőművész mondott. A megnyitót Ábrahám Márta hegedűművész és tanítványának rövid hegedűkoncertje zárta. A kiállítás szeptember 30-ig várja az érdeklődőket a Széphárom Közösségi Térben, ahol a hagyományokhoz híven már a galéria jelenlegi kiállítójának, Bráda Tibornak az aláírását hordozó kő is megtalálható több másik művész kézjegyével együtt.


20170908_194125



Révy Orsolya

Fotók: Révy Orsolya

eden

2019.07.17

Bár a naptári időszámítás szerint már átléptük az év „mértani" közepét, aggodalomra semmi ok, ugyanis a maradék 6 hónapban is lesz még okunk moziba járnunk. Rengeteg izgalmas filmalkotást ígértek 2019-re mind hazai, mind nemzetközi fronton, mi pedig most arra vállalkoztuk, hogy összegyűjtjük a magyar mezőny legvártabb alkotásait.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Három magyar filmet is műsorra tűzött a hatodik alkalommal megszervezett Ceau, Cinema! „zsebfesztivál”. A július 18. és 21. között Temesváron és Gottlob községben zajló szemle nyitófilmje az osztrák-német koprodukcióban készült Mademoiselle Paradis. A magyar filmek közül Szilágyi Zsófia Egy nap és Reisz Gábor Rossz versek című filmje is versenyben van, de levetítik Nemes Jeles László Napszállta című filmjét is. A vetítések több temesvári helyszínen lesznek, vasárnap pedig ingyen lehet filmet nézni Gottlob községben, amely a romániai vidéki települések közül az első, ahol felújított mozi van.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Több mint hat héten keresztül könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint családi programokkal várja a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ (CSAKK) a város lakosságát és a vendégeket Békéscsaba főterére, illetve a közeli központ Élővíz-csatornára nyíló stégjére.

Pribojszki_Matyas_Jumping_Matt_and_his_Combo

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma