Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.01

Merre van az az utca, ahol József Attila A város peremén című versét írta? Melyik házban van Kaffka Margit egykori lakása, ahol 1910 és 1915 között a Nyugat és az irodalmi élet színe-java megfordult? Hol van az az épület, ahol Kosztolányi, Ottlik Géza, Huszka Jenő zeneszerző és dr. Bárdos Kornél zenetudós is lakott? A Lechner Tudásközpont Híres emberek Budapestje sorozatából a homlokzatok mögé kukkantva ismerhetjük meg neves művészek életét, egykori lakóházuk rövid történetén keresztül.

hajos-alfred
A Báthory utca 5. bejárata. Ebben a házban lakott Hajós Alfréd olimpiai bajnok, aki az úszás mellett
az építészetben, a sportújságírásban és a fociban is jeleskedett.


„Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? / Te ismered a házam / s ha emlékezni tudsz / a hálószobámra, azt is tudhatod, / milyen szegényes, elhagyott / ilyenkor innen a Logodi-utca, / ahol lakom” – írta Kosztolányi Hajnali részegség című versében. Budapesten sétálva nap mint nap számtalan ház mellett haladunk el, nem is sejtve, kiknek az emlékeit őrzik a falak. A Híres emberek Budapestje sorozat neves írók, színészek, építészek, zeneszerzők egykori lakhelyét mutatja be.


Érmindszent, Zilah, Debrecen, Temesvár, Nagyvárad, Párizs, Csucsa, Budapest: Ady életében a diákévek kollégiuma, majd hotelek, szobabérletek és kávéházak cikázva váltották egymást. Első igazi otthona 40 éves korában, a budapesti Veres Pálné utca 4. szám alatt álló épület első emeletén lett.


Veres_Palne_4_Ady
Ady Endre egykori lakása a Veres Pálné utca 4-ben


A háromszobás lakást, melybe 1917 őszén költöztek felesége, Boncza Berta örökölte. Ady rövid ideig, 1919 január jában bekövetkezett haláláig élvezhette. A lakhely 1977 óta emlékmúzeum.


A Blaha Lujza tér mai, zajos forgatagában el sem tudjuk képzelni, mennyire más élet folyhatott itt 100-150 éve. A Rákóczi út 44. szám alatt álló házban lakott életének utolsó szakaszában a nemzet csalogányának nevezett Blaha Lujza.


Blaha-rakoczi_ut_44
A Rákóczi út 44.


Itt működött Keszey Vince híres étterme is, amely az akkor még szemben lévő Nemzeti Színház művészeinek és közönségének is törzshelye volt. Népszerűségét növelte, hogy két-két színi növendéket (többek között Gobbi Hildát) mindig ingyen ebédeltetett. Az étterem 1946-ig működött, amikor az épületet államosították. A bérházat 1957-ben árkádosították.


Bródy Sándor (1863–1924), A dada vagy A tanítónő szerzője tehetséges író és publicista, emellett temperamentumos férfi is volt. Az életet teljes mélységében átélő személyiségével és írói tehetségével változásokat indított el a magyar irodalomban, hatást gyakorolt a nála fiatalabbakra, Móriczra, Krúdyra, Adyra, Molnár Ferencre is. Kávéházak, kártyapartik, orfeumok és egyéb szórakozóhelyek rendszeres látogatója volt.


brody_sandor_utca


Nevét 1949 óta őrzi Budapesten a Nemzeti Múzeum mellett nyíló utca melynek első házában lakott. Ugyanebben a házban élt B. Kopp Judit szobrászművész is.


A II. világháború után Cziffra György a szovjet hadifogságból hazajutva, a budapesti éjszakában különböző lokálokban és eszpresszókban zongorázott. Játéka nagy feltűnést keltett, zenésztársai szinte zarándokoltak hozzá, hogy megfejtsék zongoratechnikájának titkát, ugyanis mindenkiben azt a benyomást keltette, mintha két zongora szólna egyszerre. De tehetsége a laikusokat is megbabonázta, képes volt „a szeszre szomjazó embereket igazi, fegyelmezett hangverseny-közönséggé változtatni.”


cziffra-heb
Cziffra György háza a Bálvány utca 25-ben


Gyermek- és ifjúkorának angyalföldi évei után ebben az időszakban Budafokon, a Bálvány u. 25. szám alatti kis családi házban élt feleségével, az egyiptomi származású Soleilkával és kisfiukkal, egészen az 1956-ban történt emigrálásukig.


Budapest egyik legérdekesebb lakóháza a Bartók Béla út 36–38. alatt álló, de a Gárdonyi teret is meghatározó Hadik-ház, amely 1911-ben épült Svarcz (Schwartz) Jenőnek, a korszak egyik keresett építészének a tervei alapján.


hadik-heb
Bartók Béla út 36–38.


Az épületben az irodalmi élet egyik törzshelyeként 1949-ig működő (a közelmúltban újra megnyílt) Hadik Kávéház története közismert. Az talán kevésbé, hogy itt volt Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme is.


Ezek, és még több tucat másik jeles épület online térképen is elérhető, az alkalmazással így akár meg is tervezhetjük útvonalunkat, ha megnéznénk kedvenc költőnk szülőházát.


Forrás és fotók: Lechner Tudásközpont

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma