IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.01

Merre van az az utca, ahol József Attila A város peremén című versét írta? Melyik házban van Kaffka Margit egykori lakása, ahol 1910 és 1915 között a Nyugat és az irodalmi élet színe-java megfordult? Hol van az az épület, ahol Kosztolányi, Ottlik Géza, Huszka Jenő zeneszerző és dr. Bárdos Kornél zenetudós is lakott? A Lechner Tudásközpont Híres emberek Budapestje sorozatából a homlokzatok mögé kukkantva ismerhetjük meg neves művészek életét, egykori lakóházuk rövid történetén keresztül.

hajos-alfred
A Báthory utca 5. bejárata. Ebben a házban lakott Hajós Alfréd olimpiai bajnok, aki az úszás mellett
az építészetben, a sportújságírásban és a fociban is jeleskedett.


„Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? / Te ismered a házam / s ha emlékezni tudsz / a hálószobámra, azt is tudhatod, / milyen szegényes, elhagyott / ilyenkor innen a Logodi-utca, / ahol lakom” – írta Kosztolányi Hajnali részegség című versében. Budapesten sétálva nap mint nap számtalan ház mellett haladunk el, nem is sejtve, kiknek az emlékeit őrzik a falak. A Híres emberek Budapestje sorozat neves írók, színészek, építészek, zeneszerzők egykori lakhelyét mutatja be.


Érmindszent, Zilah, Debrecen, Temesvár, Nagyvárad, Párizs, Csucsa, Budapest: Ady életében a diákévek kollégiuma, majd hotelek, szobabérletek és kávéházak cikázva váltották egymást. Első igazi otthona 40 éves korában, a budapesti Veres Pálné utca 4. szám alatt álló épület első emeletén lett.


Veres_Palne_4_Ady
Ady Endre egykori lakása a Veres Pálné utca 4-ben


A háromszobás lakást, melybe 1917 őszén költöztek felesége, Boncza Berta örökölte. Ady rövid ideig, 1919 január jában bekövetkezett haláláig élvezhette. A lakhely 1977 óta emlékmúzeum.


A Blaha Lujza tér mai, zajos forgatagában el sem tudjuk képzelni, mennyire más élet folyhatott itt 100-150 éve. A Rákóczi út 44. szám alatt álló házban lakott életének utolsó szakaszában a nemzet csalogányának nevezett Blaha Lujza.


Blaha-rakoczi_ut_44
A Rákóczi út 44.


Itt működött Keszey Vince híres étterme is, amely az akkor még szemben lévő Nemzeti Színház művészeinek és közönségének is törzshelye volt. Népszerűségét növelte, hogy két-két színi növendéket (többek között Gobbi Hildát) mindig ingyen ebédeltetett. Az étterem 1946-ig működött, amikor az épületet államosították. A bérházat 1957-ben árkádosították.


Bródy Sándor (1863–1924), A dada vagy A tanítónő szerzője tehetséges író és publicista, emellett temperamentumos férfi is volt. Az életet teljes mélységében átélő személyiségével és írói tehetségével változásokat indított el a magyar irodalomban, hatást gyakorolt a nála fiatalabbakra, Móriczra, Krúdyra, Adyra, Molnár Ferencre is. Kávéházak, kártyapartik, orfeumok és egyéb szórakozóhelyek rendszeres látogatója volt.


brody_sandor_utca


Nevét 1949 óta őrzi Budapesten a Nemzeti Múzeum mellett nyíló utca melynek első házában lakott. Ugyanebben a házban élt B. Kopp Judit szobrászművész is.


A II. világháború után Cziffra György a szovjet hadifogságból hazajutva, a budapesti éjszakában különböző lokálokban és eszpresszókban zongorázott. Játéka nagy feltűnést keltett, zenésztársai szinte zarándokoltak hozzá, hogy megfejtsék zongoratechnikájának titkát, ugyanis mindenkiben azt a benyomást keltette, mintha két zongora szólna egyszerre. De tehetsége a laikusokat is megbabonázta, képes volt „a szeszre szomjazó embereket igazi, fegyelmezett hangverseny-közönséggé változtatni.”


cziffra-heb
Cziffra György háza a Bálvány utca 25-ben


Gyermek- és ifjúkorának angyalföldi évei után ebben az időszakban Budafokon, a Bálvány u. 25. szám alatti kis családi házban élt feleségével, az egyiptomi származású Soleilkával és kisfiukkal, egészen az 1956-ban történt emigrálásukig.


Budapest egyik legérdekesebb lakóháza a Bartók Béla út 36–38. alatt álló, de a Gárdonyi teret is meghatározó Hadik-ház, amely 1911-ben épült Svarcz (Schwartz) Jenőnek, a korszak egyik keresett építészének a tervei alapján.


hadik-heb
Bartók Béla út 36–38.


Az épületben az irodalmi élet egyik törzshelyeként 1949-ig működő (a közelmúltban újra megnyílt) Hadik Kávéház története közismert. Az talán kevésbé, hogy itt volt Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme is.


Ezek, és még több tucat másik jeles épület online térképen is elérhető, az alkalmazással így akár meg is tervezhetjük útvonalunkat, ha megnéznénk kedvenc költőnk szülőházát.


Forrás és fotók: Lechner Tudásközpont

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma