2019.02.02

A 19. század elején még alkalmi vándortársulatok, bohócok, artisták szórakoztatták a Városerdő látogatóit. A kiegyezés után azonban hirtelen megnőtt a Városliget népszerűsége. Ekkor jelent meg az első állandó cirkuszi vállalkozás a vurstliban. Az 1871-ben felépült Barokaldi Cirkusz még főként a gyerekekhez szólt, a felnőttek körében is népszerű előadások 1889-ben Wulff Edével érkeztek el.

02-barokaldi-cirkusz-s-kznsge5700
A Barokaldi Cirkusz deszkából és ponyvából épített sátra 1906-ban, a vurstliban

Giuseppe Baroccaldi porondját először még csupán egy kötél választotta el a többi mutatványostól, de 1871-ben felépítette azt a sátrat, ahol még halála után is, egészen 1938-ig működött a Barokaldi Cirkusz.


A Vasárnapi Újság is elismerően nyilatkozott: „Az öreg Barokaldi cirkusza valóságos elpusztíthatatlan képeskönyve lett Budapest gyermekvilágának, és minden új generáció új közönséget hoz neki.” A cirkuszba egészen olcsó volt a belépő, de még így sem mindenki engedhette meg magának: sok utcagyerek a kerítésre felkapaszkodva potyázott.


04-cirkuszi-kp-vu-1868-324fd
A 19. századi a cirkusz fő attrakcióit a lovasszámok jelentették. Balról lovas produkció 1868-ból,
jobbra a lóidomárból lett cirkuszigazgató, Beketow bécsi társulatának plakátja


A felnőttek érdeklődését is magával ragadó, világvárosi színvonalú ligeti cirkuszi előadásokra az 1880-as évek végéig kellett várni.


Az állandó cirkusz pénzügyi megfontolásból került az Állatkertbe: a csökkenő bevételek ellensúlyozására különleges artista produkciókat és külföldi társulatokat is fogadtak. Így mutatkozott be a budapesti közönségnek 1888-ban Eduard Wulff és társulata is, akivel 1889-ben a főváros megállapodott egy állandó intézény felépítésére és működésére.


Wullf egy korszerűnek számító, szétszedhető és összerakható acélvázas építményt állított fel, amelynek falai hullámbádogból voltak. A Wulff-féle bádogcirkuszban állóhelyek is voltak, így egyszerre 2290 néző figyelhette az előadást. A tűzveszély pedig ki volt zárva, hiszen az istálló külön épületben volt.


05-wulff-bdogcirkuszae56b
A Wulff-féle bádogcirkuszban állóhelyek is voltak, így egyszerre 2290 néző figyelhette az előadást.
A képen a tűzbiztos bádogépület hátsó frontja


A neves német cirkuszi dinasztiába született lóidomító Wulff Ede 1889. június 27-én nyitotta meg cirkuszát. Innen számítjuk a Fővárosi Nagycirkusz történetét.


Május elejétől szeptember végéig tartottak előadásokat a fűtés nélküli épületben, hétköznapokon egyet, hétvégéken kettőt. A fő attrakciók a lovasszámok voltak: az istállókban 60-80 idomított lovat tartottak.


07-beketow-cirkusz-plete-kpeslap91c5
1908-ban a mobil cirkuszépületet az új igazgató telepítette át, saját költségén a végleges helyére: korábbi otthonának kerítésén kívülre, az Állatkerti út mellé. A képen a Beketow Cirkusz épülete


Az első évek kasszasikerei után a közönség érdeklődése csökkent, ezért Wulff Ede 1895-ben felhagyott a pesti vállalkozással. Az épületet eladta egy konzorciumnak, ez lett a Városi Cirkusz, amit alkalmi társulatok előadásaival próbáltak megtölteni kevés sikerrel. A konzorcium az 1900-as évek elején csődbe ment, ekkor került a főváros tulajdonába a cirkuszépület, és húsz év vergődés után végre sikerült megtalálni a megoldást.


Az 1904-ben meghirdetett pályázat nyerteseként az orosz származású lóidomár, Beketow Mátyás vette át az üzemeltetést, aki ekkor már elismert cirkuszi tekintélynek számított. 1904. április 30-án addig Pesten soha nem látott műsorral nyitotta meg a saját költségén teljesen felújított cirkuszt.


08-beketow-cirkusz-plakttal49fa
A lóidomárból lett cirkuszigazgató bemutatkozása a városligeti cirkuszban (balra),
Beketow bécsi társulatának plakátja (középen), az 1925-ös évad műsorfüzete (jobbra)

A nagyszerű első szezon megalapozta az új igazgató tekintélyét, a pestiek gyakran látogatták előadásait. Beketow igyekezett megőrizni a magas színvonalat. A pesti kiruccanásokat kedvelő uralkodó, Ferenc József két alkalommal is vendége volt a népszerű cirkusz díszpáholyának.

Beketow Mátyás 1904–1919 között jelentősen feljesztette az épületet, a hagyományos cirkuszi előadások mellett birkózóversenyeket rendeztek és görög drámákat is bemutattak. Az igazgató azonban az I. világháborút követően elveszítette bérleti jogát. De nem adta fel, 1923-tól ismét ő lett a ligeti cirkusz bérlője, azonban ekkorra már megváltozott a közönség érdeklődése, a korábbi sikerek elmaradtak, Beketow pedig 1929-ben az elkerülhetetlen anyagi csőd elől az öngyilkosságba menekült, a Dunába vetette magát.


09-beketow-cirkusz-plakttal27b65
A Városligethez és a májusi éjszaka hangulatához okvetlenül hozzátartozik a Beketow-cirkusz is –
írta Kosztolányi. A baloldali képen az 1912-es évadnyitó előadás plakátja, jobbra az 1906-os cirkuszi évadban fellépő díjbirkózók csoportja

Halála után fia, Beketow Sándor vette át a cirkusz irányítását, így még fél évtizedig tartott a Beketow-korszak, amelynek a beköszöntő gazdasági válság vetett véget. 1934-ben a Beketow-család visszaadta a bérletet a fővárosnak.

A teljes cikk a liget.blogon olvasható.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma