IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.02

A 19. század elején még alkalmi vándortársulatok, bohócok, artisták szórakoztatták a Városerdő látogatóit. A kiegyezés után azonban hirtelen megnőtt a Városliget népszerűsége. Ekkor jelent meg az első állandó cirkuszi vállalkozás a vurstliban. Az 1871-ben felépült Barokaldi Cirkusz még főként a gyerekekhez szólt, a felnőttek körében is népszerű előadások 1889-ben Wulff Edével érkeztek el.

02-barokaldi-cirkusz-s-kznsge5700
A Barokaldi Cirkusz deszkából és ponyvából épített sátra 1906-ban, a vurstliban

Giuseppe Baroccaldi porondját először még csupán egy kötél választotta el a többi mutatványostól, de 1871-ben felépítette azt a sátrat, ahol még halála után is, egészen 1938-ig működött a Barokaldi Cirkusz.


A Vasárnapi Újság is elismerően nyilatkozott: „Az öreg Barokaldi cirkusza valóságos elpusztíthatatlan képeskönyve lett Budapest gyermekvilágának, és minden új generáció új közönséget hoz neki.” A cirkuszba egészen olcsó volt a belépő, de még így sem mindenki engedhette meg magának: sok utcagyerek a kerítésre felkapaszkodva potyázott.


04-cirkuszi-kp-vu-1868-324fd
A 19. századi a cirkusz fő attrakcióit a lovasszámok jelentették. Balról lovas produkció 1868-ból,
jobbra a lóidomárból lett cirkuszigazgató, Beketow bécsi társulatának plakátja


A felnőttek érdeklődését is magával ragadó, világvárosi színvonalú ligeti cirkuszi előadásokra az 1880-as évek végéig kellett várni.


Az állandó cirkusz pénzügyi megfontolásból került az Állatkertbe: a csökkenő bevételek ellensúlyozására különleges artista produkciókat és külföldi társulatokat is fogadtak. Így mutatkozott be a budapesti közönségnek 1888-ban Eduard Wulff és társulata is, akivel 1889-ben a főváros megállapodott egy állandó intézény felépítésére és működésére.


Wullf egy korszerűnek számító, szétszedhető és összerakható acélvázas építményt állított fel, amelynek falai hullámbádogból voltak. A Wulff-féle bádogcirkuszban állóhelyek is voltak, így egyszerre 2290 néző figyelhette az előadást. A tűzveszély pedig ki volt zárva, hiszen az istálló külön épületben volt.


05-wulff-bdogcirkuszae56b
A Wulff-féle bádogcirkuszban állóhelyek is voltak, így egyszerre 2290 néző figyelhette az előadást.
A képen a tűzbiztos bádogépület hátsó frontja


A neves német cirkuszi dinasztiába született lóidomító Wulff Ede 1889. június 27-én nyitotta meg cirkuszát. Innen számítjuk a Fővárosi Nagycirkusz történetét.


Május elejétől szeptember végéig tartottak előadásokat a fűtés nélküli épületben, hétköznapokon egyet, hétvégéken kettőt. A fő attrakciók a lovasszámok voltak: az istállókban 60-80 idomított lovat tartottak.


07-beketow-cirkusz-plete-kpeslap91c5
1908-ban a mobil cirkuszépületet az új igazgató telepítette át, saját költségén a végleges helyére: korábbi otthonának kerítésén kívülre, az Állatkerti út mellé. A képen a Beketow Cirkusz épülete


Az első évek kasszasikerei után a közönség érdeklődése csökkent, ezért Wulff Ede 1895-ben felhagyott a pesti vállalkozással. Az épületet eladta egy konzorciumnak, ez lett a Városi Cirkusz, amit alkalmi társulatok előadásaival próbáltak megtölteni kevés sikerrel. A konzorcium az 1900-as évek elején csődbe ment, ekkor került a főváros tulajdonába a cirkuszépület, és húsz év vergődés után végre sikerült megtalálni a megoldást.


Az 1904-ben meghirdetett pályázat nyerteseként az orosz származású lóidomár, Beketow Mátyás vette át az üzemeltetést, aki ekkor már elismert cirkuszi tekintélynek számított. 1904. április 30-án addig Pesten soha nem látott műsorral nyitotta meg a saját költségén teljesen felújított cirkuszt.


08-beketow-cirkusz-plakttal49fa
A lóidomárból lett cirkuszigazgató bemutatkozása a városligeti cirkuszban (balra),
Beketow bécsi társulatának plakátja (középen), az 1925-ös évad műsorfüzete (jobbra)

A nagyszerű első szezon megalapozta az új igazgató tekintélyét, a pestiek gyakran látogatták előadásait. Beketow igyekezett megőrizni a magas színvonalat. A pesti kiruccanásokat kedvelő uralkodó, Ferenc József két alkalommal is vendége volt a népszerű cirkusz díszpáholyának.

Beketow Mátyás 1904–1919 között jelentősen feljesztette az épületet, a hagyományos cirkuszi előadások mellett birkózóversenyeket rendeztek és görög drámákat is bemutattak. Az igazgató azonban az I. világháborút követően elveszítette bérleti jogát. De nem adta fel, 1923-tól ismét ő lett a ligeti cirkusz bérlője, azonban ekkorra már megváltozott a közönség érdeklődése, a korábbi sikerek elmaradtak, Beketow pedig 1929-ben az elkerülhetetlen anyagi csőd elől az öngyilkosságba menekült, a Dunába vetette magát.


09-beketow-cirkusz-plakttal27b65
A Városligethez és a májusi éjszaka hangulatához okvetlenül hozzátartozik a Beketow-cirkusz is –
írta Kosztolányi. A baloldali képen az 1912-es évadnyitó előadás plakátja, jobbra az 1906-os cirkuszi évadban fellépő díjbirkózók csoportja

Halála után fia, Beketow Sándor vette át a cirkusz irányítását, így még fél évtizedig tartott a Beketow-korszak, amelynek a beköszöntő gazdasági válság vetett véget. 1934-ben a Beketow-család visszaadta a bérletet a fővárosnak.

A teljes cikk a liget.blogon olvasható.

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma