15_eves

2019.02.02

A 19. század elején még alkalmi vándortársulatok, bohócok, artisták szórakoztatták a Városerdő látogatóit. A kiegyezés után azonban hirtelen megnőtt a Városliget népszerűsége. Ekkor jelent meg az első állandó cirkuszi vállalkozás a vurstliban. Az 1871-ben felépült Barokaldi Cirkusz még főként a gyerekekhez szólt, a felnőttek körében is népszerű előadások 1889-ben Wulff Edével érkeztek el.

02-barokaldi-cirkusz-s-kznsge5700
A Barokaldi Cirkusz deszkából és ponyvából épített sátra 1906-ban, a vurstliban

Giuseppe Baroccaldi porondját először még csupán egy kötél választotta el a többi mutatványostól, de 1871-ben felépítette azt a sátrat, ahol még halála után is, egészen 1938-ig működött a Barokaldi Cirkusz.


A Vasárnapi Újság is elismerően nyilatkozott: „Az öreg Barokaldi cirkusza valóságos elpusztíthatatlan képeskönyve lett Budapest gyermekvilágának, és minden új generáció új közönséget hoz neki.” A cirkuszba egészen olcsó volt a belépő, de még így sem mindenki engedhette meg magának: sok utcagyerek a kerítésre felkapaszkodva potyázott.


04-cirkuszi-kp-vu-1868-324fd
A 19. századi a cirkusz fő attrakcióit a lovasszámok jelentették. Balról lovas produkció 1868-ból,
jobbra a lóidomárból lett cirkuszigazgató, Beketow bécsi társulatának plakátja


A felnőttek érdeklődését is magával ragadó, világvárosi színvonalú ligeti cirkuszi előadásokra az 1880-as évek végéig kellett várni.


Az állandó cirkusz pénzügyi megfontolásból került az Állatkertbe: a csökkenő bevételek ellensúlyozására különleges artista produkciókat és külföldi társulatokat is fogadtak. Így mutatkozott be a budapesti közönségnek 1888-ban Eduard Wulff és társulata is, akivel 1889-ben a főváros megállapodott egy állandó intézény felépítésére és működésére.


Wullf egy korszerűnek számító, szétszedhető és összerakható acélvázas építményt állított fel, amelynek falai hullámbádogból voltak. A Wulff-féle bádogcirkuszban állóhelyek is voltak, így egyszerre 2290 néző figyelhette az előadást. A tűzveszély pedig ki volt zárva, hiszen az istálló külön épületben volt.


05-wulff-bdogcirkuszae56b
A Wulff-féle bádogcirkuszban állóhelyek is voltak, így egyszerre 2290 néző figyelhette az előadást.
A képen a tűzbiztos bádogépület hátsó frontja


A neves német cirkuszi dinasztiába született lóidomító Wulff Ede 1889. június 27-én nyitotta meg cirkuszát. Innen számítjuk a Fővárosi Nagycirkusz történetét.


Május elejétől szeptember végéig tartottak előadásokat a fűtés nélküli épületben, hétköznapokon egyet, hétvégéken kettőt. A fő attrakciók a lovasszámok voltak: az istállókban 60-80 idomított lovat tartottak.


07-beketow-cirkusz-plete-kpeslap91c5
1908-ban a mobil cirkuszépületet az új igazgató telepítette át, saját költségén a végleges helyére: korábbi otthonának kerítésén kívülre, az Állatkerti út mellé. A képen a Beketow Cirkusz épülete


Az első évek kasszasikerei után a közönség érdeklődése csökkent, ezért Wulff Ede 1895-ben felhagyott a pesti vállalkozással. Az épületet eladta egy konzorciumnak, ez lett a Városi Cirkusz, amit alkalmi társulatok előadásaival próbáltak megtölteni kevés sikerrel. A konzorcium az 1900-as évek elején csődbe ment, ekkor került a főváros tulajdonába a cirkuszépület, és húsz év vergődés után végre sikerült megtalálni a megoldást.


Az 1904-ben meghirdetett pályázat nyerteseként az orosz származású lóidomár, Beketow Mátyás vette át az üzemeltetést, aki ekkor már elismert cirkuszi tekintélynek számított. 1904. április 30-án addig Pesten soha nem látott műsorral nyitotta meg a saját költségén teljesen felújított cirkuszt.


08-beketow-cirkusz-plakttal49fa
A lóidomárból lett cirkuszigazgató bemutatkozása a városligeti cirkuszban (balra),
Beketow bécsi társulatának plakátja (középen), az 1925-ös évad műsorfüzete (jobbra)

A nagyszerű első szezon megalapozta az új igazgató tekintélyét, a pestiek gyakran látogatták előadásait. Beketow igyekezett megőrizni a magas színvonalat. A pesti kiruccanásokat kedvelő uralkodó, Ferenc József két alkalommal is vendége volt a népszerű cirkusz díszpáholyának.

Beketow Mátyás 1904–1919 között jelentősen feljesztette az épületet, a hagyományos cirkuszi előadások mellett birkózóversenyeket rendeztek és görög drámákat is bemutattak. Az igazgató azonban az I. világháborút követően elveszítette bérleti jogát. De nem adta fel, 1923-tól ismét ő lett a ligeti cirkusz bérlője, azonban ekkorra már megváltozott a közönség érdeklődése, a korábbi sikerek elmaradtak, Beketow pedig 1929-ben az elkerülhetetlen anyagi csőd elől az öngyilkosságba menekült, a Dunába vetette magát.


09-beketow-cirkusz-plakttal27b65
A Városligethez és a májusi éjszaka hangulatához okvetlenül hozzátartozik a Beketow-cirkusz is –
írta Kosztolányi. A baloldali képen az 1912-es évadnyitó előadás plakátja, jobbra az 1906-os cirkuszi évadban fellépő díjbirkózók csoportja

Halála után fia, Beketow Sándor vette át a cirkusz irányítását, így még fél évtizedig tartott a Beketow-korszak, amelynek a beköszöntő gazdasági válság vetett véget. 1934-ben a Beketow-család visszaadta a bérletet a fővárosnak.

A teljes cikk a liget.blogon olvasható.

ArtKert_Kultura_596x90_002

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma