kultura.hu_banner_herend_002uj

2017.06.22

Tánczene, rockerek, punkok, hippik, skinheadek. Hogyan élt és érzett a huszadik század második felének magyar fiatalsága? Hogyan sikerült kifejeznie ezt a korabeli zenéknek és filmeknek? Milyen küzdelmeken mentek át a feltörekvő művészek? Kiderült az A38 Hajón tartott konferencián június 21-én, ahol több, rövid lélegzetvételű előadás keretében az érdeklődők átfogó képet kaphattak a múlt század hazai művészéletéről.

„Vászonról ránk néztek” – A könnyűzene és a film egymásra hatása a Kádár-korszakban című konferenciával indult a CSTP zenei fesztiválja. A délutáni kettes és hármas szekcióban három-három előadó tartotta meg prezentációját, melyek során eltérő nézőpontokból ugyan, de egyazon kort és kérdéskört járta körbe: a fiatalság érzésvilágát a század második felében, ennek megjelenését a könnyűzenében és a filmben, valamint a Kádár-rendszer hatását a művészi érvényesülésre.

 

_D0A4031_Copy


Galambos István történész-kutató A „Fényes szelektől” Fényes Szabolcsig – a proletárdiktatúra és a filmzene Fényes Szabolcs munkássága tükrében című előadásával kezdődött a délután, melyben a magyar zeneszerző életpályáján keresztül mutatta be a korabeli itthoni helyzetet. A változást mi sem mutatja jobban, minthogy az 1945 előtti játékfilmek – és ezáltal filmzenék is – a szórakoztatás, a ’45 utániak viszont már a tanítás, az ideológiai nevelés céljával készültek. Talán mondanunk sem kell, ez utóbbiak kevés sikert arattak a fiatalság körében, és nagy deficitet jelentettek a kasszákban is.

 

Fényes Szabolcs elsősorban az operett világában érezte jól magát. Első operettje, a Maya bemutatója után pályája ívelt felfelé, egészen 1949-ig. Ekkor Fényest leváltották, de nem sokkal később, 1957-ben újra a Fővárosi Operettszínház igazgatója lett. A Kádár-korszak legnépszerűbb zeneszerzőjének nevéhez számos színdarab, filmzene és sláger kötődik. „Budapest nélkül nem tudok élni” – idézte szavait Galambos. Fényes ezt a ’49-es leváltása után mondta, amikor rossz anyagi helyzetében azt fontolgatta, elfogadjon-e egy külföldi ajánlatot.

 

_D0A4206_Copy


A konferencia Dragojlovics Péter Kancsalul festett egekből hullik a kép – a hazai ifjúsági kultúra mozgóképes lenyomatai című előadásával folytatódott. Dragojlovics elsősorban a ’60-as évekkel, a kort uraló beat/rock stílussal, filmjeivel és zenéivel foglalkozott, és természetesen az ehhez a kultúrához kötődő ifjúsági életérzéssel. A zenei szakíró kiemelte, hogy az 1960-as évek elején micsoda ellenállásba ütközött e stílus kibontakozása. Egy televíziós csatorna, egy rádió, egy lemezkiadó volt, koncertfelvételek sem léteztek. Ha valaki érvényesülni akart, akkor csak ezeken a csatornákon keresztül tehette meg. Az idősebb generáció ráadásul egyáltalán nem nézte jó szemmel a külsőségekre építő, ízlésformáló, fiatalokat megváltoztató stílust.

 

Az évtized végére tagadhatatlanná vált a rock ’n’ roll uralma, így itthon arra a döntésre jutottak, hogy a fiatalságot vissza kell téríteni a magyar nyelvű dalokhoz. Ennek érdekében az új irányzatot megpróbálták keretek közé szorítani és a tánczenével összekényszerítve ellenőrzés alatt tartani. A helyzetet Dragojlovics a „minthaság” problémájaként emlegette, ami „olyan, de nem az igazi”. Akkoriban nem is születhettek filmek, melyek hiteles képet mutattak volna a korabeli állapotokról.

 

_D0A3914_Copy


A második szekció Benke Attila Szabadság, csalódás, apokalipszis – rockzene és nemzedéki közérzet három Kádár-kori magyar filmben című előadásával végződött. A filmtörténész előadásának talán legnagyobb tanulsága a korszakok elhatárolása volt. A hatvanas években a beatzene, az álmodozás, az útkeresés és a kitörni vágyás jellemezte a hazai fiatalokat. Ezt jeleníti meg az 1967-es Ezek a fiatalok című film, melyben amellett, hogy cselekvő, aktív hősök jelennek meg a vásznon, először tűnik fel az Illés zenekar, és adja hozzá a filmzenét.

 

A hetvenes éveket már negatívabb hangulat jellemezte: dübörög a rockzene, miközben az 1976-os A kenguru című film a fiatalság kilátástalanságáról, a kétségbeesett, reménytelen kitörési kísérleteiről, az ebben az állapotban való megdermedéséről szól. A fiatal nem tudja, mi a problémája, tehetetlen, de mégis ösztönszerűen keresi a menekülést. A nyolcvanas években a punk és a new wave zenével újra visszatér a hatvanas évek szellemisége egy erősebb, negatívabb felhanggal. A zenei életben az LGT, az Omega és a Skorpió már angol nyelven is ír zenét, ami szintén ezt a kitörési vágyat mutatja.

 

A második szekció vitával zárult, majd egy félórás szünet után elkezdődött a konferencia harmadik, utolsó szekciója Jávorszky Béla Szilárd Nagylemezek helyett – a kortárs magyar film és a popzenei underground kapcsolata a nyolcvanas években előadásával. A zeneszociológus bemutatójában a nyolcvanas évekről mesélt. Akkor már egyre több film készülhetett, melyekben a popzene is teret nyert. Az új stílus magával hozta a művészetben élők felszabadulását, egyre többen kísérleteztek többféle műfajjal, kifejezési formával.

 

_D0A4314_Copy


Jávorszky kiemelte Bódy Gábor és Xantus János filmrendezők munkásságát, akik végül összekötötték a kortárs filmet és az underground zenét, és sorra mutatták be a földalatti élet előadóit. Az új zenét egyre több gesztussal, látvánnyal fűszerezték, jellemző ezekre a szöveg hangsúlya a zenei háttérrel szemben, a szövegnek is a tabudöntögető, politikai, kritikai tematikája érvényesül a rossz közérzet kifejezésére. Itt is szóba került a kísérletező rendezőnek, Bódy Gábornak A kutya éji dala című filmje, melyben a szereplők sokszor önmagukat alakítják, a forgatókönyvi előírásoknak sincs nagy jelentősége, így a szereplők hozzák létre a szituációkat.

 

A következő előadó, Rosta N. Napsugár egy részletet választott ki a korszakból. A 3T rendszere a Kopaszkutya szemén keresztül című előadásában egy együttest és egy filmet mutatott be: a ’70-es, ’80-as években debütáló Hobo Blues Band zenekart és a főszereplésükkel készült Kopaszkutya című filmet. A Kádár-korszak 3T rendszere tulajdonképpen teljeskörű ellenőrzése alatt tartotta a művészvilágot: támogatott, tűrt és tiltott csoportokba osztotta a magyar alkotókat. A tűrt és tiltott kategóriák között volt fluktuáció, az ide tartozók összetartottak, hiszen sokszor csupán a szimpátia döntötte el, ki kerüljön egyik vagy másik kategóriába. Mindennek tetejébe az alkotók egybeforrtak az alkotásukkal, így ha egy mű elesett a támogatástól, az alkotója sem számíthatott jobb megítélésre a felsőbb körökben.

 

_D0A4393_Copy


Az 1981-ben bemutatott Kopaszkutya című filmben a Hobo Blues Band zenekar egy hazai fiktív zenekart játszi, ám a társadalomból kitaszított zenekar szabad életét sokan azonosították az igazi zenekar életmódjával. Nagy felhajtás lett a film körül, és végül az 1981-es bemutatása után nemcsak a Kopaszkutya, de a Hobo Blues Band is roppant népszerűvé vált a hazai közönség körében.

 

A konferencia végül Tóth Eszter Zsófia Az 1980-as évek emblematikus szórakozóhelyei és a film – az Árnyékszázad és a Rám csaj még nem volt ilyen hatással című filmek elemzése című előadásával végződött. A történész prezentációja az 1980-as évek végének és az 1990-es évek elejének életérzéséről szólt, melyet a legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni: ez volt a „mindent lehet”, egyfajta apokaliptikus korszak. A címben is említett két film az abszolút underground életet, a Fekete Lyuk és Tilos az Á szórakozóhelyeket, a fiatalság tombolását és kábítószerhasználatát mutatja be. E korszak végét az 1995-ös év jelzi, amikor is a technika fejlődésének következtében megjelenik a technokultúra, magával hozva az újabb típusú kábítószereket is.

 

_D0A4446_Copy


AZ előadások anyagából kötet készül, a konferenciát az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja és a Hangőr Egyesület szervezte.



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

22

2019.07.16

Takács Vilkó és Lugosi Dani a kultikussá vált Nirvana Unplugged in New York album dalaival járják az országot – Budapesten legközelebb július 20-án láthatjuk őket a Kobuci Kertben , de olyan számokat is műsorra tűztek, amelyek azóta eggyé váltak a legendás zenekar munkásságával. A 061-nek arról meséltek, hogy mitől lehet a Nirvana ma is aktuális, van-e még létjogosultsága grunge-nak, és hogy összejöhet-e a nagy találkozás Dave Grohllal a Szigeten.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma