NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2017.06.22

Tánczene, rockerek, punkok, hippik, skinheadek. Hogyan élt és érzett a huszadik század második felének magyar fiatalsága? Hogyan sikerült kifejeznie ezt a korabeli zenéknek és filmeknek? Milyen küzdelmeken mentek át a feltörekvő művészek? Kiderült az A38 Hajón tartott konferencián június 21-én, ahol több, rövid lélegzetvételű előadás keretében az érdeklődők átfogó képet kaphattak a múlt század hazai művészéletéről.

„Vászonról ránk néztek” – A könnyűzene és a film egymásra hatása a Kádár-korszakban című konferenciával indult a CSTP zenei fesztiválja. A délutáni kettes és hármas szekcióban három-három előadó tartotta meg prezentációját, melyek során eltérő nézőpontokból ugyan, de egyazon kort és kérdéskört járta körbe: a fiatalság érzésvilágát a század második felében, ennek megjelenését a könnyűzenében és a filmben, valamint a Kádár-rendszer hatását a művészi érvényesülésre.

 

_D0A4031_Copy


Galambos István történész-kutató A „Fényes szelektől” Fényes Szabolcsig – a proletárdiktatúra és a filmzene Fényes Szabolcs munkássága tükrében című előadásával kezdődött a délután, melyben a magyar zeneszerző életpályáján keresztül mutatta be a korabeli itthoni helyzetet. A változást mi sem mutatja jobban, minthogy az 1945 előtti játékfilmek – és ezáltal filmzenék is – a szórakoztatás, a ’45 utániak viszont már a tanítás, az ideológiai nevelés céljával készültek. Talán mondanunk sem kell, ez utóbbiak kevés sikert arattak a fiatalság körében, és nagy deficitet jelentettek a kasszákban is.

 

Fényes Szabolcs elsősorban az operett világában érezte jól magát. Első operettje, a Maya bemutatója után pályája ívelt felfelé, egészen 1949-ig. Ekkor Fényest leváltották, de nem sokkal később, 1957-ben újra a Fővárosi Operettszínház igazgatója lett. A Kádár-korszak legnépszerűbb zeneszerzőjének nevéhez számos színdarab, filmzene és sláger kötődik. „Budapest nélkül nem tudok élni” – idézte szavait Galambos. Fényes ezt a ’49-es leváltása után mondta, amikor rossz anyagi helyzetében azt fontolgatta, elfogadjon-e egy külföldi ajánlatot.

 

_D0A4206_Copy


A konferencia Dragojlovics Péter Kancsalul festett egekből hullik a kép – a hazai ifjúsági kultúra mozgóképes lenyomatai című előadásával folytatódott. Dragojlovics elsősorban a ’60-as évekkel, a kort uraló beat/rock stílussal, filmjeivel és zenéivel foglalkozott, és természetesen az ehhez a kultúrához kötődő ifjúsági életérzéssel. A zenei szakíró kiemelte, hogy az 1960-as évek elején micsoda ellenállásba ütközött e stílus kibontakozása. Egy televíziós csatorna, egy rádió, egy lemezkiadó volt, koncertfelvételek sem léteztek. Ha valaki érvényesülni akart, akkor csak ezeken a csatornákon keresztül tehette meg. Az idősebb generáció ráadásul egyáltalán nem nézte jó szemmel a külsőségekre építő, ízlésformáló, fiatalokat megváltoztató stílust.

 

Az évtized végére tagadhatatlanná vált a rock ’n’ roll uralma, így itthon arra a döntésre jutottak, hogy a fiatalságot vissza kell téríteni a magyar nyelvű dalokhoz. Ennek érdekében az új irányzatot megpróbálták keretek közé szorítani és a tánczenével összekényszerítve ellenőrzés alatt tartani. A helyzetet Dragojlovics a „minthaság” problémájaként emlegette, ami „olyan, de nem az igazi”. Akkoriban nem is születhettek filmek, melyek hiteles képet mutattak volna a korabeli állapotokról.

 

_D0A3914_Copy


A második szekció Benke Attila Szabadság, csalódás, apokalipszis – rockzene és nemzedéki közérzet három Kádár-kori magyar filmben című előadásával végződött. A filmtörténész előadásának talán legnagyobb tanulsága a korszakok elhatárolása volt. A hatvanas években a beatzene, az álmodozás, az útkeresés és a kitörni vágyás jellemezte a hazai fiatalokat. Ezt jeleníti meg az 1967-es Ezek a fiatalok című film, melyben amellett, hogy cselekvő, aktív hősök jelennek meg a vásznon, először tűnik fel az Illés zenekar, és adja hozzá a filmzenét.

 

A hetvenes éveket már negatívabb hangulat jellemezte: dübörög a rockzene, miközben az 1976-os A kenguru című film a fiatalság kilátástalanságáról, a kétségbeesett, reménytelen kitörési kísérleteiről, az ebben az állapotban való megdermedéséről szól. A fiatal nem tudja, mi a problémája, tehetetlen, de mégis ösztönszerűen keresi a menekülést. A nyolcvanas években a punk és a new wave zenével újra visszatér a hatvanas évek szellemisége egy erősebb, negatívabb felhanggal. A zenei életben az LGT, az Omega és a Skorpió már angol nyelven is ír zenét, ami szintén ezt a kitörési vágyat mutatja.

 

A második szekció vitával zárult, majd egy félórás szünet után elkezdődött a konferencia harmadik, utolsó szekciója Jávorszky Béla Szilárd Nagylemezek helyett – a kortárs magyar film és a popzenei underground kapcsolata a nyolcvanas években előadásával. A zeneszociológus bemutatójában a nyolcvanas évekről mesélt. Akkor már egyre több film készülhetett, melyekben a popzene is teret nyert. Az új stílus magával hozta a művészetben élők felszabadulását, egyre többen kísérleteztek többféle műfajjal, kifejezési formával.

 

_D0A4314_Copy


Jávorszky kiemelte Bódy Gábor és Xantus János filmrendezők munkásságát, akik végül összekötötték a kortárs filmet és az underground zenét, és sorra mutatták be a földalatti élet előadóit. Az új zenét egyre több gesztussal, látvánnyal fűszerezték, jellemző ezekre a szöveg hangsúlya a zenei háttérrel szemben, a szövegnek is a tabudöntögető, politikai, kritikai tematikája érvényesül a rossz közérzet kifejezésére. Itt is szóba került a kísérletező rendezőnek, Bódy Gábornak A kutya éji dala című filmje, melyben a szereplők sokszor önmagukat alakítják, a forgatókönyvi előírásoknak sincs nagy jelentősége, így a szereplők hozzák létre a szituációkat.

 

A következő előadó, Rosta N. Napsugár egy részletet választott ki a korszakból. A 3T rendszere a Kopaszkutya szemén keresztül című előadásában egy együttest és egy filmet mutatott be: a ’70-es, ’80-as években debütáló Hobo Blues Band zenekart és a főszereplésükkel készült Kopaszkutya című filmet. A Kádár-korszak 3T rendszere tulajdonképpen teljeskörű ellenőrzése alatt tartotta a művészvilágot: támogatott, tűrt és tiltott csoportokba osztotta a magyar alkotókat. A tűrt és tiltott kategóriák között volt fluktuáció, az ide tartozók összetartottak, hiszen sokszor csupán a szimpátia döntötte el, ki kerüljön egyik vagy másik kategóriába. Mindennek tetejébe az alkotók egybeforrtak az alkotásukkal, így ha egy mű elesett a támogatástól, az alkotója sem számíthatott jobb megítélésre a felsőbb körökben.

 

_D0A4393_Copy


Az 1981-ben bemutatott Kopaszkutya című filmben a Hobo Blues Band zenekar egy hazai fiktív zenekart játszi, ám a társadalomból kitaszított zenekar szabad életét sokan azonosították az igazi zenekar életmódjával. Nagy felhajtás lett a film körül, és végül az 1981-es bemutatása után nemcsak a Kopaszkutya, de a Hobo Blues Band is roppant népszerűvé vált a hazai közönség körében.

 

A konferencia végül Tóth Eszter Zsófia Az 1980-as évek emblematikus szórakozóhelyei és a film – az Árnyékszázad és a Rám csaj még nem volt ilyen hatással című filmek elemzése című előadásával végződött. A történész prezentációja az 1980-as évek végének és az 1990-es évek elejének életérzéséről szólt, melyet a legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni: ez volt a „mindent lehet”, egyfajta apokaliptikus korszak. A címben is említett két film az abszolút underground életet, a Fekete Lyuk és Tilos az Á szórakozóhelyeket, a fiatalság tombolását és kábítószerhasználatát mutatja be. E korszak végét az 1995-ös év jelzi, amikor is a technika fejlődésének következtében megjelenik a technokultúra, magával hozva az újabb típusú kábítószereket is.

 

_D0A4446_Copy


AZ előadások anyagából kötet készül, a konferenciát az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja és a Hangőr Egyesület szervezte.



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

IMG_8967

2019.09.17

Baksa-Soós János a magyar zene- és művészettörténet ikonikus alakja, a KEX együttes frontembereként vált ismertté. 1971-ben Németországba disszidált, ettől kezdve Január Herceg néven alkotott a legkülönfélébb médiumokban. A Paksi Képtár kiállítása a művész alternatív világát idézi meg. Majsai Rékával, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

Gyorgyi_Anna_VenerOrsolya

2019.09.16

Dan LeFranc Nagy vacsora című műve 2011-ben Chicago legjobb darabja volt, most pedig a Jurányi Házban mutatják be szeptember 28-án Császi Ádám fordításában és rendezésében. Az egyik főszerepet Györgyi Anna játssza. Őt kérdezte Bordás Katinka.

TereyMTICzimbalGyula

2019.09.16

Az idén júniusban elhunyt Térey János író, költő, drámaíró, műfordító minden kétséget kizáróan nagy költő volt, akinek alkotói fellépése jelentős változásokat hozott a magyar irodalomban. Szeptember 12-én a Fugában tartott, Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című, Térey szándékait tükröző kötet bemutatóján minden hely megtelt.

A 700 méter hosszú híd, amelyet szinte teljes egészében kézzel, viking kori eszközöket és technikákat alkalmazva építettek, a viking infrastruktúrát és szaktudást demonstrálja. A Vikingebro nevű híd egy másolata annak az eredeti szerkezetnek, amely Kékfogú Harald, vagyis I. Harald dán király uralkodása idején, 980-ban állt a területen. A szerkezet megépítésében több mint ezer iskolás gyerek és 400 önkéntes, köztük a hagyományos viking módszereket ismerő ácsok vettek részt. A munkálatok három évig tartottak.

Drámasorozat kategóriában a Trónok harca nyolcadik évada tíz kreatív Emmy-díjat nyert el, a Csernobil című sorozat hét díjat kapott a korlátozott epizódsorozatok kategóriában, a Free Solo - Mászókötél nélkül című filmet a dokumentumfilmek között szintén hét díjjal jutalmazták. Kreatív Emmy-díjjal jutalmazták Cherry Jones und Bradley Whitford színészeket A szolgálólány meséje című drámasorozatban való vendégszereplésükét, valamint Jane Lynchet és Luke Kirbyt a The Marvelous Mrs. Maisel című vígjátéksorozatban nyújtott vendégszereplésükért. Utóbbi sorozat a vígjáték kategóriában hat díjat zsebelt be. A legjobb dokumentumfilmnek járó kreatív Emmy-díjat kapta továbbá a Michael Jackson állítólagos szexuális molesztálásait feldolgozó Neverland elhagyása című film. Az Emmy-díjakat szeptember 22-én adják át Los Angelesben.

Az egykori árvaház helyén immár egy interaktív kiállításnak otthont adó látogatóközpont, közösségi kávézó, bolt és kertek várják a Beatles rajongóit. A területen álló eredeti, gótikus épületet 1878-ban építtette egy hajómágnás, majd 1934-ben az Üdvhadsereg vásárolta meg a wooltoni ingatlant és gyermekotthonná alakította. Az akkoriban a nagynénjével Élő fiatal Lennon mindössze pár sarokra lakott az intézménytől, ahová gyakran ellátogatott, hogy fára másszon és bújócskázzon, valamint nagy kedvence volt az árvaházban évente megrendezett nyári kerti mulatság. Évekkel később Lennon ezekből az emlékeiből táplálkozva írta meg az 1960-as évek egyik leghíresebb számát, a Strawberry Fields Forever-t. Az eredeti épületet a 70-es évek elején lebontották, és egy kisebb gyermekotthont emeltek a helyén, amely azonban 2005-ben végleg bezárt. Az Üdvhadsereg tulajdonában lévő és általa üzemeltetett új látogatóközpont, kávézó és bolt bevételeiből a szervezet Steps to Work elnevezésű programját támogatják, amely a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok munkába állását segíti.

A Jojo Rabbit nyerte el vasárnap a Torontói Filmfesztivál fődíját, amelyről közönségszavazás dönt. Az új-zélandi rendező második világháborús komédiája a náci Németországban játszódik, és egy 10 éves kisfiúról, Jojóról szól, akinek képzeletbeli barátja Adolf Hitler. A Thor: Ragnarok rendezője maga játssza a náci vezért a filmben, amelynek további sztárjai között van Scarlett Johansson, aki a kisfiú anyját alakítja, továbbá Sam Rockwell és Rebel Wilson is. A fiú szerepében a filmmel debütáló Roman Griffin Davis látható. Waititi filmje a kanadai filmfesztivál legfontosabb trófeáját, a közönségdíjat kapta, amely 15 ezer kanadai dollár (3,4 millió forint) pénzjutalommal jár.

A közönségszavazatok alapján a második helyet Noah Baumbach Marriage Story című válási drámája kapta Adam Driverrel és Scarlett Johanssonnal a főszerepben, a harmadik pedig Bong Dzsun Ho dél-koreai rendező Élősködők című thrillere lett, amely májusban elnyerte a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját.

Marc Chagall színpompás képeinek megalkotásánál egész pályafutása során hű maradt nyolc festékhez, bárhová is vetődött a világban – többek között ezt állapította meg egy ötéves kutatás, amelyet az amszterdami Stedelijk Múzeum szakemberei végeztek. A kutatók a művész kilenc festményét vizsgálták meg nagyon alaposan a modern technológiai vívmányok felhasználásával. Chagall művészetében keveredtek az olyan modern művészeti stílusok, mint a kubizmus és a fauvizmus, munkáit hagyományos vászonra, de kerámiára, üvegablakra, egy operaház mennyezetére, sőt asztalterítőre is festette. Az orosz származású francia festő Vityebszkben, egy kis faluban született, onnan jutott el Szentpétervárra, majd később tovább Párizsba és New Yorkba.

Gyulán és térségében, valamint Püspökfürdőn várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény, amelyen erdei koncertek, szakvezetéses erdei séták és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket.

Kozonseg_a_Muzsikal_az_erdon

A Next.Ape tagjai bár mindannyian jazz-zenészek, mégsem jazzt játszanak, hanem elektronikával és improvizációkkal megspékelt alternatív popzenét. Harcsa Veronika belgiumi székhelyű, páratlanul izgalmas, új projektje szeptember 27-én debütál az A38-on.

Október 18-án újult erővel lép fel az InStartban a The Anahit.

Itália áll a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar rendezvénysorozatának középpontjában. Az Európai Hidak szeptember 18. és 27. között várja a közönséget koncertekkel, filmvetítéssel és irodalmi esttel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma