IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.06.12

A 84. Ünnepi Könyvhéten, június 9-én Fazekas István költő, író, műfordító a Napkút kiadó pavilonjánál dedikálta frissen megjelent, Rögzített pillanatok című könyvét. Az íróval a dedikálás után a prózakötet megjelenésének apropójából beszélgettünk.

rop_borito„Az igazsághoz mindig eleven út vezet.  Elsődlegesen ez a felismerés volt az iránytűm a Rögzített pillanatok című prózakötetem írásakor” − emlékezett vissza Fazekas István, a Váci Mihály- és Jókai-díjas író.

„Költői pályámon Ratkó József indított el, aztán egyetemista éveim alatt Serfőző Simon biztatott a szépre, és nyesegette vadhajtásaimat. A Rögzített pillanatok írásaival elsősorban arra törekedtem, hogy világos tárgyilagossággal közöljem az olvasóval az engem rabul ejtő kérdéseket, s az azokra adott válaszaimat” – mesélte a most megjelent prózakötetéről az alkotó.

 

Az író elmondása szerint a könyv tanulmányokat és esszéket tartalmaz Antigoné öngyilkosságának valódi okáról, a feltámadás objektív ismérveiről, Ábrahám hitéről, Jókai Mór hírlapjairól, valamint az Ószövetségben fellelhető angyali üdvözletekről. Mindezek mellett könyvajánlókat és útmutató, vallomásos beszélgetéseket találhat benne az olvasó, ezek során többek között megszólal ifj. Csoóri Sándor népzenész, Horváth Erzsébet, Utassy József özvegye, Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke, és a kiváló operaénekes Hardy-Horváth Mária is.

 

„2011 januárjában olvastam fel az Antigonéról szóló tanulmányomat Hubay Miklós bácsinak, a Kossuth-díjas drámaírónak, akitől óriási megerősítést kaptam abban a hitemben, hogy jó úton járok. A tanulmány és az esszé keretein belül az oknyomozó módszer igazán a sajátom, ami az eddigi drámáim megírása során is nélkülözhetetlen volt” – fejtette ki Fazekas István, aki elmondása szerint a Kis Károly című történelmi dráma – melyhez egyébként Hubay Miklós írta az előszót - és az Elvira című egyfelvonásos tragédia megírása során rengeteg tényfeltáró munkát végzett. Ez utóbbit, amely a rendezvény fődíját is elnyerte, a tavalyi komáromi Jókai Napokon láthatta a közönség.


„Igyekszem egyfajta – mondjuk csak divatosan így − bónuszt adni prózai mondanivalómnak azáltal, hogy talán kissé szokatlan, újszerű aspektusból közelítek az általam megfogalmazott teológiai és irodalomtörténeti kérdésekhez, összefüggésekhez. Ha felvetődik bennem egy-egy történelmi, nyelvészeti, jogi vagy éppen teológiai kérdés, akkor azt a legalaposabban körüljárom. Rengeteget kutatok, olvasok, módszeresen megyek végig az adott témában már megjelent magyar és külföldi tanulmányokon, kiszűrve azt, kik, hogyan foglaltak állást mindezidáig az adott problémával kapcsolatosan” – magyarázta módszerével kapcsolatban az író.

 

A Rögzített pillanatok című kötet első része lineárisan, a görög kultúra hajnalától Krisztus feltámadásáig tartó intervallumot felölelve építkezik motívumként forrasztva magára a szeretetet, mint a legalapvetőbb, minden korban érvényes isteni parancsot – jegyezte meg az alkotó új kötetével kapcsolatban,  amelynek ékes része A Jókai Mór hírlapjai című esszé. A százhalombattai író ezzel a pályaművével érdemelte ki ugyanis a 2012-es Jókai-díjat, amelyet Révkomáromban a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Emlékbizottságától vehetett át.

A prózakötet egyik célja, ahogy az író fogalmaz, hogy rendhagyó, innovatív bizonyítási technika segítségével írja felül a gimnáziumban ránk ragadt irodalmi, történelmi téveszméket, felvetéseket és pontatlanságokat.


Fazekas István, aki jelenleg a Stádium Hírlap felelős szerkesztője elárulta: jelenleg egy napló megírásán fáradozik, amelyben saját katonaélményeit és az ezzel járó megpróbáltatásokat és kalandokat veti papírra, megfűszerezve mindezt szépirodalomi értékű vallomásokkal, verselemzésekkel, és a vele együtt induló pályatárssal és baráttal, Tóth Krisztinával való hajdani verses és szakmai levelezésével is.


 

Jónás Ágnes

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma