2017. október 23.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.10.06

Az 1950-es, ’60-as évek fordulóján a világ három pontjáról útjára indult egy dokumentumfilmes irányzat, a cinema verité. Képviselői a valóság hiteles bemutatására törekedtek, de megrendezték filmjeik számára a megmutatni kívánt valóságot. Különös szellemben alkottak, filmjeik pedig elméleti és történeti szempontból is meghatározóak, és ami a legfontosabb: a maguk módján nagyon is igazak.

A cinema verité – francia kifejezés, melynek jelentése moziigazság – az ’50-es, ’60-as évek fordulóján kialakuló dokumentumfilmes irányzat Franciaországban, az USA-ban és Kanadában. A fogalmat elsőként Edgar Morin francia szociológus használta „– az orosz kinopravda (filmigazság) kifejezés tükörfordításaként – a France Observateur című folyóiratban 1960-ban megjelent cikkében. Az ő és kollégája, Jean Rouch etnográfus filmes felfogásában a cinema verité a valóság megragadásának új, az addigiaknál hitelesebb módszere, melynek során a filmrendező aktívan beavatkozik a kamera előtt zajló eseményekbe, létrehoz, megszervez a kamera számára egy, a filmezett alanyok életét sűrítetten tükröző szociodrámát.” Rouch azt vallotta: „a fikció az egyedüli módja a valóság megragadásának”. Edgar Morin és Jean Rouch amellett, hogy egyáltalán nem tagadták dokumentumfilmjeik megrendezettségének tényét, folyamatosan jelen voltak alkotásaikban: a filmekben feltűnve reflektálnak arra, ami történik, sőt alanyaikat is reflexióra késztetik.


cinemaverite1_masolata
Fotó: imdb.com

 

„A hangsúlyozott reflexivitás, a személyes hang jellemzi a francia cinema verité másik nagy alakjának, Chris Markernek a működését is. Az ’50-es, ’60-as évek fordulóján készített dokumentumesszéi, melyeket Kínától Izraelig, a Szovjetuniótól Kubáig sok helyütt forgatott, a szubjektív hangvételű naplók és az útifilmek sajátos keverékei (Vasárnap Pekingben, Szibériai levelek, Kuba, igen!).” Személye és művei fontos kapcsolódási pontot jelentettek a cinema verité és az akkoriban induló francia új hullám között is – gondoljunk csak az Alain Resnais-vel közösen készített filmjeire (A szobrok is meghalnak) vagy az André Bazin-hez fűződő barátságára.

 

A korszakban az USA-ban kibontakozott cinema verité mozgalom, az úgynevezett direct cinema azonban éppen ellenkezőleg gondolkodott, mint a francia. Szigorúan elvetette a pszichologizálást, inkább újságírói indíttatású volt, az alkotó – Robert Drew, D. A. Pennebaker, Albert és David Maysles, Richard Leacock, vagyis a Drew-csoport – pedig pusztán megfigyelő. Az amerikai cinema verité szívesen választott tárgyául közszereplőket, elnökjelölteket, színészsztárokat vagy sportolókat, akiket aztán hosszú ideig követett a stáb annak érdekében, hogy hiteles film szülessen. A filmkészítési „folyamat során a kamera szinte az alany életének részévé válik, de tilos minden alkotói beavatkozás az alany életébe” – vallották. Az amerikai irányzat ezért sokszor fel sem tüntette a stáblistán a film rendezőjének nevét. Az amerikaihoz hasonló szellemben dolgoztak a kanadai cinema verité képviselői is, vagyis a Wolf Koenig–Roman Kroiter alkotópáros, valamint Michel Brault, Marcel Carrier és Pierre Perrault.

 

A cinema verité és a direct cinema alkotói egytől egyig arra törekedtek, hogy lefilmezzék és konzerválják a valóságot, ráadásul olyan módon, ahogy előttük senki sem tette. Épp ennek volt köszönhető az, hogy a cinema verité szemlélete megtermékenyítően hatott az akkoriban induló New York-i iskola filmjeire, valamint a filmtörténet számos későbbi alkotójára és mozgalmára.

 

Vasárnap Pekingben

A rendező, Chris Marker gyermekkori álma az volt, hogy egy napon meglátogatja Peking városát, melyet előszeretettel csodált a könyvek lapjain. A néző ebben az 1956-os rövidfilmben egy körutazásra indul a rendezővel az áhított városban, sőt: Marker szemén keresztül fedezi fel, milyen is Peking.


image-w1280
Fotó: mubi.com

 

Én, a néger

Az 1957-ben készült Én, a néger olyan fiatal nigériai bevándorlókat ábrázol, akik elhagyták az országukat, hogy munkát találjanak Elefántcsontpart valamely nagyobb városában. A néző egy hétig követheti nyomon a bevándorlók küzdelmeit, szenvedéseit, és láthatja, milyen nehéz hozzájutni ahhoz a 20 frankhoz is, amely csupán egy tál levesre elég. Jean Rouch filmje azonban nemcsak ezt az oldalt mutatja meg, hanem a szereplők álmait, vágyait is.


Image-Moi-un-Noir
Fotó: criticat.com

 

Egy nyár krónikája

Edgar Morin és Jean Rouch 1961-ben készült filmje a filmtörténelem mérföldköve, mely arra a kérdésre keresi a választ: mi is a boldogság? A képkockákon valódi emberek tűnnek fel, akik a társadalom témáit, valamint a boldogság kérdését vitatják meg. A filmkészítők az alanyok beszámolói alapján kitalált képsorokat hoznak létre, majd a filmanyagot vizsgálva próbálnak választ adni a cinema verité legfontosabb kérdésére: a forgatott film eléri-e a valóság szintjét?


chronique_d_un
Fotó: avoir-alire.com

 

Jane

D.A. Pennebaker 1962-es dokumentumfilmje a 25 éves Jane Fonda színésznőt mutatja be élete azon szakaszában, amikor ő és rendezője, Andreas Voutsinas színpadi előadást készítenek a The Fun Couple for Broadway címmel.


2-jane-web
Fotó: stfdocs.com

 

Magányos fiú

A kanadai cinema verité legendás alkotópárosa, Wolf Koenig és Roman Kroiter 1963-ban Paul Ankáról készített filmet. Az alkotás bemutatja a kezdeti sikereket, a sztárrá válás lépcsőfokait, de arról sem hallgat, hogy minden sztár mögött megbújik maga az ember.


lonely-boy-1
Fotó: tiff.net

 

Cinéma vérité

A Loud család televíziós történelmet írt 1973-ban: az egykori rocksztár és excentrikus családjának felbukkanása a képernyőn nagy visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban, miközben egy új tévés műfajt teremtett, méghozzá a reality tévésorozatot. Az Egy amerikai család című dokumentumfilm-sorozat bepillantást nyújtott a Loud család életébe, hétköznapjaiba. Erről szól Shari Springer Berman és Robert Pulcini 2011-es alkotása, mely bemutatja, miként készült egy film a cinema verité fénykorában.


cinemaverite2
Fotó: imdb.com

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/Oxford Filmenciklopédia

Abernikovet2_masolata

2017.10.23

Mansfeld Péter feláldozza magát a barátaiért. Juli, az utolsó éves filmrendezőszakos főiskolás fényképeket készít, hogy megmutassa a világnak: Magyarországon ’56-ban nem ellenforradalom volt. Viki és János azon tanakodnak, itthon maradjanak-e vagy inkább elhagyják hazájukat. Különféle emberek különféle sorsokkal. Valami azonban közös bennük…

GL

2017.10.23

A Glaszékesztyű, amely Szanyi Gyöngyi dokumentumfilmje, az 1950-es évekről szól, fiataloknak, és egy letűnt korszak kegyetlen titkait mutatja be a divat szemüvegén keresztül. Vajon meddig nyújtózkodhat a hatalom? Megmondhatja-e még azt is, milyen ruhába bújjon az ember, vagy talán még az ember bőre alá is behatol? Mi köze a divatnak 1956-hoz? Az 50 perces film ma, október 23-án látható a TV2 műsorán.

music-277278_960_720

2017.10.22

A Filharmónia Magyarország szervezésében az új évad előadásai a legnívósabb komolyzenei koncertek élményét ígérik. Szegeden a Tisza-bérlet, Hódmezővásárhelyen pedig a Steinway-bérlet programjai várják a közönséget: a programok a magyar és a nemzetközi zenei élet meghatározó előadóit vonultatják fel, ezzel is színesítve a városok zenei kínálatát.

Kuczogi Szilvia irányítja októbertől az Európa Könyvkiadót. Az új igazgató célja, hogy az olvasói elvárásokat szem előtt tartva az Európa Könyvkiadó továbbra is a minőségi ismeretterjesztő és szépirodalom igényes műhelye maradjon.

Négyen jutottak a Bartók Rádióban zajló Mikrofonpróba című műsorvezetői tehetségkutató középdöntőjébe: Fekete Dániel, Fellegi Lénárd, Tóth Endre és Véghelyi Gabriella folytathatja a versengést. A verseny győztesét a hallgatók választják ki, sms-ben lehet majd szavazni a döntő, az október 30-ai élő adás ideje alatt a 06-30-303-0160-as nem emelt díjas telefonszámon.

A januárban újjászervezett Filmarchívum nemzetközi filmfesztiválján, a Budapesti Klasszikus Film Maratonon november 2. és 5. között látható lesz egyebek mellett Zsombolyai János filmje, a Magyar rapszódia – A Queen Budapesten és Török Ferenc alkotása, a Moszkva tér. A játékfilmek mellett ugyanakkor történelmi reklámblokkok és Budapestet ábrázoló archív felvételek is várják az érdeklődőket.

A Szárnyas fejvadász 2049 is díjat kap a novemberi Hollywoodi Filmdíjak átadásán. A november 5-ei gálán Andrew A. Kosove, Broderick Johnson és Cynthia Sikes Yorkin veheti át a produceri díjat a harminc éve készült Szárnyas fejvadász folytatásáért. A sci-fit Denis Villeneuve rendezte, a főszerepeket Ryan Gosling és Harrison Ford alakította.

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család – döntött október 19-én a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, a mű nem Prága tulajdona. De a bíróság szerint Alfons Mucha soha nem volt a festményciklus tulajdonosa, azt azzal a szándékkal festette, hogy Prágának ajándékozza.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma