2017.10.06

Az 1950-es, ’60-as évek fordulóján a világ három pontjáról útjára indult egy dokumentumfilmes irányzat, a cinema verité. Képviselői a valóság hiteles bemutatására törekedtek, de megrendezték filmjeik számára a megmutatni kívánt valóságot. Különös szellemben alkottak, filmjeik pedig elméleti és történeti szempontból is meghatározóak, és ami a legfontosabb: a maguk módján nagyon is igazak.

A cinema verité – francia kifejezés, melynek jelentése moziigazság – az ’50-es, ’60-as évek fordulóján kialakuló dokumentumfilmes irányzat Franciaországban, az USA-ban és Kanadában. A fogalmat elsőként Edgar Morin francia szociológus használta „– az orosz kinopravda (filmigazság) kifejezés tükörfordításaként – a France Observateur című folyóiratban 1960-ban megjelent cikkében. Az ő és kollégája, Jean Rouch etnográfus filmes felfogásában a cinema verité a valóság megragadásának új, az addigiaknál hitelesebb módszere, melynek során a filmrendező aktívan beavatkozik a kamera előtt zajló eseményekbe, létrehoz, megszervez a kamera számára egy, a filmezett alanyok életét sűrítetten tükröző szociodrámát.” Rouch azt vallotta: „a fikció az egyedüli módja a valóság megragadásának”. Edgar Morin és Jean Rouch amellett, hogy egyáltalán nem tagadták dokumentumfilmjeik megrendezettségének tényét, folyamatosan jelen voltak alkotásaikban: a filmekben feltűnve reflektálnak arra, ami történik, sőt alanyaikat is reflexióra késztetik.


cinemaverite1_masolata
Fotó: imdb.com

 

„A hangsúlyozott reflexivitás, a személyes hang jellemzi a francia cinema verité másik nagy alakjának, Chris Markernek a működését is. Az ’50-es, ’60-as évek fordulóján készített dokumentumesszéi, melyeket Kínától Izraelig, a Szovjetuniótól Kubáig sok helyütt forgatott, a szubjektív hangvételű naplók és az útifilmek sajátos keverékei (Vasárnap Pekingben, Szibériai levelek, Kuba, igen!).” Személye és művei fontos kapcsolódási pontot jelentettek a cinema verité és az akkoriban induló francia új hullám között is – gondoljunk csak az Alain Resnais-vel közösen készített filmjeire (A szobrok is meghalnak) vagy az André Bazin-hez fűződő barátságára.

 

A korszakban az USA-ban kibontakozott cinema verité mozgalom, az úgynevezett direct cinema azonban éppen ellenkezőleg gondolkodott, mint a francia. Szigorúan elvetette a pszichologizálást, inkább újságírói indíttatású volt, az alkotó – Robert Drew, D. A. Pennebaker, Albert és David Maysles, Richard Leacock, vagyis a Drew-csoport – pedig pusztán megfigyelő. Az amerikai cinema verité szívesen választott tárgyául közszereplőket, elnökjelölteket, színészsztárokat vagy sportolókat, akiket aztán hosszú ideig követett a stáb annak érdekében, hogy hiteles film szülessen. A filmkészítési „folyamat során a kamera szinte az alany életének részévé válik, de tilos minden alkotói beavatkozás az alany életébe” – vallották. Az amerikai irányzat ezért sokszor fel sem tüntette a stáblistán a film rendezőjének nevét. Az amerikaihoz hasonló szellemben dolgoztak a kanadai cinema verité képviselői is, vagyis a Wolf Koenig–Roman Kroiter alkotópáros, valamint Michel Brault, Marcel Carrier és Pierre Perrault.

 

A cinema verité és a direct cinema alkotói egytől egyig arra törekedtek, hogy lefilmezzék és konzerválják a valóságot, ráadásul olyan módon, ahogy előttük senki sem tette. Épp ennek volt köszönhető az, hogy a cinema verité szemlélete megtermékenyítően hatott az akkoriban induló New York-i iskola filmjeire, valamint a filmtörténet számos későbbi alkotójára és mozgalmára.

 

Vasárnap Pekingben

A rendező, Chris Marker gyermekkori álma az volt, hogy egy napon meglátogatja Peking városát, melyet előszeretettel csodált a könyvek lapjain. A néző ebben az 1956-os rövidfilmben egy körutazásra indul a rendezővel az áhított városban, sőt: Marker szemén keresztül fedezi fel, milyen is Peking.


image-w1280
Fotó: mubi.com

 

Én, a néger

Az 1957-ben készült Én, a néger olyan fiatal nigériai bevándorlókat ábrázol, akik elhagyták az országukat, hogy munkát találjanak Elefántcsontpart valamely nagyobb városában. A néző egy hétig követheti nyomon a bevándorlók küzdelmeit, szenvedéseit, és láthatja, milyen nehéz hozzájutni ahhoz a 20 frankhoz is, amely csupán egy tál levesre elég. Jean Rouch filmje azonban nemcsak ezt az oldalt mutatja meg, hanem a szereplők álmait, vágyait is.


Image-Moi-un-Noir
Fotó: criticat.com

 

Egy nyár krónikája

Edgar Morin és Jean Rouch 1961-ben készült filmje a filmtörténelem mérföldköve, mely arra a kérdésre keresi a választ: mi is a boldogság? A képkockákon valódi emberek tűnnek fel, akik a társadalom témáit, valamint a boldogság kérdését vitatják meg. A filmkészítők az alanyok beszámolói alapján kitalált képsorokat hoznak létre, majd a filmanyagot vizsgálva próbálnak választ adni a cinema verité legfontosabb kérdésére: a forgatott film eléri-e a valóság szintjét?


chronique_d_un
Fotó: avoir-alire.com

 

Jane

D.A. Pennebaker 1962-es dokumentumfilmje a 25 éves Jane Fonda színésznőt mutatja be élete azon szakaszában, amikor ő és rendezője, Andreas Voutsinas színpadi előadást készítenek a The Fun Couple for Broadway címmel.


2-jane-web
Fotó: stfdocs.com

 

Magányos fiú

A kanadai cinema verité legendás alkotópárosa, Wolf Koenig és Roman Kroiter 1963-ban Paul Ankáról készített filmet. Az alkotás bemutatja a kezdeti sikereket, a sztárrá válás lépcsőfokait, de arról sem hallgat, hogy minden sztár mögött megbújik maga az ember.


lonely-boy-1
Fotó: tiff.net

 

Cinéma vérité

A Loud család televíziós történelmet írt 1973-ban: az egykori rocksztár és excentrikus családjának felbukkanása a képernyőn nagy visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban, miközben egy új tévés műfajt teremtett, méghozzá a reality tévésorozatot. Az Egy amerikai család című dokumentumfilm-sorozat bepillantást nyújtott a Loud család életébe, hétköznapjaiba. Erről szól Shari Springer Berman és Robert Pulcini 2011-es alkotása, mely bemutatja, miként készült egy film a cinema verité fénykorában.


cinemaverite2
Fotó: imdb.com

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/Oxford Filmenciklopédia

CC_banner

cactus-1063094_960_720

2018.01.17

Érkeznek Csinszka eddig ismeretlen írásai, Finy Petra új regénye és a Téli rege a gyermekek nyelvére lefordítva. Cikkünkben 10 olyan könyvet ajánlunk, melyek 2018-ban jelennek meg. Van köztük vers, rövidpróza, regény, de a magyar népművészetről és építészetről szóló albumok is. Tarts velünk, és válassz magadnak olvasmányokat az új évre!

20171202_szatyor_gyozo_webre_10.JPG

2018.01.17

Szatyor Győző faszobrász, festő és grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás a Vigadó Galériában. A 70 éves, ormánsági születésű ipar- és képzőművésztől többek közt faszobrokat, grafikai illusztrációkat, valamint az alföldi tanyavilágról készült festménysorozatot láthatunk. A január 22-éig nyitva tartó tárlatról a művészt, Szatyor Győzőt kérdeztük.

Hammerstein_Judit

2018.01.17

Tokiótól New Yorkig számos kulturális, tudományos és oktatási programot kínálnak idén a Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet külföldi kulturális intézetei – derült ki a Balassi Intézet január 17-ei sajtótájékoztatóján, ahol Hammerstein Judit helyettes államtitkár, az intézmény vezetője összefoglalta a január elején lezárult lengyelországi magyar kulturális évad eredményeit is.

Török Richárd (1954–1993) szobrászművész emlékkiállítása nyílik január 19-én Budapesten, a Műcsarnokban. Török Richárd művészi pályája során magyar költőkről, írókról, a magyar és az egyetemes kultúrát, történelmet alakító és gazdagító személyiségekről mintázott szobrokat.

Aspektusok (Aspetti) címmel kortárs magyar grafikai és kisplasztikai kiállítás nyílik január 18-án a Római Magyar Akadémia galériájában. A magyar kultúra napja alkalmából nyíló kiállítás 22 magyar kortárs művész csaknem 80 munkáját tárja a római közönség elé a Falconieri-palotában. A február 18-áig megtekinthető tárlatot Simonffy Márta, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke nyitja meg.

A magyar tervezőgrafika elmúlt két év évben született legsikeresebb alkotásait mutatja be a 20. Országos Tervezőgrafikai Biennále budapesti tárlata, amely január 18-án nyílik a Klebelsberg Kultúrkúriában. A rangos seregszemle összegzi a magyarországi alkotók tervezőgrafikai munkáit különböző műfajokban. A február 8-áig látogatható tárlaton 187 kiállító műve tekinthető meg.

Freddie és zenekara melegíti be a közönséget a világhírű brit soul és R&B énekesnő, Emeli Sandé február 18-ai budapesti koncertje előtt a Papp László Budapest Sportarénában. Fehérvári Gábor Alfréd, vagyis Freddie 2016-ban megnyerte A Dal című versenyt, ezzel ő képviselte Magyarországot a stockholmi Eurovíziós Dalfesztiválon Pioneer című dalával.

Egy hétig újra láthatóak január 16-ától a cseh koronázási ékszerek. Az értékes történelmi tárgyakat a prágai Hradzsin legdíszesebb termében, az Ulászló teremben tekinthetik meg az érdeklődők. A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázási ékszereket legutóbb 2013-ban Milos Zeman köztársasági elnök megválasztása alkalmával állították ki, a belépés a hagyományoknak megfelelően ingyenes volt. Most Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulója alkalmából láthatók.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma