NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2015.05.27
Végh Nóra

„A könyv olyan 100 csend-pillanatot próbál megidézni, amely számomra megdöbbentő, katartikus élményt nyújtott. Olyan képek tárultak elém a látható, megfogható világból, amelyek nagyon erős érzelmeket hordoztak számomra” – meséli Fülöp Péter fotográfus, a TotáLiber Kiadó gondozásában május 18-án megjelent 100 csend című könyvéről.

Az Ön számára mit jelent a csend?

Nagyon szeretem a csendet. Magam afféle „csendes ember” vagyok. A legkedvesebb számomra az az idill, az a nyugodt, szép, napsütéses csend, mint amely például most itt van körülöttünk, ebben a kertben, ahol beszélgetünk. Ez az a tér és közeg, amely hagy időt arra, hogy gondolkodjuk, milyen világban is élünk. Szemlélődjünk jelenségein, rálássunk titokrejtő viszonyaira. Akár egy önfeltárásra is alkalmas helyzetnek nevezhetném ezt: valami állapot, amely a saját, egyéni világunkat övező kérdéseinkre is képes rámutatni. A valódi „önismeret” tulajdonképpen ebben az állapotban rejlik. Ahogy Hamvas Béla írja valahol: ha az ember otthon marad, a világot ismeri meg, ha elutazik önmagát. Nagyon mély, tiszta ihletésű paradoxonja ez a létezésünknek, amelyet magam jópárszor megtapasztaltam utazásaim, a fotografálás közben.


Krisztusmadar
Krisztusmadár


A másik „szeretett” csendemre a fotográfia gyakorlata tanított meg. Ez a rácsodálkozás, a ráébredés pillanatának tiszta csendje. Ez nem az „önmagában” való csend, hanem az emberben, a látvány által kiváltott állapotok mélynyomatú érzete. Egyfajta empatikusan átélt, katartikus állapot vagy hangulat. Ez a kis könyv is erről szól: 100 olyan csendet próbál megmutatatni, amely számomra különös ihletésű pillanatokat okozott. Ez az, amit én úgy nevezek magamban: „a hallgatás extázisa”.

Ez a látvány lehet akár egy lehulló levél a kövezeten vagy egy omladozó fal időbevetett világa. Én azt az időt és teret keresem bennük, amely a teremtett világnak mostani ideje és tere. Vallomásosak és szépek számomra ezek a meglátott pillanatok.


Emberek
Emberek


Nagyon apró részleteket is észrevesz, ami egy avatatlan szem számára fel sem tűnne.

Sokféle fotografikus látásmód létezik. Én nem tartom magam fotóművésznek, inkább fotográfusnak nevezném. Tevékenységem fő orientációja nem a kép készítésének szándéka, hanem az odafigyelésnek, a megértésnek és az alázatos kutatásnak a pozíciója. Nem keresem vagy „vadászom” a dolgokat, inkább a csoda megpillantásának vágya hajt. Megérteni, ami itt van, ebben a kontextusban, amely tér és idő és teremtett világ. Így is kezdtem el fotózni - és azt látom öt év távlatában -, hogy mostanáig ez az alapállás nem változott bennem semmit. Elsősorban tehát nem művésznek tartom magam, hanem olyan embernek, aki szeretné megérteni, hogy mi történik ebben a Csodában, amelyett világnak hívunk, és amellyel minden pillanatban így vagy úgy teljes szellemi és fizikai valónkkal érintkezünk.


Ha jól értem, ez nem úgy működik, hogy eltervez valamit, amit meg szeretne valósítani, inkább Önt találják meg a témák.

Igen. Nincs bennem koncepció, inkább a dolgok megpillantásának reménye. Az ember dolga az, amit ráruházott a sorsa. Azzal kell bírnia, minden más irány, tévút. Az önismeret pszichológiai kontextusa például maximális zsákutca. Labirintus csupán, amelyben az ember küzd, ereje, léte felszívódik, és mindent kezdhet elölről. Ezért a következetesen megfogalmazott személyes alapállás a legfontosabb teendő. A fotográfiával is valahogy így vagyok. Mindig azt gondolom, hogy az igazi művészet organikusan nő ki az emberből. A szándékaiból, a dolgok szeretetéből, az istenhitéből, a katarzisaiból vagy a számára igazán fontos dolgokból. Ez sohasem „igyekezetek” kérdése, hanem ajándék.


Csipke
Csipke


100 képről van szó, ami önmagában véve sem kevés és gondolom, ennek sokszorosát készítette el. Mennyire volt nehéz kiválasztani, hogy melyik kerüljön be végül az albumba?

Igen, ez nehéz feladat mindig. Egy könyv sohasem képek gyűjteménye, hanem olvasatos jelenség. Egyrészt a képek egymással összefüggésben vannak a könyvben, az oldalpárokon. Másrészt, ha már könyvről beszélünk, egy teljes gondolati, esztétikai ívnek is meg kell felelniük. Nehéz komponálási időszak egy-egy könyv megszületése… Ugyanakkor mindent, hagyni kell „érlelődni”: mutassa arcát, akár nekem is, a szerzőnek. Olyan ez, mint a kertészek munkája. Engedni kell, hogy a növény bontakozzék, és csak utána szabad a kertésznek beavatkoznia, hogy a növény azzá válhasson, amelyben a legjobb tud lenni. Sok idő, odafigyelés mindez. De talán sohasem hiábavaló fáradozás.


Hogyan történik a címválasztás? Hiszen ez is fontos eleme, hogy „jól” értelmezzük a fotót.

Ma úgy látom, a fotográfiákhoz ritkán társulnak olyan címek, amelyek tényleg a képről szólnak és van mondandójuk. Talán igazán „beszédes” képek is ritkán születnek manapság. A cím és a kép viszonya pedig nagyon fontos kérdéskör. A jelentések játéka egyrészt elindulhat egy jól komponált képen belül, de elindulhat a kép és a hozzá jól választott cím között is. Mindkettő sikere az, ha a néző bevonódik a kép világába, annak belső üzenetrendszerébe. Érzi és érti is azt.


Ascension
Ascension


Jelenleg min dolgozik, lesz folytatása a 100 sorozatnak?

Igazából, nem tervezek addig, míg nincs belső indíttatásom. Sokat fotózom, és várom mik azok a dolgok, amik odabenn érlelődnek. A mostani munkáimat nem ismerem igazán. Számomra is sok a titok bennük. Van néhány korábbi tervem, azok szinte nyomdakész állapotban vannak. Az egyik, húsz táblakép egy gyűjtőmappában. Ez a 20 Tabula. A másik „A Szépség teremtő kauzalitása” című miniatűr könyvecske, amelyben színes képeim láthatóak.


A szerző képei a www.fpfoto.hu oldalon megtekinthetőek.

Kulcsszavak: Fülöp Péterinterjú

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma