Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2015.05.27
Végh Nóra

„A könyv olyan 100 csend-pillanatot próbál megidézni, amely számomra megdöbbentő, katartikus élményt nyújtott. Olyan képek tárultak elém a látható, megfogható világból, amelyek nagyon erős érzelmeket hordoztak számomra” – meséli Fülöp Péter fotográfus, a TotáLiber Kiadó gondozásában május 18-án megjelent 100 csend című könyvéről.

Az Ön számára mit jelent a csend?

Nagyon szeretem a csendet. Magam afféle „csendes ember” vagyok. A legkedvesebb számomra az az idill, az a nyugodt, szép, napsütéses csend, mint amely például most itt van körülöttünk, ebben a kertben, ahol beszélgetünk. Ez az a tér és közeg, amely hagy időt arra, hogy gondolkodjuk, milyen világban is élünk. Szemlélődjünk jelenségein, rálássunk titokrejtő viszonyaira. Akár egy önfeltárásra is alkalmas helyzetnek nevezhetném ezt: valami állapot, amely a saját, egyéni világunkat övező kérdéseinkre is képes rámutatni. A valódi „önismeret” tulajdonképpen ebben az állapotban rejlik. Ahogy Hamvas Béla írja valahol: ha az ember otthon marad, a világot ismeri meg, ha elutazik önmagát. Nagyon mély, tiszta ihletésű paradoxonja ez a létezésünknek, amelyet magam jópárszor megtapasztaltam utazásaim, a fotografálás közben.


Krisztusmadar
Krisztusmadár


A másik „szeretett” csendemre a fotográfia gyakorlata tanított meg. Ez a rácsodálkozás, a ráébredés pillanatának tiszta csendje. Ez nem az „önmagában” való csend, hanem az emberben, a látvány által kiváltott állapotok mélynyomatú érzete. Egyfajta empatikusan átélt, katartikus állapot vagy hangulat. Ez a kis könyv is erről szól: 100 olyan csendet próbál megmutatatni, amely számomra különös ihletésű pillanatokat okozott. Ez az, amit én úgy nevezek magamban: „a hallgatás extázisa”.

Ez a látvány lehet akár egy lehulló levél a kövezeten vagy egy omladozó fal időbevetett világa. Én azt az időt és teret keresem bennük, amely a teremtett világnak mostani ideje és tere. Vallomásosak és szépek számomra ezek a meglátott pillanatok.


Emberek
Emberek


Nagyon apró részleteket is észrevesz, ami egy avatatlan szem számára fel sem tűnne.

Sokféle fotografikus látásmód létezik. Én nem tartom magam fotóművésznek, inkább fotográfusnak nevezném. Tevékenységem fő orientációja nem a kép készítésének szándéka, hanem az odafigyelésnek, a megértésnek és az alázatos kutatásnak a pozíciója. Nem keresem vagy „vadászom” a dolgokat, inkább a csoda megpillantásának vágya hajt. Megérteni, ami itt van, ebben a kontextusban, amely tér és idő és teremtett világ. Így is kezdtem el fotózni - és azt látom öt év távlatában -, hogy mostanáig ez az alapállás nem változott bennem semmit. Elsősorban tehát nem művésznek tartom magam, hanem olyan embernek, aki szeretné megérteni, hogy mi történik ebben a Csodában, amelyett világnak hívunk, és amellyel minden pillanatban így vagy úgy teljes szellemi és fizikai valónkkal érintkezünk.


Ha jól értem, ez nem úgy működik, hogy eltervez valamit, amit meg szeretne valósítani, inkább Önt találják meg a témák.

Igen. Nincs bennem koncepció, inkább a dolgok megpillantásának reménye. Az ember dolga az, amit ráruházott a sorsa. Azzal kell bírnia, minden más irány, tévút. Az önismeret pszichológiai kontextusa például maximális zsákutca. Labirintus csupán, amelyben az ember küzd, ereje, léte felszívódik, és mindent kezdhet elölről. Ezért a következetesen megfogalmazott személyes alapállás a legfontosabb teendő. A fotográfiával is valahogy így vagyok. Mindig azt gondolom, hogy az igazi művészet organikusan nő ki az emberből. A szándékaiból, a dolgok szeretetéből, az istenhitéből, a katarzisaiból vagy a számára igazán fontos dolgokból. Ez sohasem „igyekezetek” kérdése, hanem ajándék.


Csipke
Csipke


100 képről van szó, ami önmagában véve sem kevés és gondolom, ennek sokszorosát készítette el. Mennyire volt nehéz kiválasztani, hogy melyik kerüljön be végül az albumba?

Igen, ez nehéz feladat mindig. Egy könyv sohasem képek gyűjteménye, hanem olvasatos jelenség. Egyrészt a képek egymással összefüggésben vannak a könyvben, az oldalpárokon. Másrészt, ha már könyvről beszélünk, egy teljes gondolati, esztétikai ívnek is meg kell felelniük. Nehéz komponálási időszak egy-egy könyv megszületése… Ugyanakkor mindent, hagyni kell „érlelődni”: mutassa arcát, akár nekem is, a szerzőnek. Olyan ez, mint a kertészek munkája. Engedni kell, hogy a növény bontakozzék, és csak utána szabad a kertésznek beavatkoznia, hogy a növény azzá válhasson, amelyben a legjobb tud lenni. Sok idő, odafigyelés mindez. De talán sohasem hiábavaló fáradozás.


Hogyan történik a címválasztás? Hiszen ez is fontos eleme, hogy „jól” értelmezzük a fotót.

Ma úgy látom, a fotográfiákhoz ritkán társulnak olyan címek, amelyek tényleg a képről szólnak és van mondandójuk. Talán igazán „beszédes” képek is ritkán születnek manapság. A cím és a kép viszonya pedig nagyon fontos kérdéskör. A jelentések játéka egyrészt elindulhat egy jól komponált képen belül, de elindulhat a kép és a hozzá jól választott cím között is. Mindkettő sikere az, ha a néző bevonódik a kép világába, annak belső üzenetrendszerébe. Érzi és érti is azt.


Ascension
Ascension


Jelenleg min dolgozik, lesz folytatása a 100 sorozatnak?

Igazából, nem tervezek addig, míg nincs belső indíttatásom. Sokat fotózom, és várom mik azok a dolgok, amik odabenn érlelődnek. A mostani munkáimat nem ismerem igazán. Számomra is sok a titok bennük. Van néhány korábbi tervem, azok szinte nyomdakész állapotban vannak. Az egyik, húsz táblakép egy gyűjtőmappában. Ez a 20 Tabula. A másik „A Szépség teremtő kauzalitása” című miniatűr könyvecske, amelyben színes képeim láthatóak.


A szerző képei a www.fpfoto.hu oldalon megtekinthetőek.

Kulcsszavak: Fülöp Péterinterjú

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma