kultura.hu_banner_herend_002uj

2017.07.21

„El fogsz tűnni. Mint Anna macskája. Elrabolnak vagy köddé válsz. Melyiknek örülnél jobban?” – olvasható kolléganőnk, Wéber Anikó második, El fogsz tűnni című regényének fülszövegében. De vajon ki az, aki el fog tűnni és miért? Egyáltalán: miért mondanak valakinek ilyet, főleg egy gyereknek? A regényt, melyből mindez kiderül, az Ünnepi Könyvhéten, a Margó Irodalmi Fesztivál keretében mutatták be.

Wéber Anikó ifjúsági könyvei komoly témákat feszegetnek, iskolai környezetben: kiközösítés, basáskodás, osztályon belüli erőszak. Miért pécéznek ki egyes gyerekeket az osztályban? Mit tehet a szülő, a tanár? Wéber Anikó mesél és kérdéseket tesz fel, amelyekre nem könnyű válaszolni. És közben azt adja, ami talán a legfontosabb: lehetőséget, hogy beszéljünk a problémákról otthon, a családban, a tanárokkal az iskolában. És persze beszéljenek a gyerekek egymás között is. Hogy egyről a kettőre jussunk, hogy senki ne legyen az osztály vesztese és hogy senki se tűnjön el.

 

A népszerű ifjúsági könyvek szerzőjével, Wéber Anikóval az iskolai osztályok feszültségeiről beszélgetett Ferenczy Dávid pszichológus és Sulyok Blanka magyartanár június 10-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


received_1471627252893720


Anikó első, Az osztály vesztese című könyve iskolai környezetben játszódik, ahol mindenkinek megvan a saját szerepe. Új, El fogsz tűnni című regényében viszont a szerző kimozdítja a gyerekeket a szürke hétköznapokból, az intézmény falai közül, és iskolai kirándulásra viszi őket. No, de ebben a „különleges helyzetben” vajon mennyire maradnak meg az osztályközösségben kialakult erőviszonyok?


Iskolai környezetben nagyon meghatározóak ezek a szerepek, a gyerek közérzetét, kapcsolatait befolyásolják – véli Sulyok Blanka. Ferenczy Dávid szerint éppen ezért jó, ha a gyerekek kimozdulnak a megszokott közegből, hiszen a környezetváltás hatására új tulajdonságok bukkannak fel, olyanok, amelyek talán iskolai környezetben soha nem kerülnének felszínre. „Az, hogy ki miben tehetséges, nem feltétlenül derül ki az osztályteremben, mert csak bizonyos helyzetekben látjuk a gyerekeket, ahol persze tisztán kivehetők az adott szerepek. Egy tábor azonban más, de a gyerekeknek ott, a megváltozott környezetben is meg kell találniuk a szerepüket, ami egyfajta identitáskeresésnek is nevezhető, mely során sok rejtett képesség törhet felszínre. A tanulság tehát az, hogy ki kell mozdítani a gyerekeket a megszokott környezetükből, így kiderülhet, kiben mi rejlek, ennek köszönhetően pedig jobb esély van arra is, hogy minden gyerek értékes tagja legyen a közösségnek” – mondta a pszichológus.

Anikó hozzátette: az, hogy más körülmények között is megmutatkozhassanak a belső értékek, vagyis hogy miben tehetséges a gyerek, a pedagógusnak és a szülőnek is feladata, felelőssége.


received_1471627376227041


Anikó mindkét könyve az iskolai erőszak témájával foglalkozik: kiközösítik, csúfolják, lelkileg és fizikailag bántalmazzák a történetben szereplő gyerekeket a saját osztálytársaik. „Hét éve vagyok a pályán, de sajnos a legtöbb esetben még mindig tabutéma az iskolai zaklatás egy osztályon belül, holott egy tanárnak tudnia kell(ene) ezt kezelni. Ebben segít a könyv” – hangsúlyozta Sulyok Blanka.

Valóban nem egyszerű ezeket a helyzeteket kezelni, de vannak olyan technikák, amelyekkel talán könnyebb. Sulyok Blanka szerint a pedagógusoknak mindenképpen éreztetniük kell a gyerekekkel, hogy bíznak bennük, elmondhatják nekik, mi bántja őket, vagy azt is, ha rosszat tettek. Amikor pedig zaklatási üggyel találja szemben magát a pedagógus, finoman, indirekt módon kell kideríteni, mi történt. „Erőből sosem szabad cselekedni” – emelte ki a magyartanár.


Sulyok Blanka úgy véli, hogy a gyerekeket be kell vonni mindenbe, természetesen az életkoruknak megfelelően. „Partnerként kell kezelni őket, ahogyan a szülőknek és a pedagógusoknak is egymást” – tette hozzá. „Az is nagyon fontos – fogalmazta meg Anikó –, hogy a tanáron kívül a szülőnek is éreztetnie kell a gyerekkel, hogy mellette áll és hisz neki.”


received_1471628519560260
Anikó a könyvbemutató után a Vörösmarty téren dedikálta regényét


Anikó hangsúlyozta továbbá, hogy nemcsak az áldozatot és a tettest érinti a zaklatás, a bántalmazás, hanem a körülöttük állókat is, az úgynevezett szemlélőket. „Ezért vannak ők a fókuszban a második könyvemben” – mondta. Ferenczy Dávid pszichológus szerint ők tartják fenn az „erőszakos” helyzetet, ezért az lenne a cél, hogy ne legyenek szemlélők. A lényeg tehát, hogy nem egyéni szinten kell – először – megoldani a problémát, és nem elsősorban az egyéni felelősséggel kell foglalkozni. Azt a környezetet kell megteremteni, ahol nem az az elfogadott, ahol nem az a norma, hogy az iskolában bántják egymást a gyerekek. Ha pedig vannak olyan gyerekek, akik fel mernek állni, akkor lesznek olyanok is, akik csatlakoznak hozzájuk. Ezt kell elősegíteni.


Szíjjártó Anita

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

22

2019.07.16

Takács Vilkó és Lugosi Dani a kultikussá vált Nirvana Unplugged in New York album dalaival járják az országot – Budapesten legközelebb július 20-án láthatjuk őket a Kobuci Kertben , de olyan számokat is műsorra tűztek, amelyek azóta eggyé váltak a legendás zenekar munkásságával. A 061-nek arról meséltek, hogy mitől lehet a Nirvana ma is aktuális, van-e még létjogosultsága grunge-nak, és hogy összejöhet-e a nagy találkozás Dave Grohllal a Szigeten.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma