julius_msz_728_90

2016. július 28.
Célzó

2016.07._9-10._Zrinyi_emlekev__iroszovetseg_tagjai_Szigetvaron_774

Irodalmi konferenciának adott helyet a történelmi város, Szigetvár 2016. július 9–10-én, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév keretében. Több mint húsz író, költő gyűlt össze a vár Dzsámi termében, hogy a Zrínyi-hagyományok fontosságáról, 21. századi értelmezéséről cseréljék ki gondolataikat.

2016.03.07
Végh Nóra

Nagy sikerrel zárult az egykori Budai Ifjúsági Park helyszínén berendezett Volt egyszer egy Ifipark… című tárlat, amelynek anyagából friss kutatási eredményeket is felhasználó katalógust készítettek. A március 8-ai, az Írók Boltjában tartandó könyvbemutató kapcsán Vass Norbertet, a kiállítás kurátorát és a kötet szerkesztőjét kérdeztük.

A Volt egyszer egy Ifipark… című, az egykori Budai Ifjúsági Parknak emléket állító kiállítás február végéig volt látogatható. A közösségi oldalakon aktívan kommunikáltatok az érdeklődőkkel. Milyen visszajelzések érkeztek?

Voltaképpen közös emlékezésre, a Budai Ifjúsági Park történetének – vagy ha úgy tetszik –, mítoszának újbóli elmondására hívtuk az érdeklődőket. Munkánk egyik legnagyobb öröme, hogy több mint háromezren voltak kíváncsiak a kiállításra. Hasonlóan szép szám, hogy a Facebookon is csaknem négyezer követőt számlálunk. Különösen jó visszajelzés az is, hogy mind a látogatók, mind pedig a virtuális közösség tagjai aktívan vettek részt a korszak és a hely megidézésében. Sokan küldtek be hozzánk régi fényképeket, és számos történetet is megosztottak velünk. Mások felismerték magukat az archív fotókon vagy dalokat kértek tőlünk. Hálás vagyok a sajtónak is, hiszen számos beszámoló, riport, interjú, ajánló és blogbejegyzés készült a tárlatról. De – akárcsak egy ígéretes Ifiparkos koncertnek egykor – a legjobb reklámot az jelentette, hogy szájról szájra ment híre a kiállításnak.


DSC_6759_Copy


A párbeszéd kialakítása volt a célotok az Egy estém az Ifiparkban című pályázattal is?

Örültünk a tárlat által generált érdeklődésnek, és úgy éreztük, a decemberben meghirdetett pályázattal még több mindenkihez juthatnánk el. A felhívásban arra kértük az embereket, hogy osszák meg velünk egy meghatározó, a Budai Ifjúsági Parkhoz köthető élményüket. A Park huszonhárom éves működésének szinte mindegyik időszakából érkeztek szövegek, és igen sokféle szemszögből írták ráadásul meg az emlékeiket a pályázók. Egy hölgy annak idején pincérnőként dolgozott ott, és így persze egészen máshogyan látta a Parkot, mint akik fellépni vagy szórakozni jártak oda. Mások amatőr zenekarként léptek fel a Parkban, amely persze a „szentélyt” jelentette számukra. Az egyik pályázat egy azóta is tartó házasság első találkozását beszéli el. Sokaknak markáns élményeik vannak a Parkról, s úgy vettem észre, hogy azokat szívesen idézik vissza. Az márpedig szerintem irtó fontos, hogy a közös emlékpontjainkat újra és újra felidézzük. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a legjobb pályázatra érkezett anyagokat a kiállítás anyagát bemutató kötetbe is beépítetjük.


A tárlat a Cseh Tamás Program Azok a régi csibészek című talkshow-sorozatának is helyet adott, ahova a hazai könnyűzenei élet ikonikus alakjait hívtátok meg. Megfordult nálatok Schuster Lóránt, Pataky Attila, Török Ádám és Kóbor János is. Mit szóltak hozzá, hogy egykori hangszereiket, fellépő ruháikat egy kiállítás keretében láthatták viszont?

Meglepődtek, amikor felkerestük őket, de mindenkinek nagyon jól esett, hogy gondoltunk rájuk, és a kincseiket érdemesnek tartjuk arra, hogy múzeumba kerüljenek. Szóval örömmel adták kölcsön a relikviáikat. De ugyanilyen fontos tanulsága volt a munkának, hogy számos zenészt arra döbbentett rá, hogy nem dokumentálta elég tudatosan pályafutását. Más volt persze akkoriban a könnyűzene tárgyi kultúrája is. Az orosházi beatfesztiválokon például feltehetően nem osztogattak stage passokat a fellépőknek, de a nézők sem kaptak karszalagot.


Az eddigi pozitív visszajelzéseken felbuzdulva, gondoltál-e már arra, hogy később, egy nagyobb helyszínen, kibővítve újra látható legyen a kiállítás anyaga?

Sokan biztatnak, és ezért mindenképpen szeretnék ebbe az irányba mozdulni, hiszen ez még csak a munka eleje. Ahogyan említettem is, az Ifipark egy fontos találkozási pont volt, egy jól körüljárható téma. Érdemesnek tartanám ezt a kezdeményezést a zenetörténet többi részére is kiterjeszteni. A látogatószámok és a visszajelzések alapján úgy látom, lenne rá igény. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szakemberei is azt jelezték felém, hogy jó úton vagyunk, és látnak lehetőséget ebben a témában és a további együttműködésben. Sőt a tárgyi anyagaikkal is támogatnának bennünket, akár egy utazó kiállítás keretében is. Ha „vidéki turnéra” indulna az Ifiparkos tárlat, akkor még több emberhez eljuttathatnánk az öltözködésről, a gasztronómiáról, a legemblematikusabb arcokról szóló tablóinkat, s mivel ezek jól mozgathatók, akár egy fesztivál közegében is be lehetne mutatni őket. A katalógus az eddigi munkánk összegzésének tekinthető, ám kecsegtető folytatást is ígér.


DSC_6806_Copy


Mikor született meg benned a katalógus ötlete? Az elejétől kezdve így tervezted, vagy időközben jöttél rá ennek szükségességére?

Mivel tudtuk, hogy ez egy időszaki tárlat lesz, így az elejétől kezdve fontosnak tartottuk, hogy készüljön róla egy írásos lenyomat is. Az viszont már időközben formálódott, hogy ne elégedjünk meg a kiállításról készült enteriőr fotók és a tablók szövegeinek közlésével, inkább egy színesen illusztrált,  átfogó tanulmánykötetet készítsünk. A katalógusban így új kutatásokon alapuló írásokat is tudtunk közölni, a könyv tehát az eddigi munkánk összegzésének tekinthető, ám kecsegtető folytatást is ígér.


A szerzők közt muzeológusokat, zenészeket, történészeket, neves szakírókat is találni, akik kifejezetten számotokra készítettek új tanulmányt.

A szerzők közül sokan már a kiállítás építésében és a tárgyak felkutatásában is együttműködtek velünk. Ezúton is szeretném megköszönni a közös munkát Bajnai Zsoltnak, a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiuma vezetőjének, Csatári Bencének, Fábián Titusznak, Kollár Csillának, Krulik Zoltánnak, Németh Szandrának, Poós Zoltánnak, Rozsonits Tamásnak és Tóth Eszter Zsófiának. Valamint – hadd emeljem ki őket is név szerint – az Egy estém az Ifiparkban című pályázat díjazottainak, Galgóczy Árpádnak, Mericskainé Csery Mártának, Soós Tamás Istvánnak, Székely Péternek és Tóth Ildikónak. A tanulmányok és a pályaművek mellett színes szócikkek is megtalálhatók a kötetben, amelyek korszakolják az Ifipark történetét és bemutatják a legfontosabb szereplőket. A fellépő zenekarok mellett szó esik a hírhedten szigorú igazgatóról, Rajnák Lászlóról, illetve volt szerencsénk megszólaltatni a Park utolsó igazgatóhelyettesét, Nádor Katalint, aki a sok érdekességet mesélt a bezárás előtti évekről.


Ifipark_katalogus_borito


A kötet szövegeit gazdag képanyaggal illusztráltátok. Honnan származnak a fotók?

Különösen gazdag merítésből dolgozhattam, nem volt könnyű dolgom a válogatásnál. A Fortepan online-fotóarchívumtól nagyon sok képet kaptunk. A kezdetektől fogva világos volt, hogy a korszak hiteles bemutatása szempontjából aranybányára leltünk. A gyűjteményben profi fotósok munkája is fellelhető, mint Ambrus Tibor, Urbán Tamást vagy Vértes György. Ők mindhárman személyes hangon szólnak a Parkról és arról a világról, amely a Parkot körülvette. Az MTVA archívumának képanyagán pedig jól nyomon követhető a szórakozóhely változása. A hatvanas évek nyakkendős, fehér inges korszaka után lezserebb, bőrdzsekis idők jöttek, ez alapján meg lehet saccolni, hogy nagyjából mikor készülhetett egy-egy kép. Az pedig, hogy a kötet ilyen egységes és markáns vizualitást kapott, Kun Dávidnak köszönhető.


Miben merültél el legszívesebben a kutatás során? Mi okozta a legnagyobb örömet a kötet szerkesztésekor?

Egy szerkesztő persze az egészre figyel, izgalmas volt mindenesetre legózni a részekkel. Azt szerettem a legjobban ebben a munkafolyamatban, hogy az az egész, amit az Ifipark huszonhárom éve jelent, évekre, vagy akár estékre lebontva rajzolódott ki előttem. A kutatás és a sok-sok történet meghallgatása után egyre tisztábban látszott, hogy hiába egy széles mosoly és a jóleső nosztalgia az első reakció szinte mindenkinél, amikor szóba kerül az Ifipark, egyáltalán nem volt azért ez a kezdetektől a végéig sikersztori. Elvégre intézménytörténetet írtunk, és a Parknak a Kádár-korszak folyamatosan változó világában kellett léteznie, és olykor épp emiatt a kafkai koordinátarendszer miatt nem volt egyszerű újragondolnia magát, máskor meg éppen a Kádár-éra abszurditása segítette a túlélését. Ha már itt tartunk, fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy nem elégedtünk meg a puszta nosztalgiával, igyekeztünk megmutatni a Park árnyékos oldalát is. A pofonokat, a megfigyelést és a besúgást.


DSC_6766_Copy


A katalógust március 8-án, az Írók Boltjában mutatjátok be, ahol Stumpf András fog beszélgetni veled. Mire számíthatunk az est alkalmával?

Nagyon örülök neki, hogy András elvállalta az est moderálását, hiszen – ezt a remek interjúi mellett a Szörényi Leventéről írt életrajzi könyve mutatja meg legjobban – kifejezetten jó érzékkel nyúl a könnyűzene kérdésköréhez is, úgyhogy kíváncsian várom a kérdéseit. Az esten hallgatjuk majd énekelni Krulik Zoltánt, a Makám és a Robinzon KruZo zeneszerző-előadóját, Feczesin Kristóf és Kókai Tünde, a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész hallgatói pedig a régi szabályzatokból olvasnak majd fel részleteket, de átadjuk a legsikerültebb pályázók díjait is. Abban bízom, hogy az egykor az Ifiparkban fellépő zenészek közül minél többen elfogadják meghívásunkat és ellátogatnak az estre.


Végh Nóra

Fotó: Csákvári Zsigmond

Ladics2

2016.07.28

Belépve a ma már kiállítóhelyként működő Ladics házba, egy nagypolgári család életterébe, mindennapjaiba csöppenhetünk bele. Különlegessége, hogy minden itt kiállított tárgy, bútor a Ladics család hagyatéka, mert szinte csodával határos módon ezek az idők folyamán nem szóródtak szét. Csak olyan dolgok kerülnek itt bemutatásra, amik szorosan köthetők a családhoz és az épülethez.

unspecified2

2016.07.28

Az Oscar-díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának díszvendége. Magyarország nemzetközi filmfesztiválja az Arany Oroszlán-díjas remekmű, a Három szín: Kék vetítésével kezdődik szeptember 9-én.

index

2016.07.28

A MOL Nagyon Balaton programsorozat részeként olyan „nagy nevek” érkeznek az idei fesztiválokra, mint például a Thievery Corporation, akik csaknem teltházas koncerttel zárták a VeszprémFestet. A MOL Nagyon Balaton színpadain olyan hazai előadók lépnek fel, mint a Brains, Harcsa Veronika, Csemer Boggie, az Irie Maffia vagy a Budapest Bár.

A kortárs tánc és cirkusz elemeit ötvözi sok humorral a Duda Éva Társulat Movein Mission Virtus című darabja, melyet július 29-én mutatnak be a Szegedi Szabadtéri Játékok Újszegedi Színpadán. Az előadás balkáni muzsikát és modern elektronikus hangzást ötvöző zenéjét Szirtes Edina Mókus és Kunert Péter írta.

Egy magyar származású író, David Szalay is szerepel a Man Booker-díj 2016-os jelöltjeinek hosszú listáján. Az apai ágon magyar, de 1974-ben, Kanadában született, majd Londonban nevelkedett Szalayt All That Man Is című regényével jelölték az irodalmi díjra.

Kilencvenhét éves korában elhunyt David Bald Eagle, azaz Kopasz Sas indián törzsfőnök, aki több mint negyven filmben, köztük a Farkasokkal táncoló című 1990-es, Oscar-díjas alkotásban is szerepelt. Utolsó filmszerepe a Neither Wolf Nor Dog című filmben volt, melyet júniusban mutattak be az edinburgh-i filmfesztiválon.

Már félidőben rekordlátogatottságot várnak a szervezők az idei Művészetek Völgyében. A szervezők szerdai tájékoztatása szerint a 26. Művészetek Völgye első öt napjának látogatottsági adatai alapján az elmúlt évi, jubileumi rendezvényhez képest is 20-30 százalékkal többen kíváncsiak a programokra, az átlagos napi látogatószám – a tavalyi 20 ezer után – idén mintegy 25 ezer.

Az európai zeneipar csaknem 170 millió euró közvetlen bevételkiesést szenvedett el 2014-ben az illegális forrásokon keresztül elérhető tartalmak növekvő népszerűsége miatt – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből. A mutatók szerint Magyarországon a legalacsonyabb a bevételkiesés aránya.

Rendhagyó, rendkívüli és egyedülálló – ez lesz idén a 6. Jazzy Fesztivál, amely szeptember 15. és 18. között olyan nevekkel várja közönségét, mint Candy Dulfer, Geszti Péter és a Jazz+Az, a Random Trip szuperválogatottja, valamint St. Martin. A koncerteknek a MoM Sport és a MoM Kulturális Központ ad helyet.

jazzy2

Három napig tartó vigadalom várja a nagyvázsonyi Kinizsi Várban azokat, akik szeretnének elmerülni a középkori gasztronómia, a zene és a mese világában. Mátyás király legerősebb hadvezérének, Kinizsi Pálnak vára kellemes időutazásra invitál mindenkit július 29. és 31. között.

A ’80-as évek nagy amerikai gitáros generációjának tagja, a különleges „tapping” technikájáról híres jazzgitáros, Stanley Jordan (USA) először látogat Magyarországra, és július 3-án a Margitszigeten ad nagyszabású koncertet hazai és külföldi zenészekkel.

Egyedi dalsorral készül a Halott Pénz Siófok legmenőbb strandjára. A zenekar nemrég jelentette meg Ülni. Örülni. Megőrülni. című lemezét, amellyel szinte megállás nélkül koncerteznek az ország minden szegletében. A Balaton-partra július 2-án érkeznek, hogy a PLÁZS vízparti színpadán kiáltsák azt: „Hello, lányok”.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma