782x90_karacsony_banner_2_ok
2016.03.07
Végh Nóra

Nagy sikerrel zárult az egykori Budai Ifjúsági Park helyszínén berendezett Volt egyszer egy Ifipark… című tárlat, amelynek anyagából friss kutatási eredményeket is felhasználó katalógust készítettek. A március 8-ai, az Írók Boltjában tartandó könyvbemutató kapcsán Vass Norbertet, a kiállítás kurátorát és a kötet szerkesztőjét kérdeztük.

A Volt egyszer egy Ifipark… című, az egykori Budai Ifjúsági Parknak emléket állító kiállítás február végéig volt látogatható. A közösségi oldalakon aktívan kommunikáltatok az érdeklődőkkel. Milyen visszajelzések érkeztek?

Voltaképpen közös emlékezésre, a Budai Ifjúsági Park történetének – vagy ha úgy tetszik –, mítoszának újbóli elmondására hívtuk az érdeklődőket. Munkánk egyik legnagyobb öröme, hogy több mint háromezren voltak kíváncsiak a kiállításra. Hasonlóan szép szám, hogy a Facebookon is csaknem négyezer követőt számlálunk. Különösen jó visszajelzés az is, hogy mind a látogatók, mind pedig a virtuális közösség tagjai aktívan vettek részt a korszak és a hely megidézésében. Sokan küldtek be hozzánk régi fényképeket, és számos történetet is megosztottak velünk. Mások felismerték magukat az archív fotókon vagy dalokat kértek tőlünk. Hálás vagyok a sajtónak is, hiszen számos beszámoló, riport, interjú, ajánló és blogbejegyzés készült a tárlatról. De – akárcsak egy ígéretes Ifiparkos koncertnek egykor – a legjobb reklámot az jelentette, hogy szájról szájra ment híre a kiállításnak.


DSC_6759_Copy


A párbeszéd kialakítása volt a célotok az Egy estém az Ifiparkban című pályázattal is?

Örültünk a tárlat által generált érdeklődésnek, és úgy éreztük, a decemberben meghirdetett pályázattal még több mindenkihez juthatnánk el. A felhívásban arra kértük az embereket, hogy osszák meg velünk egy meghatározó, a Budai Ifjúsági Parkhoz köthető élményüket. A Park huszonhárom éves működésének szinte mindegyik időszakából érkeztek szövegek, és igen sokféle szemszögből írták ráadásul meg az emlékeiket a pályázók. Egy hölgy annak idején pincérnőként dolgozott ott, és így persze egészen máshogyan látta a Parkot, mint akik fellépni vagy szórakozni jártak oda. Mások amatőr zenekarként léptek fel a Parkban, amely persze a „szentélyt” jelentette számukra. Az egyik pályázat egy azóta is tartó házasság első találkozását beszéli el. Sokaknak markáns élményeik vannak a Parkról, s úgy vettem észre, hogy azokat szívesen idézik vissza. Az márpedig szerintem irtó fontos, hogy a közös emlékpontjainkat újra és újra felidézzük. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a legjobb pályázatra érkezett anyagokat a kiállítás anyagát bemutató kötetbe is beépítetjük.


A tárlat a Cseh Tamás Program Azok a régi csibészek című talkshow-sorozatának is helyet adott, ahova a hazai könnyűzenei élet ikonikus alakjait hívtátok meg. Megfordult nálatok Schuster Lóránt, Pataky Attila, Török Ádám és Kóbor János is. Mit szóltak hozzá, hogy egykori hangszereiket, fellépő ruháikat egy kiállítás keretében láthatták viszont?

Meglepődtek, amikor felkerestük őket, de mindenkinek nagyon jól esett, hogy gondoltunk rájuk, és a kincseiket érdemesnek tartjuk arra, hogy múzeumba kerüljenek. Szóval örömmel adták kölcsön a relikviáikat. De ugyanilyen fontos tanulsága volt a munkának, hogy számos zenészt arra döbbentett rá, hogy nem dokumentálta elég tudatosan pályafutását. Más volt persze akkoriban a könnyűzene tárgyi kultúrája is. Az orosházi beatfesztiválokon például feltehetően nem osztogattak stage passokat a fellépőknek, de a nézők sem kaptak karszalagot.


Az eddigi pozitív visszajelzéseken felbuzdulva, gondoltál-e már arra, hogy később, egy nagyobb helyszínen, kibővítve újra látható legyen a kiállítás anyaga?

Sokan biztatnak, és ezért mindenképpen szeretnék ebbe az irányba mozdulni, hiszen ez még csak a munka eleje. Ahogyan említettem is, az Ifipark egy fontos találkozási pont volt, egy jól körüljárható téma. Érdemesnek tartanám ezt a kezdeményezést a zenetörténet többi részére is kiterjeszteni. A látogatószámok és a visszajelzések alapján úgy látom, lenne rá igény. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szakemberei is azt jelezték felém, hogy jó úton vagyunk, és látnak lehetőséget ebben a témában és a további együttműködésben. Sőt a tárgyi anyagaikkal is támogatnának bennünket, akár egy utazó kiállítás keretében is. Ha „vidéki turnéra” indulna az Ifiparkos tárlat, akkor még több emberhez eljuttathatnánk az öltözködésről, a gasztronómiáról, a legemblematikusabb arcokról szóló tablóinkat, s mivel ezek jól mozgathatók, akár egy fesztivál közegében is be lehetne mutatni őket. A katalógus az eddigi munkánk összegzésének tekinthető, ám kecsegtető folytatást is ígér.


DSC_6806_Copy


Mikor született meg benned a katalógus ötlete? Az elejétől kezdve így tervezted, vagy időközben jöttél rá ennek szükségességére?

Mivel tudtuk, hogy ez egy időszaki tárlat lesz, így az elejétől kezdve fontosnak tartottuk, hogy készüljön róla egy írásos lenyomat is. Az viszont már időközben formálódott, hogy ne elégedjünk meg a kiállításról készült enteriőr fotók és a tablók szövegeinek közlésével, inkább egy színesen illusztrált,  átfogó tanulmánykötetet készítsünk. A katalógusban így új kutatásokon alapuló írásokat is tudtunk közölni, a könyv tehát az eddigi munkánk összegzésének tekinthető, ám kecsegtető folytatást is ígér.


A szerzők közt muzeológusokat, zenészeket, történészeket, neves szakírókat is találni, akik kifejezetten számotokra készítettek új tanulmányt.

A szerzők közül sokan már a kiállítás építésében és a tárgyak felkutatásában is együttműködtek velünk. Ezúton is szeretném megköszönni a közös munkát Bajnai Zsoltnak, a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiuma vezetőjének, Csatári Bencének, Fábián Titusznak, Kollár Csillának, Krulik Zoltánnak, Németh Szandrának, Poós Zoltánnak, Rozsonits Tamásnak és Tóth Eszter Zsófiának. Valamint – hadd emeljem ki őket is név szerint – az Egy estém az Ifiparkban című pályázat díjazottainak, Galgóczy Árpádnak, Mericskainé Csery Mártának, Soós Tamás Istvánnak, Székely Péternek és Tóth Ildikónak. A tanulmányok és a pályaművek mellett színes szócikkek is megtalálhatók a kötetben, amelyek korszakolják az Ifipark történetét és bemutatják a legfontosabb szereplőket. A fellépő zenekarok mellett szó esik a hírhedten szigorú igazgatóról, Rajnák Lászlóról, illetve volt szerencsénk megszólaltatni a Park utolsó igazgatóhelyettesét, Nádor Katalint, aki a sok érdekességet mesélt a bezárás előtti évekről.


Ifipark_katalogus_borito


A kötet szövegeit gazdag képanyaggal illusztráltátok. Honnan származnak a fotók?

Különösen gazdag merítésből dolgozhattam, nem volt könnyű dolgom a válogatásnál. A Fortepan online-fotóarchívumtól nagyon sok képet kaptunk. A kezdetektől fogva világos volt, hogy a korszak hiteles bemutatása szempontjából aranybányára leltünk. A gyűjteményben profi fotósok munkája is fellelhető, mint Ambrus Tibor, Urbán Tamást vagy Vértes György. Ők mindhárman személyes hangon szólnak a Parkról és arról a világról, amely a Parkot körülvette. Az MTVA archívumának képanyagán pedig jól nyomon követhető a szórakozóhely változása. A hatvanas évek nyakkendős, fehér inges korszaka után lezserebb, bőrdzsekis idők jöttek, ez alapján meg lehet saccolni, hogy nagyjából mikor készülhetett egy-egy kép. Az pedig, hogy a kötet ilyen egységes és markáns vizualitást kapott, Kun Dávidnak köszönhető.


Miben merültél el legszívesebben a kutatás során? Mi okozta a legnagyobb örömet a kötet szerkesztésekor?

Egy szerkesztő persze az egészre figyel, izgalmas volt mindenesetre legózni a részekkel. Azt szerettem a legjobban ebben a munkafolyamatban, hogy az az egész, amit az Ifipark huszonhárom éve jelent, évekre, vagy akár estékre lebontva rajzolódott ki előttem. A kutatás és a sok-sok történet meghallgatása után egyre tisztábban látszott, hogy hiába egy széles mosoly és a jóleső nosztalgia az első reakció szinte mindenkinél, amikor szóba kerül az Ifipark, egyáltalán nem volt azért ez a kezdetektől a végéig sikersztori. Elvégre intézménytörténetet írtunk, és a Parknak a Kádár-korszak folyamatosan változó világában kellett léteznie, és olykor épp emiatt a kafkai koordinátarendszer miatt nem volt egyszerű újragondolnia magát, máskor meg éppen a Kádár-éra abszurditása segítette a túlélését. Ha már itt tartunk, fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy nem elégedtünk meg a puszta nosztalgiával, igyekeztünk megmutatni a Park árnyékos oldalát is. A pofonokat, a megfigyelést és a besúgást.


DSC_6766_Copy


A katalógust március 8-án, az Írók Boltjában mutatjátok be, ahol Stumpf András fog beszélgetni veled. Mire számíthatunk az est alkalmával?

Nagyon örülök neki, hogy András elvállalta az est moderálását, hiszen – ezt a remek interjúi mellett a Szörényi Leventéről írt életrajzi könyve mutatja meg legjobban – kifejezetten jó érzékkel nyúl a könnyűzene kérdésköréhez is, úgyhogy kíváncsian várom a kérdéseit. Az esten hallgatjuk majd énekelni Krulik Zoltánt, a Makám és a Robinzon KruZo zeneszerző-előadóját, Feczesin Kristóf és Kókai Tünde, a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész hallgatói pedig a régi szabályzatokból olvasnak majd fel részleteket, de átadjuk a legsikerültebb pályázók díjait is. Abban bízom, hogy az egykor az Ifiparkban fellépő zenészek közül minél többen elfogadják meghívásunkat és ellátogatnak az estre.


Végh Nóra

Fotó: Csákvári Zsigmond

AViszkis_jelenetfoto_11_masolata

2017.11.23

„Nemcsak bemutat egy emberi történetet, hanem figyelmeztet is minket arra, hogy legyünk nyitottak” – mondta el A Viszkis című filmről Móga Piroska színésznő, aki a női főszereplőt, Ambrus Attila szerelmét alakítja Antal Nimród mozijában. A fiatal tehetséggel a szerepről, A Viszkis jelentőségéről, valamint arról beszélgettünk, mit tesz annak érdekében, hogy legyőzze izgalmát.

DMARC20171123017_kis
2017.11.23

A 250 éves európai cirkuszművészet előtt tiszteleg az a több mint 600 négyzetméter alapterületű falfestmény, amelyet a budapesti Almássy tér egyik tűzfalára festettek fel és adtak át november 23-án. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere elmondta: Erzsébetváros 2013 óta eddig 21 elhanyagolt falfelületet hozott rendbe és festett ki a TűzfalRehab elnevezésű program keretében.

quimby4

2017.11.23

Mindenki életében vannak nagy pillanatok – írtam egy korábbi cikkemben. Akkor éppen a kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval készült interjú kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Most azonban megint felötlött bennem, hiszen egy újabb nagy pillanatot élhettem át. Hogy mi volt ez? Az alábbi beszámolóból kiderül.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma