2017. szeptember 20.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2016.03.07
Végh Nóra

Nagy sikerrel zárult az egykori Budai Ifjúsági Park helyszínén berendezett Volt egyszer egy Ifipark… című tárlat, amelynek anyagából friss kutatási eredményeket is felhasználó katalógust készítettek. A március 8-ai, az Írók Boltjában tartandó könyvbemutató kapcsán Vass Norbertet, a kiállítás kurátorát és a kötet szerkesztőjét kérdeztük.

A Volt egyszer egy Ifipark… című, az egykori Budai Ifjúsági Parknak emléket állító kiállítás február végéig volt látogatható. A közösségi oldalakon aktívan kommunikáltatok az érdeklődőkkel. Milyen visszajelzések érkeztek?

Voltaképpen közös emlékezésre, a Budai Ifjúsági Park történetének – vagy ha úgy tetszik –, mítoszának újbóli elmondására hívtuk az érdeklődőket. Munkánk egyik legnagyobb öröme, hogy több mint háromezren voltak kíváncsiak a kiállításra. Hasonlóan szép szám, hogy a Facebookon is csaknem négyezer követőt számlálunk. Különösen jó visszajelzés az is, hogy mind a látogatók, mind pedig a virtuális közösség tagjai aktívan vettek részt a korszak és a hely megidézésében. Sokan küldtek be hozzánk régi fényképeket, és számos történetet is megosztottak velünk. Mások felismerték magukat az archív fotókon vagy dalokat kértek tőlünk. Hálás vagyok a sajtónak is, hiszen számos beszámoló, riport, interjú, ajánló és blogbejegyzés készült a tárlatról. De – akárcsak egy ígéretes Ifiparkos koncertnek egykor – a legjobb reklámot az jelentette, hogy szájról szájra ment híre a kiállításnak.


DSC_6759_Copy


A párbeszéd kialakítása volt a célotok az Egy estém az Ifiparkban című pályázattal is?

Örültünk a tárlat által generált érdeklődésnek, és úgy éreztük, a decemberben meghirdetett pályázattal még több mindenkihez juthatnánk el. A felhívásban arra kértük az embereket, hogy osszák meg velünk egy meghatározó, a Budai Ifjúsági Parkhoz köthető élményüket. A Park huszonhárom éves működésének szinte mindegyik időszakából érkeztek szövegek, és igen sokféle szemszögből írták ráadásul meg az emlékeiket a pályázók. Egy hölgy annak idején pincérnőként dolgozott ott, és így persze egészen máshogyan látta a Parkot, mint akik fellépni vagy szórakozni jártak oda. Mások amatőr zenekarként léptek fel a Parkban, amely persze a „szentélyt” jelentette számukra. Az egyik pályázat egy azóta is tartó házasság első találkozását beszéli el. Sokaknak markáns élményeik vannak a Parkról, s úgy vettem észre, hogy azokat szívesen idézik vissza. Az márpedig szerintem irtó fontos, hogy a közös emlékpontjainkat újra és újra felidézzük. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a legjobb pályázatra érkezett anyagokat a kiállítás anyagát bemutató kötetbe is beépítetjük.


A tárlat a Cseh Tamás Program Azok a régi csibészek című talkshow-sorozatának is helyet adott, ahova a hazai könnyűzenei élet ikonikus alakjait hívtátok meg. Megfordult nálatok Schuster Lóránt, Pataky Attila, Török Ádám és Kóbor János is. Mit szóltak hozzá, hogy egykori hangszereiket, fellépő ruháikat egy kiállítás keretében láthatták viszont?

Meglepődtek, amikor felkerestük őket, de mindenkinek nagyon jól esett, hogy gondoltunk rájuk, és a kincseiket érdemesnek tartjuk arra, hogy múzeumba kerüljenek. Szóval örömmel adták kölcsön a relikviáikat. De ugyanilyen fontos tanulsága volt a munkának, hogy számos zenészt arra döbbentett rá, hogy nem dokumentálta elég tudatosan pályafutását. Más volt persze akkoriban a könnyűzene tárgyi kultúrája is. Az orosházi beatfesztiválokon például feltehetően nem osztogattak stage passokat a fellépőknek, de a nézők sem kaptak karszalagot.


Az eddigi pozitív visszajelzéseken felbuzdulva, gondoltál-e már arra, hogy később, egy nagyobb helyszínen, kibővítve újra látható legyen a kiállítás anyaga?

Sokan biztatnak, és ezért mindenképpen szeretnék ebbe az irányba mozdulni, hiszen ez még csak a munka eleje. Ahogyan említettem is, az Ifipark egy fontos találkozási pont volt, egy jól körüljárható téma. Érdemesnek tartanám ezt a kezdeményezést a zenetörténet többi részére is kiterjeszteni. A látogatószámok és a visszajelzések alapján úgy látom, lenne rá igény. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szakemberei is azt jelezték felém, hogy jó úton vagyunk, és látnak lehetőséget ebben a témában és a további együttműködésben. Sőt a tárgyi anyagaikkal is támogatnának bennünket, akár egy utazó kiállítás keretében is. Ha „vidéki turnéra” indulna az Ifiparkos tárlat, akkor még több emberhez eljuttathatnánk az öltözködésről, a gasztronómiáról, a legemblematikusabb arcokról szóló tablóinkat, s mivel ezek jól mozgathatók, akár egy fesztivál közegében is be lehetne mutatni őket. A katalógus az eddigi munkánk összegzésének tekinthető, ám kecsegtető folytatást is ígér.


DSC_6806_Copy


Mikor született meg benned a katalógus ötlete? Az elejétől kezdve így tervezted, vagy időközben jöttél rá ennek szükségességére?

Mivel tudtuk, hogy ez egy időszaki tárlat lesz, így az elejétől kezdve fontosnak tartottuk, hogy készüljön róla egy írásos lenyomat is. Az viszont már időközben formálódott, hogy ne elégedjünk meg a kiállításról készült enteriőr fotók és a tablók szövegeinek közlésével, inkább egy színesen illusztrált,  átfogó tanulmánykötetet készítsünk. A katalógusban így új kutatásokon alapuló írásokat is tudtunk közölni, a könyv tehát az eddigi munkánk összegzésének tekinthető, ám kecsegtető folytatást is ígér.


A szerzők közt muzeológusokat, zenészeket, történészeket, neves szakírókat is találni, akik kifejezetten számotokra készítettek új tanulmányt.

A szerzők közül sokan már a kiállítás építésében és a tárgyak felkutatásában is együttműködtek velünk. Ezúton is szeretném megköszönni a közös munkát Bajnai Zsoltnak, a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiuma vezetőjének, Csatári Bencének, Fábián Titusznak, Kollár Csillának, Krulik Zoltánnak, Németh Szandrának, Poós Zoltánnak, Rozsonits Tamásnak és Tóth Eszter Zsófiának. Valamint – hadd emeljem ki őket is név szerint – az Egy estém az Ifiparkban című pályázat díjazottainak, Galgóczy Árpádnak, Mericskainé Csery Mártának, Soós Tamás Istvánnak, Székely Péternek és Tóth Ildikónak. A tanulmányok és a pályaművek mellett színes szócikkek is megtalálhatók a kötetben, amelyek korszakolják az Ifipark történetét és bemutatják a legfontosabb szereplőket. A fellépő zenekarok mellett szó esik a hírhedten szigorú igazgatóról, Rajnák Lászlóról, illetve volt szerencsénk megszólaltatni a Park utolsó igazgatóhelyettesét, Nádor Katalint, aki a sok érdekességet mesélt a bezárás előtti évekről.


Ifipark_katalogus_borito


A kötet szövegeit gazdag képanyaggal illusztráltátok. Honnan származnak a fotók?

Különösen gazdag merítésből dolgozhattam, nem volt könnyű dolgom a válogatásnál. A Fortepan online-fotóarchívumtól nagyon sok képet kaptunk. A kezdetektől fogva világos volt, hogy a korszak hiteles bemutatása szempontjából aranybányára leltünk. A gyűjteményben profi fotósok munkája is fellelhető, mint Ambrus Tibor, Urbán Tamást vagy Vértes György. Ők mindhárman személyes hangon szólnak a Parkról és arról a világról, amely a Parkot körülvette. Az MTVA archívumának képanyagán pedig jól nyomon követhető a szórakozóhely változása. A hatvanas évek nyakkendős, fehér inges korszaka után lezserebb, bőrdzsekis idők jöttek, ez alapján meg lehet saccolni, hogy nagyjából mikor készülhetett egy-egy kép. Az pedig, hogy a kötet ilyen egységes és markáns vizualitást kapott, Kun Dávidnak köszönhető.


Miben merültél el legszívesebben a kutatás során? Mi okozta a legnagyobb örömet a kötet szerkesztésekor?

Egy szerkesztő persze az egészre figyel, izgalmas volt mindenesetre legózni a részekkel. Azt szerettem a legjobban ebben a munkafolyamatban, hogy az az egész, amit az Ifipark huszonhárom éve jelent, évekre, vagy akár estékre lebontva rajzolódott ki előttem. A kutatás és a sok-sok történet meghallgatása után egyre tisztábban látszott, hogy hiába egy széles mosoly és a jóleső nosztalgia az első reakció szinte mindenkinél, amikor szóba kerül az Ifipark, egyáltalán nem volt azért ez a kezdetektől a végéig sikersztori. Elvégre intézménytörténetet írtunk, és a Parknak a Kádár-korszak folyamatosan változó világában kellett léteznie, és olykor épp emiatt a kafkai koordinátarendszer miatt nem volt egyszerű újragondolnia magát, máskor meg éppen a Kádár-éra abszurditása segítette a túlélését. Ha már itt tartunk, fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy nem elégedtünk meg a puszta nosztalgiával, igyekeztünk megmutatni a Park árnyékos oldalát is. A pofonokat, a megfigyelést és a besúgást.


DSC_6766_Copy


A katalógust március 8-án, az Írók Boltjában mutatjátok be, ahol Stumpf András fog beszélgetni veled. Mire számíthatunk az est alkalmával?

Nagyon örülök neki, hogy András elvállalta az est moderálását, hiszen – ezt a remek interjúi mellett a Szörényi Leventéről írt életrajzi könyve mutatja meg legjobban – kifejezetten jó érzékkel nyúl a könnyűzene kérdésköréhez is, úgyhogy kíváncsian várom a kérdéseit. Az esten hallgatjuk majd énekelni Krulik Zoltánt, a Makám és a Robinzon KruZo zeneszerző-előadóját, Feczesin Kristóf és Kókai Tünde, a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész hallgatói pedig a régi szabályzatokból olvasnak majd fel részleteket, de átadjuk a legsikerültebb pályázók díjait is. Abban bízom, hogy az egykor az Ifiparkban fellépő zenészek közül minél többen elfogadják meghívásunkat és ellátogatnak az estre.


Végh Nóra

Fotó: Csákvári Zsigmond

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

anne-frank---legacy_masolata

2017.09.20

Először készült képregény-adaptáció Anne Frank naplójából. A holokausztáldozat kislány emlékét őrző svájci alapítvány kezdeményezésére született mű ötven országban jelenik meg októbertől kezdve – hangzott el Párizsban a francia változat bemutatóján. A magyar fordítás 2018 második felében jelenik meg a Park Könyvkiadó gondozásában.

1453992928

2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

17_10_12_Avital_meets_Avital_c_Christie_Goodwin

2017.09.19

„Alig várom, hogy elkezdődjön!” – mondta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, a CAFe Budapestet szervező Operatív Testület tagja a kortárs összművészeti fesztivál szeptember 19-ei, budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „a fesztivál küldetése, hogy teret adjon mindehhez, és Budapest egyre nagyszerűbb tér”. A közönség soraiban ülve pedig – bizonyára – mindenki úgy érezte, teljes mértékben egyetért.

A budapesti Szent István Bazilika hatalmas tere a mennyei hosszúságú visszhang révén válik igazán érzékivé. A nyolc másodpercnyi lecsengés egy hang életében már-már örökkévalóságnak tűnhet. A zeneszerzők többnyire nem is kalkulálnak ennyire intenzív hangzó környezettel. A közelmúltban alakult, fiatal zeneszerzőkből álló csoport, a Studio5 viszont október 21-én este olyan darabokkal áll a közönség elé a CAFe Budapest keretében, melyek nagyon is építenek a Bazilika zenei adottságaira.

Az eső ellenére mintegy 10 ezer karszalagvásárló volt kíváncsi 35 színház több száz programjára a hatodik alkalommal megszervezett Színházak éjszakáján Budapesten. A Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával szombaton megrendezett eseményen először szerveztek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködve színháztörténeti sétákat.

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása. A rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett.

Kiemelt szerepet szentel Magyarország zeneművészetének a szeptember 20-án kezdődő dél-írországi New Ross Piano Festival. A zongorafesztiválon Bartók Béla, Kurtág György, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán műveit is megismerheti a közönség. New Ross városában fellép Würtz Klára és Fejérvári Zoltán zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Váradi István csellóművész.

A zongorista-zeneszerző Jáger Bandi bő tíz éve hívta életre Jazzrael nevű formációját, mely a szefárd dallamokat, a közel-keleti és az izraeli dalokat a jazz harmóniáival ötvözi. A Híres zsidó dallamok a világ körül című jubileumi koncertsorozatuk egyszerű, mégis szokatlan koncepcióra épül: egy estén át a zsidó zenekultúra legkülönbözőbb személyiségei előtt tisztelegnek. És ennek mi is részesei lehetünk október 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében. A Jazzrael vendége lesz az esten Malek Andrea, Szőke Nikoletta és Gerendás Péter.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma