2016.03.07
Végh Nóra

Nagy sikerrel zárult az egykori Budai Ifjúsági Park helyszínén berendezett Volt egyszer egy Ifipark… című tárlat, amelynek anyagából friss kutatási eredményeket is felhasználó katalógust készítettek. A március 8-ai, az Írók Boltjában tartandó könyvbemutató kapcsán Vass Norbertet, a kiállítás kurátorát és a kötet szerkesztőjét kérdeztük.

A Volt egyszer egy Ifipark… című, az egykori Budai Ifjúsági Parknak emléket állító kiállítás február végéig volt látogatható. A közösségi oldalakon aktívan kommunikáltatok az érdeklődőkkel. Milyen visszajelzések érkeztek?

Voltaképpen közös emlékezésre, a Budai Ifjúsági Park történetének – vagy ha úgy tetszik –, mítoszának újbóli elmondására hívtuk az érdeklődőket. Munkánk egyik legnagyobb öröme, hogy több mint háromezren voltak kíváncsiak a kiállításra. Hasonlóan szép szám, hogy a Facebookon is csaknem négyezer követőt számlálunk. Különösen jó visszajelzés az is, hogy mind a látogatók, mind pedig a virtuális közösség tagjai aktívan vettek részt a korszak és a hely megidézésében. Sokan küldtek be hozzánk régi fényképeket, és számos történetet is megosztottak velünk. Mások felismerték magukat az archív fotókon vagy dalokat kértek tőlünk. Hálás vagyok a sajtónak is, hiszen számos beszámoló, riport, interjú, ajánló és blogbejegyzés készült a tárlatról. De – akárcsak egy ígéretes Ifiparkos koncertnek egykor – a legjobb reklámot az jelentette, hogy szájról szájra ment híre a kiállításnak.


DSC_6759_Copy


A párbeszéd kialakítása volt a célotok az Egy estém az Ifiparkban című pályázattal is?

Örültünk a tárlat által generált érdeklődésnek, és úgy éreztük, a decemberben meghirdetett pályázattal még több mindenkihez juthatnánk el. A felhívásban arra kértük az embereket, hogy osszák meg velünk egy meghatározó, a Budai Ifjúsági Parkhoz köthető élményüket. A Park huszonhárom éves működésének szinte mindegyik időszakából érkeztek szövegek, és igen sokféle szemszögből írták ráadásul meg az emlékeiket a pályázók. Egy hölgy annak idején pincérnőként dolgozott ott, és így persze egészen máshogyan látta a Parkot, mint akik fellépni vagy szórakozni jártak oda. Mások amatőr zenekarként léptek fel a Parkban, amely persze a „szentélyt” jelentette számukra. Az egyik pályázat egy azóta is tartó házasság első találkozását beszéli el. Sokaknak markáns élményeik vannak a Parkról, s úgy vettem észre, hogy azokat szívesen idézik vissza. Az márpedig szerintem irtó fontos, hogy a közös emlékpontjainkat újra és újra felidézzük. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a legjobb pályázatra érkezett anyagokat a kiállítás anyagát bemutató kötetbe is beépítetjük.


A tárlat a Cseh Tamás Program Azok a régi csibészek című talkshow-sorozatának is helyet adott, ahova a hazai könnyűzenei élet ikonikus alakjait hívtátok meg. Megfordult nálatok Schuster Lóránt, Pataky Attila, Török Ádám és Kóbor János is. Mit szóltak hozzá, hogy egykori hangszereiket, fellépő ruháikat egy kiállítás keretében láthatták viszont?

Meglepődtek, amikor felkerestük őket, de mindenkinek nagyon jól esett, hogy gondoltunk rájuk, és a kincseiket érdemesnek tartjuk arra, hogy múzeumba kerüljenek. Szóval örömmel adták kölcsön a relikviáikat. De ugyanilyen fontos tanulsága volt a munkának, hogy számos zenészt arra döbbentett rá, hogy nem dokumentálta elég tudatosan pályafutását. Más volt persze akkoriban a könnyűzene tárgyi kultúrája is. Az orosházi beatfesztiválokon például feltehetően nem osztogattak stage passokat a fellépőknek, de a nézők sem kaptak karszalagot.


Az eddigi pozitív visszajelzéseken felbuzdulva, gondoltál-e már arra, hogy később, egy nagyobb helyszínen, kibővítve újra látható legyen a kiállítás anyaga?

Sokan biztatnak, és ezért mindenképpen szeretnék ebbe az irányba mozdulni, hiszen ez még csak a munka eleje. Ahogyan említettem is, az Ifipark egy fontos találkozási pont volt, egy jól körüljárható téma. Érdemesnek tartanám ezt a kezdeményezést a zenetörténet többi részére is kiterjeszteni. A látogatószámok és a visszajelzések alapján úgy látom, lenne rá igény. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szakemberei is azt jelezték felém, hogy jó úton vagyunk, és látnak lehetőséget ebben a témában és a további együttműködésben. Sőt a tárgyi anyagaikkal is támogatnának bennünket, akár egy utazó kiállítás keretében is. Ha „vidéki turnéra” indulna az Ifiparkos tárlat, akkor még több emberhez eljuttathatnánk az öltözködésről, a gasztronómiáról, a legemblematikusabb arcokról szóló tablóinkat, s mivel ezek jól mozgathatók, akár egy fesztivál közegében is be lehetne mutatni őket. A katalógus az eddigi munkánk összegzésének tekinthető, ám kecsegtető folytatást is ígér.


DSC_6806_Copy


Mikor született meg benned a katalógus ötlete? Az elejétől kezdve így tervezted, vagy időközben jöttél rá ennek szükségességére?

Mivel tudtuk, hogy ez egy időszaki tárlat lesz, így az elejétől kezdve fontosnak tartottuk, hogy készüljön róla egy írásos lenyomat is. Az viszont már időközben formálódott, hogy ne elégedjünk meg a kiállításról készült enteriőr fotók és a tablók szövegeinek közlésével, inkább egy színesen illusztrált,  átfogó tanulmánykötetet készítsünk. A katalógusban így új kutatásokon alapuló írásokat is tudtunk közölni, a könyv tehát az eddigi munkánk összegzésének tekinthető, ám kecsegtető folytatást is ígér.


A szerzők közt muzeológusokat, zenészeket, történészeket, neves szakírókat is találni, akik kifejezetten számotokra készítettek új tanulmányt.

A szerzők közül sokan már a kiállítás építésében és a tárgyak felkutatásában is együttműködtek velünk. Ezúton is szeretném megköszönni a közös munkát Bajnai Zsoltnak, a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiuma vezetőjének, Csatári Bencének, Fábián Titusznak, Kollár Csillának, Krulik Zoltánnak, Németh Szandrának, Poós Zoltánnak, Rozsonits Tamásnak és Tóth Eszter Zsófiának. Valamint – hadd emeljem ki őket is név szerint – az Egy estém az Ifiparkban című pályázat díjazottainak, Galgóczy Árpádnak, Mericskainé Csery Mártának, Soós Tamás Istvánnak, Székely Péternek és Tóth Ildikónak. A tanulmányok és a pályaművek mellett színes szócikkek is megtalálhatók a kötetben, amelyek korszakolják az Ifipark történetét és bemutatják a legfontosabb szereplőket. A fellépő zenekarok mellett szó esik a hírhedten szigorú igazgatóról, Rajnák Lászlóról, illetve volt szerencsénk megszólaltatni a Park utolsó igazgatóhelyettesét, Nádor Katalint, aki a sok érdekességet mesélt a bezárás előtti évekről.


Ifipark_katalogus_borito


A kötet szövegeit gazdag képanyaggal illusztráltátok. Honnan származnak a fotók?

Különösen gazdag merítésből dolgozhattam, nem volt könnyű dolgom a válogatásnál. A Fortepan online-fotóarchívumtól nagyon sok képet kaptunk. A kezdetektől fogva világos volt, hogy a korszak hiteles bemutatása szempontjából aranybányára leltünk. A gyűjteményben profi fotósok munkája is fellelhető, mint Ambrus Tibor, Urbán Tamást vagy Vértes György. Ők mindhárman személyes hangon szólnak a Parkról és arról a világról, amely a Parkot körülvette. Az MTVA archívumának képanyagán pedig jól nyomon követhető a szórakozóhely változása. A hatvanas évek nyakkendős, fehér inges korszaka után lezserebb, bőrdzsekis idők jöttek, ez alapján meg lehet saccolni, hogy nagyjából mikor készülhetett egy-egy kép. Az pedig, hogy a kötet ilyen egységes és markáns vizualitást kapott, Kun Dávidnak köszönhető.


Miben merültél el legszívesebben a kutatás során? Mi okozta a legnagyobb örömet a kötet szerkesztésekor?

Egy szerkesztő persze az egészre figyel, izgalmas volt mindenesetre legózni a részekkel. Azt szerettem a legjobban ebben a munkafolyamatban, hogy az az egész, amit az Ifipark huszonhárom éve jelent, évekre, vagy akár estékre lebontva rajzolódott ki előttem. A kutatás és a sok-sok történet meghallgatása után egyre tisztábban látszott, hogy hiába egy széles mosoly és a jóleső nosztalgia az első reakció szinte mindenkinél, amikor szóba kerül az Ifipark, egyáltalán nem volt azért ez a kezdetektől a végéig sikersztori. Elvégre intézménytörténetet írtunk, és a Parknak a Kádár-korszak folyamatosan változó világában kellett léteznie, és olykor épp emiatt a kafkai koordinátarendszer miatt nem volt egyszerű újragondolnia magát, máskor meg éppen a Kádár-éra abszurditása segítette a túlélését. Ha már itt tartunk, fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy nem elégedtünk meg a puszta nosztalgiával, igyekeztünk megmutatni a Park árnyékos oldalát is. A pofonokat, a megfigyelést és a besúgást.


DSC_6766_Copy


A katalógust március 8-án, az Írók Boltjában mutatjátok be, ahol Stumpf András fog beszélgetni veled. Mire számíthatunk az est alkalmával?

Nagyon örülök neki, hogy András elvállalta az est moderálását, hiszen – ezt a remek interjúi mellett a Szörényi Leventéről írt életrajzi könyve mutatja meg legjobban – kifejezetten jó érzékkel nyúl a könnyűzene kérdésköréhez is, úgyhogy kíváncsian várom a kérdéseit. Az esten hallgatjuk majd énekelni Krulik Zoltánt, a Makám és a Robinzon KruZo zeneszerző-előadóját, Feczesin Kristóf és Kókai Tünde, a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész hallgatói pedig a régi szabályzatokból olvasnak majd fel részleteket, de átadjuk a legsikerültebb pályázók díjait is. Abban bízom, hogy az egykor az Ifiparkban fellépő zenészek közül minél többen elfogadják meghívásunkat és ellátogatnak az estre.


Végh Nóra

Fotó: Csákvári Zsigmond

_d0a9919__copy_borito

2018.04.21

Milyen az, amikor egy népi minta divatos szabású ruhán tűnik fel? Vajon a régi paraszti hagyományok létezhetnek a modern korban is? A Műcsarokban április 21-én nyílt Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállításon a lószerszámoktól a fazekakig, a divatos népi ruháktól a díszes fakapukig, a berendezési tárgyaktól a hangszerekig számos egyedi alkotás látható.

Barabas_Zsolt-6d07-4214

2018.04.21
Bocsárdi László Alice című előadásáról nagyon nehéz bármit is írni, ugyanis az előadás egyszerre volt szürreális és céltalan. A rendező olyan világba kalauzolta el a nézőt, amelyben egyszerre van jelen a koncert, a mozgókép és a színház. Ám arra a látvány- és hangzásvilágra, amely a színpadon fogadott, nem készültem fel kellőképpen. BESZÁMOLÓ

img_9908

2018.04.21
A Cirkuszhercegnő című operettet mutatják be Szabó Máté rendezésében a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon júliusban. Kálmán Imre operettjét a Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös produkciójaként láthatja a közönség. A Cirkuszhercegnő című darab szeptembertől a miskolci teátrum repertoárjára kerül.

Először lép fel Magyarországon a Grammy-díjas, többszörös platinalemezes Pitbull: a kubai származású amerikai rapper július 28-án ad koncertet a székesfehérvári Fezen Fesztiválon. A szervezők tájékoztatása szerint a legutóbbi futball-világbajnokság himnuszát jegyző előadó nagyzenekaros koncertet ad Fehérváron. Mint írták: Pitbull az underground hiphopból átnyergelve a latinos ritmusokkal kevert poposabb műfajokba egyik pillanatról a másikra a slágerlisták csúcsán találta magát, 2009-es I Know You Want Me című slágere az év legnézettebb videója lett a YouTube-on. A 21 éves Fezen Fesztivált idén július 25. és 28. között rendezik Székesfehérváron, a MÁV-pályán.

A Paramount stúdióban készül a Rocketman című, Elton Johnról szóló életrajzi film, amelynek főszerepét a Kingsmanből ismert Taron Egerton alakítja. A film a zenész életét a Királyi Zeneakadémián eltöltött tanulóévektől a ’70-es, ’80-as években felívelő rocksztárkarrierjén át a ’90-es években elért nemzetközi szupersztárságáig követi. A Rocketman felidézi majd a zenész alkohol- és drogfüggőségét és gyógyulását is. A The Hollywood Reporter szerint Egerton maga fogja elénekelni Elton John ismert dalait a filmben, a színész már énekelt fel számokat az Abbey Road-i stúdióban.

Csurka Eszter, Nagy Barbara és Tóth Eszter köztéri munkái kerülhetnek a szentendrei Bizottság-ligetbe a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által Az Édenkert nyomában címmel kiírt pályázat eredményeként. Az FMC január elején a 2018-as Art Capital programsorozat részeként hirdetett nyilvános pályázatot street art, public art, illetőleg köztéri szobrászati projektek időszaki megvalósítására a Bizottság-ligetbe, azaz a Szentendre, Dunakanyar körút és Kossuth Lajos utca által közrefogott, az 1. számú postahivatal előtt lévő közterületre. A felhívásra huszonnégy pályázótól harmincegy pályamű érkezett be. Közülük a zsűri (Boros Lili művészettörténész; Csontó Lajos képzőművész; Farkas Ádám szobrászművész; Gulyás Gábor esztéta, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója; valamint Szabó Noémi művészettörténész, az FMC Képzőművészeti Főosztályának vezetője) végül három projektet választott ki megvalósításra. A nyertes művek Csurka Eszter A víz érintése, Nagy Barbara Kert-hálózatok és Tóth Eszter Kerti locsoló című munkái lettek. A díjnyertes művek már az Art Capital megnyitása előtt, 2018. június első hetétől láthatók lesznek a Bizottság-ligetben.

A tizedik Nemzetközi Simándy József Énekverseny április 23-án kezdődik, a klasszikus énekes tehetségkutatón három kategóriában, 36 éves korig mutatkoznak be a magyar és a külföldi tehetségek. A versenyre több mint százan jelentkeztek, a legtöbben Magyarországról és a határon túli magyar zenei intézményekből, de érkeznek versenyzők Szegedre Európa országai mellett Mexikóból, Indiából és a Távol-Keletről is. A produkciókat az Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója vezette nemzetközi zsűri értékeli. A verseny díjkiosztó gálahangversenyét – melyen az ifjú énekestehetségeket a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri Gyüdi Sándor vezényletével – április 29-én este rendezik a Szegedi Nemzeti Színházban.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) zárónapján, április 22-én Mozart A varázsfuvola című művét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálján láthatja a közönség a Kodály Filharmónia Debrecen előadásában. A Gemza Péter rendezte előadáson Sarastro szerepében Palerdi András, Az Éj királynőjeként Varga Viktória áll színpadra. Paminát Sáfár Orsolya, Papagenót Donkó Imre, Papagenát Nagy Kíra alakítja, Tamino alakjában Biri Gergely látható. A helyszínen a parkolás ingyenes, a Deák térről az Aeropark repülőmúzeum Malév nosztalgiabuszai 18 órakor indulnak Ferihegyre, a hangverseny után vissza pedig 22 órakor. A járatokon a megvásárolt koncertjegyek érvényesek, de regisztrálni szükséges.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma