2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.03.09
Végh Nóra

Katalógus készült a Volt egyszer egy Ifipark… című kiállítás anyagából, amelyet történészek, zenészek, muzeológusok, neves szakírók és az Egy estém az Ifiparkban című pályázat díjazottjainak munkái színesítenek, gazdag képanyaggal illusztrálva. Vass Norberttel, a kötet szerkesztőjével Stumpf András újságíró beszélgetett március 8-án az Írók Boltjában.

A hangulatot Krulik Zoltán, a Makám és a Robinzon KruZo zeneszerző-előadója alapozta meg, aki a Cseh Tamásnak írt és a Petri György költeményeit átdolgozó dalait adta elő hallgatóságának. Az Ifipark régi, manapság már mulatságosnak tűnő, ám annak idején annál szigorúbban vett szabályzatrendszeréből pedig Feczesin Kristóf és Kókai Tünde, a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész hallgatói olvastak fel részleteket.


DSC_8032_Copy


„Ahogy egyre inkább beleástam magamat az Ifipark történetébe, rájöttem, hogy jóval több volt, mint egy szabadtéri szórakozóhely. Ma a Park esszenciálisan magában foglalja azt, amit Kádár-korszaknak nevezünk” – mesélte a kutatásról Vass Norbert, a kötet szerkesztője, aki rávilágított arra a tényre, hogy bár a fiatalok akkor szabadnak érezték magukat, mégis ki voltak téve a megfigyelésnek.


„Voltak mélypontok és fényesebb időszakok is” – mondta. Az Ifipark számos zenekarnak biztosított bemutatkozási lehetőséget, Budapest első szabadtéri koncerthelyszíneként hamar a fiatalok közkedvelt találkozóhelyévé vált. A pályázatra és a Facebookra érkező írásokból kiderült, hogy az Ifipark sokaknak közös emlékpontot jelent. Barátságok, szerelmek szövődtek a helyszínen.


DSC_7865_Copy


A fotókat válogatva a ruhaviseletből könnyen meg lehet állapítani a korszakot. A ’60-as évek kezdeti, öltönyös, fehér inges, kosztümös öltözékét később felváltotta a vagányabb, bőrdzsekis stílus, amelyet a zenekarok után a látogatók is követtek. Vass Norbert a hírhedten szigorú igazgató, Rajnák László legendájáról is mesélt, aki mindenki szemében gonosz figuraként tűnik fel. Igazságtalansága, csalásai ellenére azonban el kell ismerni, hogy hozzájárult a magyar könnyűzene fejlődéséhez – mutatott rá.


A rendezvény végén átadták az Egy estém az Ifiparkban című pályázat díjait, amelyet Galgóczy Árpád, Mericskainé Csery Márta, Soós Tamás István, Székely Péter és Tóth Ildikó kapott. Nyereményük részeként írásaik helyet kaptak a kötetben.


DSC_7831_Copy


„Egyetemista koromban ’66 és ’68 között három nyáron dolgoztam pincérnőként a Budai Ifjúsági Parkban. Ott voltam az augusztus 20-ai megnyitón is. Én egy kicsit bővítettem a címen, mert nem egy estémet, inkább az estéimet írtam le a pályázatban. Nagyon jóban voltam a zenészekkel, például Radics Bélával, a Hungáriával, a Bergendyvel, erről is meséltem” – árulta el Tóth Ildikó, a pályázat egyik díjazottja.



Végh Nóra

Fotó: Csákvári Zsigmond

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma