2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.03.09
Végh Nóra

Katalógus készült a Volt egyszer egy Ifipark… című kiállítás anyagából, amelyet történészek, zenészek, muzeológusok, neves szakírók és az Egy estém az Ifiparkban című pályázat díjazottjainak munkái színesítenek, gazdag képanyaggal illusztrálva. Vass Norberttel, a kötet szerkesztőjével Stumpf András újságíró beszélgetett március 8-án az Írók Boltjában.

A hangulatot Krulik Zoltán, a Makám és a Robinzon KruZo zeneszerző-előadója alapozta meg, aki a Cseh Tamásnak írt és a Petri György költeményeit átdolgozó dalait adta elő hallgatóságának. Az Ifipark régi, manapság már mulatságosnak tűnő, ám annak idején annál szigorúbban vett szabályzatrendszeréből pedig Feczesin Kristóf és Kókai Tünde, a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész hallgatói olvastak fel részleteket.


DSC_8032_Copy


„Ahogy egyre inkább beleástam magamat az Ifipark történetébe, rájöttem, hogy jóval több volt, mint egy szabadtéri szórakozóhely. Ma a Park esszenciálisan magában foglalja azt, amit Kádár-korszaknak nevezünk” – mesélte a kutatásról Vass Norbert, a kötet szerkesztője, aki rávilágított arra a tényre, hogy bár a fiatalok akkor szabadnak érezték magukat, mégis ki voltak téve a megfigyelésnek.


„Voltak mélypontok és fényesebb időszakok is” – mondta. Az Ifipark számos zenekarnak biztosított bemutatkozási lehetőséget, Budapest első szabadtéri koncerthelyszíneként hamar a fiatalok közkedvelt találkozóhelyévé vált. A pályázatra és a Facebookra érkező írásokból kiderült, hogy az Ifipark sokaknak közös emlékpontot jelent. Barátságok, szerelmek szövődtek a helyszínen.


DSC_7865_Copy


A fotókat válogatva a ruhaviseletből könnyen meg lehet állapítani a korszakot. A ’60-as évek kezdeti, öltönyös, fehér inges, kosztümös öltözékét később felváltotta a vagányabb, bőrdzsekis stílus, amelyet a zenekarok után a látogatók is követtek. Vass Norbert a hírhedten szigorú igazgató, Rajnák László legendájáról is mesélt, aki mindenki szemében gonosz figuraként tűnik fel. Igazságtalansága, csalásai ellenére azonban el kell ismerni, hogy hozzájárult a magyar könnyűzene fejlődéséhez – mutatott rá.


A rendezvény végén átadták az Egy estém az Ifiparkban című pályázat díjait, amelyet Galgóczy Árpád, Mericskainé Csery Márta, Soós Tamás István, Székely Péter és Tóth Ildikó kapott. Nyereményük részeként írásaik helyet kaptak a kötetben.


DSC_7831_Copy


„Egyetemista koromban ’66 és ’68 között három nyáron dolgoztam pincérnőként a Budai Ifjúsági Parkban. Ott voltam az augusztus 20-ai megnyitón is. Én egy kicsit bővítettem a címen, mert nem egy estémet, inkább az estéimet írtam le a pályázatban. Nagyon jóban voltam a zenészekkel, például Radics Bélával, a Hungáriával, a Bergendyvel, erről is meséltem” – árulta el Tóth Ildikó, a pályázat egyik díjazottja.



Végh Nóra

Fotó: Csákvári Zsigmond

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma