2018.01.05

Van már programod januárra? Esetleg megnéznél egy kiállítást? Mi elhoztuk az új év első hónapjának legjobbjait: tárlatokat, melyek egy-egy kortárs művész munkáit mutatják be, időszaki kiállításokat, melyek aktuális kérdésekre és jelenségekre reflektálnak. De a múltról sem feledkeztünk meg, így többek között Madarász Viktor kiállítása is a listára került. Lássuk, mit kínálnak fővárosunk múzeumai!

webslide_60as_evek
Fotó: Magyar Nemzeti Galéria


Magyar Nemzeti Galéria

Nyitvatartás: kedd–vasárnap, 10:00–17:00

 

A Magyar Nemzeti Galériában négy kiállítás is várja a képzőművészet szerelmeseit. A Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) című tárlat 350 művet számlál, melyek közt szerepelnek festmények, szobrok, grafikák, könyvek, plakátok, valamint iparművészeti alkotások az 1958–1968 közötti évtized művészetéből. Madarász Viktor halálának századik évfordulója alkalmából megrendezett A teremtő lángész – Egy kultuszkép története című kiállítás a 19. századi festőóriás leghíresebb, a Hunyadi László siratása című képének készülési hátterét tárja fel – ez utóbbi két kiállítás február 18-ig várják a közönséget. A Múzeumi szobrok – Kortárs szobrok című tárlat a múzeumi szoborgyűjtemény anyagából válogat kortárs szobrászok bevonásával, miközben a jelen művészeinek alkotásain a klasszikus hatásokat is vizsgálja. Mindezeken túl a Korniss Péter – Folyamatos emlékezet című fotográfiai kiállítás meghosszabbított nyitvatartással, a szoborkiállítással együtt február 11-ig lesz látható. A tárlatok további részleteiről a Retró a Nemzeti Galériában című cikkünkben írtunk, a Madarász-kiállításról készült videónk pedig A teremtő lángész címmel érhető el.




Műcsarnok

Nyitvatartás: kedd–vasárnap, 10:00–18:00; csütörtök, 12:00–20:00

 

Akik a Műcsarnok felé járnak a január folyamán, több kiállításra is jegyet válthatnak, melyek január 28-ig tartanak nyitva. A Törekvés az egyensúlya – Blaskó János művei című kiállítás a múltszázadban alkotó, rajztanárként is jelentős pályát folytató művésztől mutat be negyven festményt. A Műcsarnok másik kiállítása, A titok – Jakobovits Miklós groteszk és monokróm festményei az örmény származású festőtől hoz munkákat: abszurd világot ábrázoló groteszkeket, melyekhez romániai elmegyógyintézetekben nyert tapasztalatot, valamint későbbi monokróm képeit, melyeket egyrészt szobrászati, kerámiai munkák ihlettek, másrészt ezekre már festészettől idegen anyagokat is vászonra vitt. A Józan szenvedéllyel – Karátson Gábor, a festő című tárlaton a többféle korszakon átesett festőtől láthatunk képeket: fotórealizmust és szürnaturalizmust, történelmi és aktuális témákat, újságfotók alapján hírességekről készült műveket. A Képvilág-világkép Gadányi Jenő művészetében című tárlat a huszadik századi festő figurális és absztrakt életművéből válogat, melynek alapja az élmény és a kutatás, a szabadság- és igazságkeresés. A Műcsarnokban január 28-áig tart nyitva az Egy/Kor – Külön utak és kivonulás a konszolidáció idején című kiállítás is.



Magyar Nemzeti Múzeum

Nyitvatartás: kedd–vasárnap, 10:00–18:00

 

A Magyar Nemzeti Múzeumban a hétvégén, január 7-én zár a Geraldine – Magyarország fehér rózsája című tárlat, mely Apponyi Geraldine életére, mesébe illő házasságára emlékezik. Bár az albán királyné mindössze egy évet uralkodott Albániában, mégis hatalmas szeretet övezte, Magyarország fehér rózsájának nevezték és mind a mai napig tisztelik alakját. A tárlatról és Geraldine-ról a Magyarország fehér rózsája című cikkünkben írtunk részletesebben.


_D0A6580_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond



Budapesti Történeti Múzeum

Nyitvatartás: kedd–péntek, 10:00–16:00; hétvége, 10:00–18:00

 

A budai Várban található Budapesti Történeti Múzeumban január 25-ig tart nyitva két kiállítás. A Középpontban a középkor című tárlat az elmúlt évből kilánc ásatás régészeti anyagát mutatja be, köztük a különböző társadalmi rétegek használati tárgyait az Árpád-kortól a török korig tartó időszakból. Az első világháborúban fogságba esett, konkrét magyarokról és sorsokról szól az Emberi sorsok Szibériától Szardíniáig – Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítás a Vármúzeumban: a tárlat 18 fogolytörténeten keresztül korabeli fotók, használati tárgyak, dokumentumok, személyes levelezések segítségével átfogó képet nyújt a táborok mindennapjairól. A kiállítás január 28-ig látogatható.



Petőfi Irodalmi Múzeum

Nyitvatartás: kedd–vasárnap, 10:00–18:00

 

A Ferenciek terétől nem messze, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a 20. század egyik kiemelkedő képzőművészének, Kass János grafikusnak életét és munkásságát ismerhetjük meg egy időszaki kiállítás keretében. A Kass János 90 – Irodalmi illusztrációk című tárlat a művész születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából jött létre, aki a 20. század második felében több száz könyv illusztrációját készítette el. A kiállításon elsősorban a régmúlt irodalmához fűződő munkái láthatóak: megidézi Arany János alakját valamint Toldi című művét, találkozhatunk Kassnak Az ember tragédiája, a Hamlet, a János vitéz című alkotásokhoz készült rajzciklusaival. Rajzai nemcsak irodalmi illusztrációk csupán, de általános érvényűek, ezzel együtt visszatükrözik saját korát és autonóm alkotási törekvéseit. A kiállítás február 11-ig látható a PIM-ben.



Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
Nyitvatartás: hétfő–vasárnap, 11:00–19:00

 

A szelet hallhatjuk, bőrünkön érezhetjük. De hogyan tehetjük láthatóvá? Ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a Capa Központ január 29-ig nyitva tartó, Koronczi Endre: Paratusspiritus manuatum című időszaki kiállítása. A képzőművész már régóta foglalkozik a levegő témájával, aki a megfoghatatlan légáramlatot finom hártyarétegek közé bújtatja, ami így formát kap, alakot ölt, az egyedek pedig csoportosíthatókká, osztályozható rendbe sorolhatók lesznek. A szabadtéri installációit Koronczi Endre gondosan kiválasztott területeken, változatos helyszíneken, a természetben hozza létre, az eredmény mások számára fotográfiákon keresztül láthatóak. És hogy mit jelent a „Paratusspiritus manuatum”? Háztáji lélekkeltetőst.


ploubuterpark-koroncziendre-23-press-20150903-prew
Fotó: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ



Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Nyitvatartás: kedd–vasárnap, 10:00–20:00

 

A Ludwig Múzeumban is több inspiráló művész munkáival találkozhatunk. A január 14-éig nyitva tartó Esterházy Művészeti Díj 2017 című kiállítás az előző évben ötödik alkalommal kiírt, fiatal tehetségeket felkaroló Esterházy Művészeti Díj pályázóit, a második fordulóba tovább jutó huszonegy művész munkáit mutatja be. A művek közt a három nyertes munkáit is megismerhetjük: Keresztes Zsófiának a főként papírból készült installációit, Ezer Ákos festőművésznek a színes és erőteljes, az emberi esendőséget bemutató figuratív képeit, valamint Nagy Imre festőművésznek a saját generációjának általános állapotait megjelenítő munkáit. A múzeumban január 14-ig látható a 2016-os Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában kiállító Várnai Gyula Peace On Earth! (Békét a világnak!) című munkája is. Várnai több installációból felépülő művén keresztül a jövőképpel foglalkozik: megidézi a múlt futurológiai elképzeléseit és utópiáit, miközben szembesíti azokat a jelennel. A Gazdálkodj okosan! A művészet és a gazdaság kapcsolatáról című, január 28-áig nyitva tartó kiállítás pedig a művészeti piac, valamint a művészet finanszírozását érintő politikai kérdésekbe nyújt betekintést: a kiállítók a művészet és a művészeti intézmények fenntartásának alternatíváit tárják fel, modellezik a lehetőségeket, továbbá reflektálnak a művészi munkára, annak természetére is. Mindezeken túl ne felejtsük el, hogy egész évben nyitva tart a kelet és nyugat művészetét párhuzamba állító, Westkunst–Ostkunst című kiállítás. A Fabényi Julia kurátorral készült interjúnk „A kulturális hidegháború feloldható” című cikkünkben olvasható.



Új Budapest Galéria

Nyitvatartás: kedd–vasárnap, 10:00–18:00

 

A Bálna Budapestben január 21-én zár az Új Budapest Galéria A jelen képlete – Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók című médiaművészeti és médiatörténeti kiállítása. A tárlaton keresztül megtudhatjuk, hogyan alakult a képzőművészet és a számítógépek viszonya az elmúlt tizenöt évtizedben Magyarországon. A C3 Kulturális és Kommunikációs Központi Alapítvány szervezésében létrejött kiállítás megvizsgálja és bemutatja a fiatalok számára meghirdetett, kreatív számítógép használatára ösztönző verseny eredményeit és nyerteseit, valamint azt, hogyan gondolnak azok, akik már „digitális bennszülöttekként” a számítógépekkel együtt nőttek fel, és hogyan azok, akiknek „digitális bevándorlókként” idomulniuk kellett az új környezethez, eszközökhöz.


gutema-mikulan-mokusok03
Gutema Dávid, Mikulán Dávid: Mókusok, 2008, videó
Fotó: Új Budapest Galéria



Deák Erika Galéria

Nyitvatartás: szerda–péntek, 12:00–18:00; szombat 11:00–16:00

 

A moldáv származású, de csaknem húsz éve Magyarországon élő Alexander Tinei legújabb festményeiből rendeztek kiállítást a Deák Erika Galériában, melyet január 27-éig tekinthet meg a nagyérdemű. Az Alexander Tinei: Soul On Fire (Tűzben égő lélek) című kiállítás középpontjában a legújabb, a Z-generáció áll. A sztárfestő betekintést nyújt a fiatalok titokzatos életébe, a viselt szubulturális jegyek esztétikájába, képein pedig az alakokat hol büszkén pózolva, máskor szégyenlősen, saját világukba bezárkózva ábrázolja. A környezet Tinei-re jellemzően jelzésértékű, de ezúttal megjelennek enteriőrrészletek, melyek életszerűbbé, színesebbé és expresszívebbé teszik a festményeket. Anyaghasználatában megmutatkoznak az építőiparból ismert elemek is – spatulákkal és falazókanalakkal is dolgozik –, fő motívumai az interneten vagy a magazinokban talált képek dekonstruktív változatai. A kiállítás egészen február 3-ig megtekinthető a VI. kerületi galériában.

 


2018 januárjában nyitó kiállítások Budapesten

 

Budapest Galéria

Nyitvatartás: kedd–vasárnap, 10:00–18:00

 

Az óbudai Budapest Galériában január 19-én két kiállítás megnyitóját is üdvözölhetjük. Az Idefordul – Agnes von Uray kiállításán Szépfalvi Ágnesként ismert festő kísérletezéseit láthatjuk. A művész az utóbbi években kereste a saját útját: dolgozott fémmel, készített konceptuális lightboxokat. Önterápiaként sorozatokat készített a környezetében látottakból, például egy macskáról, de a már-már provokatívan egyszerű balatoni tájat is megfestette. Táblakép-festészetében alkalmazta a „bad painting” hibás, rontott eszközeit, melyeket felhasznált bizarr női és férfi ábrázolásain. Porté-animációi – melyek az Idefordul címet is ihlették -, a személyiség pillanatnyi, múló feltárulkozásait jeleníti meg. Ugyanekkor nyílik a Balkon kortárs művészeti folyóirat és a Budapest Galéria közös szervezésében az Inside expressz IV. – Legkedvesebb kísérleteim című tárlatot is, melyen a folyóirat indside expressz című rovatában az elmúlt évben bemutatott alkotók közül Barnaföldi Anna és Szécsényi-Nagy Lóránd állítanak ki - ők egyben az INSIDER-díj nyertesei is. A címet Öveges professzornak az 1957-es évektől a Magyar Televízióban sugározott tudománynépszerűsítő sorozata ihlette. A két művész videó- és fotóműveken most arra keresi a válaszokat, hogy mi történne, ha a tudományos képleteket műtárgyakként értelmeznék.


budapest-galeria_agnes-uray_macska-700x5032x
Agney von Uray: Macska, 2015, pasztel, papír
Fotó: Budapest Galéria



Deák17 Gyermek- és Ifjúsági Galéria

Nyitvatartás: hétfő–péntek, 09:00–17:00

 

A Deák térnél található Deák17 Gyermek- és Ifjúsági Galériában január 19-én nyit meg a Hétköznapi (Szuper)hősök című kiállítás. Az azonos című pályázatra készült diákmunkák azokra a szakmákra fókuszálnak, melyek megkönnyítik hétköznapjainkat, mégis olykor nem vesszük észre a mögöttük álló embereket, sorsokat és munkákat. Tudósok, mérnökök, statiszták, vizesek, villanyosok, boltosok, kereskedők, informatikusok, vagy éppen takarítók, kukások, buszsofőrök, segédmunkások, ápolók szakmájába és életébe nyerhetünk betekintést. A diákok feladata az volt, milyen lenne az életünk ezek nélkül az emberek nélkül. „Világunk egy bonyolult gépezet, melyben mindenki egy csavar vagy egy elem, de léte soha nem elhanyagolható. Társadalmunk olyan, mint egy test. Szervekkel, szövetekkel, sejtekkel. Mindenkinek megvan a maga feladata, jelentősége ebben az összetett rendszerben” – írják a pályázati kiírásban. A Jaschik szelfi című, január 17-én nyitó kiállítás Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium diákjainak munkáit mutatja be, középpontjában pedig a szelfi, a közösségi média legkedveltebb képi műfaja áll. A szelfinek elsőre a híres környezet megmutatása a célja, de elsősorban mégis az ego, az egyén kapja rajta a főszerepet.



Aranytíz Kultúrház:

Nyitvatartás: hétfő, szerda, 14:00–21:00; szombat, 09:00–15:00

 

Az Arany János utcában található Aranytíz Kultúrházban is új tárlattal kezdik az új évet: január 5-étől január 31-ig látogatható az Ellentétek – Megközelítések című kiállítás. A Szivárvány Selyemfestő Kör művészei különböző témákra festett selyemképeikkel már nyolc éve szerepelnek kiállításokon: ezúttal az ellentétek, egyben az egység témáját dolgozták fel, különböző selyemfestési technikákkal. Az ellentétek feszülése, harmóniája jelenik meg a képeken, a belső harmónia felé vezető út ugyanis a belső ellentéteink, ellentétes pólusaink felfedezésével és elfogadásával van kikövezve.



Ne feledd:

 

Kaposváron a Seuso-kincs

Nyitvatartás: mindennap 9:00 és 20:00 között


A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum ad helyet a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállításának, amin a Seuso-kincset láthatja az érdeklődő közönség. Az országos körút 2017. október 29-én indult, elsőként a székesfehérvári Szent István Király Múzeum fogadta, majd Zalaegerszegen mutatták be a kincseket. Kaposváron január 21-ig látható a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincs-együttese, ezt követően Kecskemétre utazik a vándorkiállítás.



Meghosszabbított Titanic-kiállítás
Nyitvatartás: mindennap 8:30 és 18:30 között

 

A Király utcai Komplexben megrendezett nagyszabású Titanic-kiállítás az eredetileg kiírt december 31-ei dátum helyett meghosszabbított nyitvatartással, január 14-éig várja közönségét. Az 1912. április 14-én tragikus körülmények közt elsüllyed hajóról és a megmentett leletekről dr. Elter Tamás Titanic-szakértő mesélt a Kultúra.hu-nak, miközben körbevezetett minket a táraton. A látogatásunkról a „Jéghegy közvetlenül előttünk!”, illetve a Miért süllyedt el a Titanic? című cikkekben írtunk, videónk a Magyarországon a Titanic! címmel tekinthető meg.



Révy Orsolya

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma