IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.01.26

„Szeretetre születtem, s nem gyűlöletre” – szól a Szophoklész-idézet, mely az V. Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) mottója. A Nemzeti Színházban április 10. és 29. között zajló fesztivál idén is igazi színházi csemegéket tartogat: „olyan megrendítő erejű előadásokat hívtunk, amelyek által tisztábban láthatjuk a világot” – mondja Kulcsár Edit dramaturg, a fesztivál szervezője. A 2018-as MITEM-en 14 ország 26 produkcióját láthatjuk.

MITEM2018_sajtotaj_eoszfoto-5432
Sajtótájékoztató a MITEM-ről
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház


Nem is akármilyeneket. A Nemzeti Színház munkatársai már a tavalyi fesztivál után elkezdtek azon dolgozni, hogy idén is színvonalas darabokat tekinthessünk meg a hazai és a külföldi felhozatalból válogatva. Azt már bátran ki lehet jelenteni: ebben az évben sem kell szégyenkeznie a fesztiválnak, hiszen remek előadások érkeznek hazánkba, a Nemzeti Színház színpadaira.

A 2018-as MITEM programjában Belgium, Észtország, Horvátország, India, Libanon, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Tunézia, Ukrajna előadásai szerepelnek, és mivel hosszabb lesz a fesztivál, több olyan produkció is lesz, amely két alkalommal is színpadra kerül.


A nemzetközi színházi találkozó január 25-ei sajtótájékoztatóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a MITEM elmúlt négy éve óriási sikertörténet: egyre többen jönnek el a rendezvényre, melynek idejére a világ színházi életének központjává válik Budapest és a Nemzeti Színház.


Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója a MITEM-ről szólva hangsúlyozta a találkozás, az együttlét, az egymás kultúrája iránti kíváncsiság és a párbeszéd fontosságát. A meghívott színházak között vannak olyanok, amelyek hagyományosan, szinte minden évben jelen vannak a fesztiválon és új vendégeket is köszönthetünk – mondta az igazgató.


Oidipusz_Vahtangov_mitem_0009
Jelenet az Oidipusz király című előadásból
Fotó: Valeriy Miasnikov

 

Csak néhány a MITEM előadásai közül.

Hazánkba látogat a moszkvai Vahtangov Állami Akadémiai Színház és a Görög Nemzeti Színház a Rimas Tuminas rendezte Oidipusz király című darabbal. A kétnyelvű előadásban a Vahtangov művészei játsszák a főszerepeket, a kórus pedig görög színészekből áll. „Most jött el az ideje Szophoklész tragédiájának. Olyan előadást szeretnék, amely a legfontosabb dolgokról: az erényről és a becsületről szól” – mondja a darabról a rendező.


Németországból, egyenesen Berlinből érkezik a Berliner Ensemble A kaukázusi krétakör című Bertolt Brecht-darabbal, melyet Michael Thalheimer rendezett. Ugyancsak Berlinből, a Berliner Ensemble társulatától láthatjuk Günter Grass A bádogdob című regényének színpadi adaptációját Oliver Reese rendezésében. A bádogdob kísérlet arra, hogy a szerző láttassa, miképp csábították el őt a nemzeti szocilista eszmék, és hogy megszólaltassa az ellenvélemény dobját. A műnek és szerzőjének ellentmondásos megítélése ellenére is a regény a háború utáni Németország egyik mérföldkövévé vált – olvasható a MITEM oldalán.


Badogdob_4_Copyright_Birgit_Hupfeld
Jelenet A bádogdob című darabból
Fotó: Birgit Hupfeld


Tunéziából, a Tunéziai Nemzeti Színház társulatától a Violence(s) című darabot nézhetjük meg, amelyről így ezt olvashatjuk a Nemzeti Színház ajánlójában: „Utazás az emberi lélek mélyére. Homérosz, Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Shakespeare, Dante, Büchner, Brecht, Genet, Bond, Pasolini és annyi más után…”


Igazi különlegesség, a Borisz Davidovics síremléke című előadás érkezik a szerbiai Újvidéki Színház tolmácsolásában; a mű alapja Danilo Kiš azonos cím műve. Az alkotás a jugoszláv irodalom egyik legfontosabb könyvének számít 1976-os megjelenése óta. A furcsán borges-i világot felrajzoló, kusza, tényekből és azok hiányából gazdálkodó, címadó novella a biográfia lehetetlenségét teszi meg témájává. Borisz Davidovics forradalmár, de személye megfoghatatlan, elbeszélők és mesemondók, tévhitek és legendák, terrorista cselekmények és dió nagyságú bombák jelölik életrajzának titokzatos és önellentmondásos pontjait. Alekszandar Popovszki steril terű rendezésében a temetés, a tömegsírhoz, a síremlékhez vezető út az, amely szervezőerővé válik. E kaddis mögött a kor nem csupán a forradalom kora: maga a történelem sejlik fel, babkonzervestől, esernyőstől, vörös szőnyegestől – szól az ismertető.

 

IMG_0355a_resize_borisz
Jelenet a Borisz Davidovics síremléke című előadásból
Fotó: Srđan Doroški


A külföldi előadások mellett négy hazai darabot is megtekinthetünk: az ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében készült Woyzecket és III. Richárdot, a Vidnyánszky Attila rendezte Bánk bánt, valamint a Figaro házassága, avagy egy őrült nap emlékére című darabot, melyet Sardar Tagirovsky állított színpadra.

 

A MITEM részletes programja a www.mitem.hu honlapon érhető el. Bérletek már kaphatóak!


Szíjjártó Anita, mitem.hu, MTI

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma