Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.04.20

A Fonó Budai Zeneház szervezésében érkezik ismét Magyarországra a legendás tuvai torokénekes együttes, a Huun-Huur-Tu. Két alkalommal lépnek majd színpadra: április 25-én Szegeden, az IH Rendezvényközpontban, majd április 26-án Budapesten, a Hagyományok Házában.

A Huun-Huur-Tu együttes a hagyományos tuvai torokének stílus legismertebb képviselője, azé a különös énektechnikáé, mely során egy énekes egyszerre két-három hangot is megszólaltat. Az együttes 1992-ben alakult Oroszország autonóm köztársaságában, Tuvában. Nevüket azonban csak később egy amerikai turné után vették fel.  A legtöbb tradicionális tuvai zenét egy szólóénekes vagy zenész adja elő, a Huun-Huur-Tu azonban ezeket a régi dalokat és dallamokat saját készítésű, hagyományos hangszerek kíséretében, eklektikus hangszereléssel adja elő. „Ez egy ismeretlen, mégis könnyen érthető, egy túlvilági, de mélyen lelki zene, mely a természet hangjaiban gyökerezik.”


Tuva Szibéria déli részén a mongol határon fekszik. Az itt élő, türk-mongol nyelvet beszélő tuvinok dalaiban, akárcsak életükben, központi szerepet játszik a természet, a környezet, az állatok. A Huun-Huur-Tu alapító tagjai, Kaigal-ool Khovalyg, Sayan Bapa, Alexander Bapa és Albert Kuvezin a szovjet időkben más zenészekhez hasonlóan különböző állami együttesekben dolgoztak, melyek évtizedekig a megélhetést jelentették a fiatal muzsikusoknak, de ahogy a zenei üzletet egyre inkább privatizálták, sok zenész döntött úgy, hogy elhagyja ezeket az együtteseket, és saját zenekart alapít.


HuunHuurTu.k


A '80-as évek végén az amerikai zeneetológus, Ted Levin Tuvában folytatott kutatómunkát, elsősorban a torokéneket, vagyis a „xöömei”-t vizsgálta. Ekkor ismerkedett meg a Huun-Huur-Tu tagjaival, akiket később meghívott az Egyesült Államokba. A zenészeket kezdetben zavarta, hogy hallgatóságukat nem a zene, hanem a világ számára addig szinte teljesen ismeretlen különös énektechnikájuk érdekli. Hamarosan azonban olyan népszerűek lettek, hogy Frank Zappával, majd a Kronos Quartettel, Ry Cooderrel, a Chieftainsszel és L. Shankarral is dolgoztak együtt.


Az alapító tagok közül Albert Kuvezin 1994-ben elhagyta az együttest, és Yat-Kha néven új zenekart alapított. Kaigal-ool Khovalyg rendkívül tehetséges autodidakta énekes, aki 21 éves koráig pásztorként dolgozott, majd csatlakozott a Tuvan State Ensemble-höz, később pedig a Huun-Huur-Tu-hoz. Elsősorban khöömei és kargyraa stílusokat énekel, és tanítással is foglalkozik.


Sayan Bapa tuvai édesapa és orosz édesanya gyermeke, aki évekig különböző orosz jazz-rock együttesekben zenélt. A '90-es évek elején tért vissza Tuvába. Többféle pengetős hangszeren is kitűnően játszik, többek közt olyan hagyományos hangszereken, mint a doshpuluur vagy az igil, és a kargyraa stílusra specializálódott.


Alexei Saryglar 1995-ben Alexander Bapa-t váltotta az együttesben. Saryglar ütőhangszeresként éveken át a Siberian Souvenir nevű orosz állami együttes tagja volt. A sygyt stílus képviselője, és különböző ütős és húros hangszereken valamint zongorán játszik.


Radik Tolouche a mongol határ közelében született. Gyermekkorában nagyapjától tanult népzenét és torokéneklést. A középiskola elvégzése után orvosnak tanult a fővárosban, Kyzylben, majd zenei diplomát is szerzett. Mielőtt 2005-ben csatlakozott a Huun-Huur-Tu-hoz, különböző tuvai népi és rock együttesek tagja volt. A zenélés mellett igilt tanít egy zeneiskolában.

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma