2016.04.20

A Fonó Budai Zeneház szervezésében érkezik ismét Magyarországra a legendás tuvai torokénekes együttes, a Huun-Huur-Tu. Két alkalommal lépnek majd színpadra: április 25-én Szegeden, az IH Rendezvényközpontban, majd április 26-án Budapesten, a Hagyományok Házában.

A Huun-Huur-Tu együttes a hagyományos tuvai torokének stílus legismertebb képviselője, azé a különös énektechnikáé, mely során egy énekes egyszerre két-három hangot is megszólaltat. Az együttes 1992-ben alakult Oroszország autonóm köztársaságában, Tuvában. Nevüket azonban csak később egy amerikai turné után vették fel.  A legtöbb tradicionális tuvai zenét egy szólóénekes vagy zenész adja elő, a Huun-Huur-Tu azonban ezeket a régi dalokat és dallamokat saját készítésű, hagyományos hangszerek kíséretében, eklektikus hangszereléssel adja elő. „Ez egy ismeretlen, mégis könnyen érthető, egy túlvilági, de mélyen lelki zene, mely a természet hangjaiban gyökerezik.”


Tuva Szibéria déli részén a mongol határon fekszik. Az itt élő, türk-mongol nyelvet beszélő tuvinok dalaiban, akárcsak életükben, központi szerepet játszik a természet, a környezet, az állatok. A Huun-Huur-Tu alapító tagjai, Kaigal-ool Khovalyg, Sayan Bapa, Alexander Bapa és Albert Kuvezin a szovjet időkben más zenészekhez hasonlóan különböző állami együttesekben dolgoztak, melyek évtizedekig a megélhetést jelentették a fiatal muzsikusoknak, de ahogy a zenei üzletet egyre inkább privatizálták, sok zenész döntött úgy, hogy elhagyja ezeket az együtteseket, és saját zenekart alapít.


HuunHuurTu.k


A '80-as évek végén az amerikai zeneetológus, Ted Levin Tuvában folytatott kutatómunkát, elsősorban a torokéneket, vagyis a „xöömei”-t vizsgálta. Ekkor ismerkedett meg a Huun-Huur-Tu tagjaival, akiket később meghívott az Egyesült Államokba. A zenészeket kezdetben zavarta, hogy hallgatóságukat nem a zene, hanem a világ számára addig szinte teljesen ismeretlen különös énektechnikájuk érdekli. Hamarosan azonban olyan népszerűek lettek, hogy Frank Zappával, majd a Kronos Quartettel, Ry Cooderrel, a Chieftainsszel és L. Shankarral is dolgoztak együtt.


Az alapító tagok közül Albert Kuvezin 1994-ben elhagyta az együttest, és Yat-Kha néven új zenekart alapított. Kaigal-ool Khovalyg rendkívül tehetséges autodidakta énekes, aki 21 éves koráig pásztorként dolgozott, majd csatlakozott a Tuvan State Ensemble-höz, később pedig a Huun-Huur-Tu-hoz. Elsősorban khöömei és kargyraa stílusokat énekel, és tanítással is foglalkozik.


Sayan Bapa tuvai édesapa és orosz édesanya gyermeke, aki évekig különböző orosz jazz-rock együttesekben zenélt. A '90-es évek elején tért vissza Tuvába. Többféle pengetős hangszeren is kitűnően játszik, többek közt olyan hagyományos hangszereken, mint a doshpuluur vagy az igil, és a kargyraa stílusra specializálódott.


Alexei Saryglar 1995-ben Alexander Bapa-t váltotta az együttesben. Saryglar ütőhangszeresként éveken át a Siberian Souvenir nevű orosz állami együttes tagja volt. A sygyt stílus képviselője, és különböző ütős és húros hangszereken valamint zongorán játszik.


Radik Tolouche a mongol határ közelében született. Gyermekkorában nagyapjától tanult népzenét és torokéneklést. A középiskola elvégzése után orvosnak tanult a fővárosban, Kyzylben, majd zenei diplomát is szerzett. Mielőtt 2005-ben csatlakozott a Huun-Huur-Tu-hoz, különböző tuvai népi és rock együttesek tagja volt. A zenélés mellett igilt tanít egy zeneiskolában.

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma