IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.03.28

Az Opera hagyományaihoz híven a nagyhéten és húsvétkor az ünnepkörhöz kötődő előadásokkal, köztük Wagner Parsifaljával várja közönségét. A Ring gyűrűi tematikus évadához kapcsolódóan a német zeneszerző számára fontos vagy az általa megihletett zeneszerzők művei április első hetében koncertszerű előadásban csendülnek fel.

A Wagner által Bühnenweihfestspielnek, vagyis „a színpadot felszentelő ünnepi játék”-nak nevezett Parsifal valóban tekinthető a szakralitás színpadi megtestesítőjének. Hőse, Parsifal, a szent együgyű, aki tiszta, naiv hite által képes lesz rá, hogy megváltsa a testi és lelki bajoktól szenvedőket és a Grál, a Krisztus vérét felfogó szent kehely őrzőinek sorába lépjen. A német zeneszerző utolsó operája Mikó András klasszikus rendezésében utoljára lesz látható az Erkel Színház színpadán, a főbb szerepekben nagypénteken (március 30.) és húsvét hétfőn (április 2.) Kovácsházi István, Palerdi András, Németh Judit és Kovács István mellett Amfortas és Klingsor kettős szerepében Tómas Tómasson látható. Az előadások karmestere Kovács János.


Husvet_az_operaban_2018

 

Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bajazzók című operája a verismo, azaz a naturalisztikus, hús-vér szereplők problémáit bemutató operák talán két legnagyobb képviselője. Nem csoda, hogy hamar kialakult a szokás, hogy a két darabot egy estén adják elő. Georges Delnon produkcióját 2014-ben mutatta be az Opera. A két egyfelvonásos nagyszombaton (március 31.), húsvétvasárnap (április 1.) és húsvéthétfőn (április 2.) látható az Erkel Színházban Kamen Chanev és László Boldizsár, Lukács Gyöngyi és Komlósi Ildikó, valamint Fekete Attila, Váradi Zita, Létay Kiss Gabriella, Alexandru Agache és Kelemen Zoltán főszereplésével, Marco Comin vezényletével.

 

A hétvégi programok előtt, nagycsütörtökön (március 29.) késő este ismét az ország legnagyobb mozitermévé változik a Erkel Színház, amely története során filmszínházként is működött. Tavaly megkezdett hagyományát folytatva Mel Gibson 2004 nagyböjtjekor bemutatott monumentális alkotása, A passió vetítésével vezeti fel az húsvéti ünnepeket az Opera.

 

1_1_resize
Parsifal


Húsvét után A Ring gyűrűi című évad tematikája jegyében két operacsemegével találkozhat a közönség hangversenyszerű előadásban az Erkel Színházban. Először szerepel az Opera műsorán április 3-án Spontini A vesztaszűz című első francia nagyoperája. A darab az 1807-es párizsi bemutatón óriási sikert aratott és máig a legfontosabb hídnak számít Gluck és Meyerbeer munkássága között a grand opéra történetében. A cselekmény a Kr. e. III. századi Rómában játszódik, hősnője Júlia, aki a Vesta-szűzi kötelesség és az igaz szerelem között őrlődik. A főbb szerepeket Rálik Szilvia, Francesco Pio Galasso, Kálmándy Mihály és Gál Erika énekli, az előadás karmestere Eugene Kohn.

 

A német opera történetében a verizmus első kezdeményezésének számít Eugen d’Albert A hegyek alján című alkotása, amely 1903-ban Prágában debütált. Az olasz falusi környezetben egy esküvő alkalmával kialakuló drámai szerelmi háromszög koncertszerű előadásában Sümegi Eszter, Nikolai Schukoff, Geiger Lajos, Gábor Géza, Balga Gabriella és Szvétek László hallható a főszerepekben, vezényel Mladen Tarbuk.

 

Minden előadásban a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara működik közre, megbízott karigazgató: Csiki Gábor.

 

Fotó: opera.hu

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma