728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.01.27

A legenda szerint Egressy, a szövegkönyv szerzője, a megzenésítés lehetőségét Bartay Andrásnak, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának akarta felajánlani. Az utcán azonban, az iratköteggel hóna alatt összetalálkozott Erkellel, aki beleolvasott a librettóba, és egyszerűen zsebre rakta. Néhány hónap múlva már az opera vezérmotívumaival is elkészült. Így született meg az első magyar nemzeti opera, Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója, amelyet 175 évvel ezelőtt, 1844. január 27-én mutattak be a pesti Nemzeti Színházban.

Pesti_Magyar_Szinhaz
A Pesti Magyar Színház 1837-ben


Az 1810-ben született Erkel 1838-tól vezényelt az egy évvel korábban megnyílt Pesti Magyar Színházban operákat, főként Rossini, Bellini és Donizetti alkotásait. Első saját művét, a témáját a magyar történelemből merítő Bátori Máriát 1840 augusztusában mutatták be: ennek színlapján nevezték először Nemzeti Színháznak az intézményt, és ez volt az első európai színvonalú magyar opera, amely évekig műsoron maradt.


Erkel életében 1844 két esemény miatt is fontos évnek bizonyult: megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, és megszületett első jelentős operája, egyben az első magyar nemzeti opera, a Hunyadi László.


Erkel_Ferenc_Pollak_r
Pollák Zsigmond metszete Ellinger Ede fényképfelvétele alapján (1880-as évek vége)
Fotó forrása: wikipedia.org


Az eredetileg négyfelvonásos, 1841 és 1843 között íródott zenemű szövegkönyvét – a Bátori Máriához és a Bánk bánhoz hasonlóan – Egressy Béni jegyezte, Tóth Lőrinc Két László című drámája nyomán. A megzenésítés lehetőségét Bartay Andrásnak, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának akarta felajánlani. Erkel első életrajzírója, Ábrányi Kornél szerint úgy került Erkelhez, hogy egy véletlen találkozás alkalmával Erkel erőszakkal vette el Egressytől az eredetileg Bartay Endrének szánt librettót. Néhány hónap múlva már az opera vezérmotívumaival is elkészült, a komponáláskor az olasz és francia operaminták követése mellett felhasználta a magyar verbunkos zenéjét is.


Az ősbemutatót 1844. január 27-én a Nemzeti Színházban tartották, a karmesteri pulpituson Erkel állt, Rozgonyi királyi hadnagy szerepét Egressy énekelte. A három helyszínen (Nándorfehérvár, Temesvár, Buda) játszódó cselekmény hűen követi a történelmi eseményeket, az 1456-os nándorfehérvári diadaltól Hunyadi László kivégzéséig, szereplői valós történelmi személyiségek. Az opera sikeréhez nagymértékben hozzájárult témaválasztása, az 1848-as forradalom előtti évek nemzeti érzelmektől fűtött légköre, de a történet időszerű párhuzamai is (V. László a második Habsburg volt a magyar trónon).


V._Laszlo_eskuje
V. László esküje Gyárfás Jenő festményén
Fotó: oszk.hu


A mű az ősbemutató után többször is megváltozott: Erkel a nyitány mellett három új áriát is beillesztett, egyet kiegészített, egy kettőst pedig kihúzott. Az 1845-ben komponált nyitány jellegzetes vezérmotívuma hangzik fel, amikor a színen a család valamelyik tagja jelenik meg. A sokak által az első magyar szimfonikus költeménynek tekintett Hunyadi-nyitány a későbbiekben koncertdarabbá vált, külföldön először 1846-ban, Bécsben Liszt Ferenc vezényelte.


Kovacs_Hollosy_Kornelia_r
Hollósy Kornélia
Fotó forrása: oszk.hu


Gara Mária harmadik felvonásbeli cabalettája (az olasz bel canto operák jellegzetes, két részből álló áriáinak második, gyors része) a „magyar csalogánynak" nevezett Hollósy Kornélia számára íródott 1847-ben. A második felvonás Szilágyi Erzsébet által énekelt, La Grange-ária néven ismertté vált bravúrdarabját a magyarul éneklő francia operaénekesnő, Anne de La Grange számára komponálta 1850-ben.


Ugyanebben az évben készült el az eredetileg csárdás megjelölésű palotás is a harmadik felvonásban (bár egyes források szerint a táncbetét zenéje nem is Erkelé), 1859-ben a címszerepet éneklő Stéger Ferenc tiszteletére írt kiegészítést Hunyadi László első felvonásbeli áriájához. A partitúrába az 1850-es években hárfaszólamot is beillesztett, de nem sokkal az ősbemutató után kihúzta a harmadik felvonásból Gara nádor és Hunyadi László kettősét.


Az opera legnépszerűbb motívuma a Meghalt a cselszövő című kórus. Ezt énekelték a Nemzeti Színházban az 1848. március 15-i forradalom estéjén, s ez lett a forradalom és szabadságharc tömegdala, a Hunyadi László diadalútja a szabadságharc leverését követően kezdődött.


Az 1884-ben megnyílt Operaház első előadásán a nyitány hangzott fel, az operát 1885. február 19-én mutatták be. Az 1911-ben Népopera néven megnyílt Erkel Színház első előadásán is a nyitány csendült fel, az 1951-ben az Operaházhoz került színházban 1954-ben tűzték műsorra az operát.


S._Palcso_R._Ilosfalvy
Palcsó Sándor és Ilosfalvy Róbert


Az Operaház rekonstrukciója után az 1984-es nyitóelőadáson az opera első felvonását játszották, az Erkel Színház átépítését követő megnyitón 2013-ban a Hunyadi Lászlót mutatták be, a két intézményben eddig összesen több mint 750 alkalommal játszották.


1959-ben a majdnem két évtizedes szünet után újraindult Szegedi Szabadtéri Játékok első előadásán ugyancsak a Hunyadi Lászlót tűzték műsorra. A mű még Erkel életében eljutott külföldre, 1856-ban Bécsben, 1860-ban Bukarestben és Zágrábban mutatták be.


A művet 1935-ben átdolgozták, hogy a közönség számára korszerűbbé, befogadhatóbbá tegyék, a zenét Radnai Miklós, az Operaház akkori igazgatója dolgozta át, a szcenikai megoldásokkal Oláh Gusztáv, a dramaturgiai kérdésekkel Nádasdy Kálmán foglalkozott. Sokáig ezt az erőteljesen megkurtított, de pergőbb és az utolsó két felvonás összevonásával három felvonásossá alakított verziót játszották színpadon, és lemezfelvétele is született.


erkel-hunyadi-laszlo-a-gyori-nemzeti-szinhaz
Gyõri Nemzeti Színházban 2009-ben, Káel Csaba rendezésében

Az opera teljes, rekonstruált lemezváltozata 1984-ben készült el, a munka során Németh Amadé az 1896-ban megjelent, az énekszólamokat is tartalmazó zongorakivonathoz nyúlt vissza. Az Operaház 1989-es, e változat figyelembevételével született, szövegében is átalakított felújítása nem ért meg sok előadást. Szinetár Miklós 2003-ban az eredeti, teljes operát állította színre. 2007-ben megjelent az opera kritikai kiadása, 2012-ben pedig lemezre vették az ősváltozatot. Ugyancsak 2012-ben az Operaházban újra a közkeletű huszadik századi átdolgozás, az 1930-as években a Radnai Miklós, Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán által készített változat elevenedett meg.

A Hunyadi László címszerepét olyan kiváló magyar tenoristák alakították, mint Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Kelen Péter és Molnár András.

 

Forrás: MTVA Sajtóadatbank

Az indexfotón Györgyi Giergl Alajos: Erkel Ferenc című festménye (1850)

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma