2019.01.27

A legenda szerint Egressy, a szövegkönyv szerzője, a megzenésítés lehetőségét Bartay Andrásnak, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának akarta felajánlani. Az utcán azonban, az iratköteggel hóna alatt összetalálkozott Erkellel, aki beleolvasott a librettóba, és egyszerűen zsebre rakta. Néhány hónap múlva már az opera vezérmotívumaival is elkészült. Így született meg az első magyar nemzeti opera, Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója, amelyet 175 évvel ezelőtt, 1844. január 27-én mutattak be a pesti Nemzeti Színházban.

Pesti_Magyar_Szinhaz
A Pesti Magyar Színház 1837-ben


Az 1810-ben született Erkel 1838-tól vezényelt az egy évvel korábban megnyílt Pesti Magyar Színházban operákat, főként Rossini, Bellini és Donizetti alkotásait. Első saját művét, a témáját a magyar történelemből merítő Bátori Máriát 1840 augusztusában mutatták be: ennek színlapján nevezték először Nemzeti Színháznak az intézményt, és ez volt az első európai színvonalú magyar opera, amely évekig műsoron maradt.


Erkel életében 1844 két esemény miatt is fontos évnek bizonyult: megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, és megszületett első jelentős operája, egyben az első magyar nemzeti opera, a Hunyadi László.


Erkel_Ferenc_Pollak_r
Pollák Zsigmond metszete Ellinger Ede fényképfelvétele alapján (1880-as évek vége)
Fotó forrása: wikipedia.org


Az eredetileg négyfelvonásos, 1841 és 1843 között íródott zenemű szövegkönyvét – a Bátori Máriához és a Bánk bánhoz hasonlóan – Egressy Béni jegyezte, Tóth Lőrinc Két László című drámája nyomán. A megzenésítés lehetőségét Bartay Andrásnak, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának akarta felajánlani. Erkel első életrajzírója, Ábrányi Kornél szerint úgy került Erkelhez, hogy egy véletlen találkozás alkalmával Erkel erőszakkal vette el Egressytől az eredetileg Bartay Endrének szánt librettót. Néhány hónap múlva már az opera vezérmotívumaival is elkészült, a komponáláskor az olasz és francia operaminták követése mellett felhasználta a magyar verbunkos zenéjét is.


Az ősbemutatót 1844. január 27-én a Nemzeti Színházban tartották, a karmesteri pulpituson Erkel állt, Rozgonyi királyi hadnagy szerepét Egressy énekelte. A három helyszínen (Nándorfehérvár, Temesvár, Buda) játszódó cselekmény hűen követi a történelmi eseményeket, az 1456-os nándorfehérvári diadaltól Hunyadi László kivégzéséig, szereplői valós történelmi személyiségek. Az opera sikeréhez nagymértékben hozzájárult témaválasztása, az 1848-as forradalom előtti évek nemzeti érzelmektől fűtött légköre, de a történet időszerű párhuzamai is (V. László a második Habsburg volt a magyar trónon).


V._Laszlo_eskuje
V. László esküje Gyárfás Jenő festményén
Fotó: oszk.hu


A mű az ősbemutató után többször is megváltozott: Erkel a nyitány mellett három új áriát is beillesztett, egyet kiegészített, egy kettőst pedig kihúzott. Az 1845-ben komponált nyitány jellegzetes vezérmotívuma hangzik fel, amikor a színen a család valamelyik tagja jelenik meg. A sokak által az első magyar szimfonikus költeménynek tekintett Hunyadi-nyitány a későbbiekben koncertdarabbá vált, külföldön először 1846-ban, Bécsben Liszt Ferenc vezényelte.


Kovacs_Hollosy_Kornelia_r
Hollósy Kornélia
Fotó forrása: oszk.hu


Gara Mária harmadik felvonásbeli cabalettája (az olasz bel canto operák jellegzetes, két részből álló áriáinak második, gyors része) a „magyar csalogánynak" nevezett Hollósy Kornélia számára íródott 1847-ben. A második felvonás Szilágyi Erzsébet által énekelt, La Grange-ária néven ismertté vált bravúrdarabját a magyarul éneklő francia operaénekesnő, Anne de La Grange számára komponálta 1850-ben.


Ugyanebben az évben készült el az eredetileg csárdás megjelölésű palotás is a harmadik felvonásban (bár egyes források szerint a táncbetét zenéje nem is Erkelé), 1859-ben a címszerepet éneklő Stéger Ferenc tiszteletére írt kiegészítést Hunyadi László első felvonásbeli áriájához. A partitúrába az 1850-es években hárfaszólamot is beillesztett, de nem sokkal az ősbemutató után kihúzta a harmadik felvonásból Gara nádor és Hunyadi László kettősét.


Az opera legnépszerűbb motívuma a Meghalt a cselszövő című kórus. Ezt énekelték a Nemzeti Színházban az 1848. március 15-i forradalom estéjén, s ez lett a forradalom és szabadságharc tömegdala, a Hunyadi László diadalútja a szabadságharc leverését követően kezdődött.


Az 1884-ben megnyílt Operaház első előadásán a nyitány hangzott fel, az operát 1885. február 19-én mutatták be. Az 1911-ben Népopera néven megnyílt Erkel Színház első előadásán is a nyitány csendült fel, az 1951-ben az Operaházhoz került színházban 1954-ben tűzték műsorra az operát.


S._Palcso_R._Ilosfalvy
Palcsó Sándor és Ilosfalvy Róbert


Az Operaház rekonstrukciója után az 1984-es nyitóelőadáson az opera első felvonását játszották, az Erkel Színház átépítését követő megnyitón 2013-ban a Hunyadi Lászlót mutatták be, a két intézményben eddig összesen több mint 750 alkalommal játszották.


1959-ben a majdnem két évtizedes szünet után újraindult Szegedi Szabadtéri Játékok első előadásán ugyancsak a Hunyadi Lászlót tűzték műsorra. A mű még Erkel életében eljutott külföldre, 1856-ban Bécsben, 1860-ban Bukarestben és Zágrábban mutatták be.


A művet 1935-ben átdolgozták, hogy a közönség számára korszerűbbé, befogadhatóbbá tegyék, a zenét Radnai Miklós, az Operaház akkori igazgatója dolgozta át, a szcenikai megoldásokkal Oláh Gusztáv, a dramaturgiai kérdésekkel Nádasdy Kálmán foglalkozott. Sokáig ezt az erőteljesen megkurtított, de pergőbb és az utolsó két felvonás összevonásával három felvonásossá alakított verziót játszották színpadon, és lemezfelvétele is született.


erkel-hunyadi-laszlo-a-gyori-nemzeti-szinhaz
Gyõri Nemzeti Színházban 2009-ben, Káel Csaba rendezésében

Az opera teljes, rekonstruált lemezváltozata 1984-ben készült el, a munka során Németh Amadé az 1896-ban megjelent, az énekszólamokat is tartalmazó zongorakivonathoz nyúlt vissza. Az Operaház 1989-es, e változat figyelembevételével született, szövegében is átalakított felújítása nem ért meg sok előadást. Szinetár Miklós 2003-ban az eredeti, teljes operát állította színre. 2007-ben megjelent az opera kritikai kiadása, 2012-ben pedig lemezre vették az ősváltozatot. Ugyancsak 2012-ben az Operaházban újra a közkeletű huszadik századi átdolgozás, az 1930-as években a Radnai Miklós, Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán által készített változat elevenedett meg.

A Hunyadi László címszerepét olyan kiváló magyar tenoristák alakították, mint Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Kelen Péter és Molnár András.

 

Forrás: MTVA Sajtóadatbank

Az indexfotón Györgyi Giergl Alajos: Erkel Ferenc című festménye (1850)

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma