IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.03.24

Hun alattvalóktól származó ékszereket is bemutatnak a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincslelete, a Seuso-kincs nyíregyházi bemutatóján március 27. és április 15. között a Jósa András Múzeumban. „Rokonságuk” annyit jelent, hogy az ékszerek is döntően a késő római császárok érmeiből, valamint pénzek, ékszerek töredékeiből és olvadékaiból állnak össze.

0a7332834e-1-1
Fotó: frissmedia.hu


A Seuso-kincs barbár kortársai című kiállítási anyag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vonatkozású, de ezek az ékszerek korábban soha nem voltak kiállítva ott, megtalálásuk után rögtön a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti és numizmatikai gyűjteményébe kerültek – mondta a március 21-ei sajtótájékoztatón Rémiás Tibor, a nyírségi megyeszékhely múzeumának igazgatója. Hozzátette, hogy a két külön egységből álló tárlattal szeretnének a szervezők régészeti és történeti „összeköttetést” teremteni a hun és római birodalom között.


A Barbaricum – a honfoglalás előtti időben az ókori rómaiak a Kárpát-medence Dunától keletre eső – területéről előkerült régészeti leletek között a hunok egyik korabeli szövetségeseitől származó ötvösmunkákat állítanak ki. A Bereg vármegyéből származó leletek az ormódi Seuso-kincs „unokatestvéreként” lesznek láthatóak, „rokonságuk” annyit jelent, hogy döntően a késő római császárok érmeiből, valamint pénzek, ékszerek töredékeiből és olvadékaiból állnak össze – ismertette a részleteket Rémiás Tibor.


Local_finds_from_the_age_of_Huns
Hun ékszerek a környékbeli ásatásokból
Fotó: wikipedia.org


A különleges kiállítás másik részét az úgynevezett gelénesi leletek képezik. A vitrinekben egyebek mellett két gránátkőbetétes aranyfibula (ruhakapocs, csat) is megtekinthető lesz, amelyeket valószínűleg a barbárok készítettek. Egy másik tárolóban egy közel teljes síregyüttest mutatnak be; a férfi az orosi, a női a barabási sírleletként vált ismertté. A férfi sírboltból egy arany hajfürtkarika, egy ezüst övcsat és egy tőr markolatvég került elő, a nőiben pedig egy nagyméretű ezüst lemezfibulát, réz és ezüst övcsatokat, egy tükröt és egy üvegpoharat találtak – mondta Rémiás Tibor, hozzátéve, a szakemberek szerint valószínűleg hun alattvalók kincsleleteiről lehet szó.


A Seuso-tárlatról szólva a múzeum vezetője elmondta: eddig csaknem 11 ezren regisztráltak a kiállításra. Az érdeklődőknek még bő egy hetük van arra, hogy a www.seuso.josamuzeum.hu oldalon időpontot foglaljanak, ez a feltétele ugyanis a tárlat megtekintésének.


A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki valószínűleg a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott. A kincs darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a IV. század utolsó évtizedeiben vagy az V. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.


15216641118032
Fotó: frissmedia.hu


A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.


A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása 2017. október 29-én indult országos körútjára. Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét és Miskolc után a nyírségi megyeszékhely múzeumában látható utoljára az országjárás keretében a páratlan kincslelet; ezt követően a Seuso-kincs a Magyar Nemzeti Múzeumban lesz majd látható egy bővített kiállítás részeként.



Forrás: MTI

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma